Fotók: Hopp Ferenc Múzeum
A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum új kiállítása nem jött volna létre, ha egy idősödő házaspár nem sétál be a hazai nagyközönség előtt mindaddig ismeretlen Dessewffy Flóra hagyatékával az igazgatóságra. A törékeny táncosnő egészen Shanghajig futott a sikerért. A múzeum most – többek között – a két világháború között Shanghaiban élt magyar kolónia használati tárgyainak és fényképeinek segítségével mutatja be az ottani életmódot.
A Komor család akkoriban nyitotta meg a Komor és Kuhn műkereskedőházat, pénzzel támogatva az első világháború után hazafelé tartó magyar katonákat és a menekülteket. Ide érkezett meg a szintén katonaszökevény Hudec László is, az első shanghai felhőkarcoló tervezője, a város mára jellegzetessé vált arculatáért felelős építész. Közel nyolcvan család tartozott a magyar kolóniába, de az állandó lakosok mellett gyakoriak voltak itt az átutazók, a nyugati turisták és a titkos ügynökök (Trebitsch-Lincoln) is.
A tárlat egészéből árad a vágyakozás és az elvágyódás, a századelő messzekívánkozása. A kiállítást Németh Gábor író nyitotta meg, "a sóvárgásban vagyok jó, magyar vagyok, tehát sóvárgok, ez ment mindig a legjobban, ez lett a foglalkozásom, kis ország, fehér folt valahol nosztalgia és disztópia között, nevezzük a valódi nevén, bátran, illiberáliának, magasra száll, mint a képzelet, illetve csak szállna, lomha léghajó, nézem a kosarat, tele van balansszal, brékkel, a dzsender, a piszi, a civil meg az ombuccmann, legjobb lesz szórni kifele az egészet, kívül tágasabb, húzzunk keletre, ópen szoszájeti, itt nyugaton ugyanis rossz" - mondja.
Magyarországon jógaklubok alakultak, terjedt a buddhizmus, és a nők egyre lazább táncokat lejtettek. Egyre többen ültek be a mozgóképszínházakba, ott jóízűen dohányoztak és elábrándoztak a filmeken feltűnő egzotikus stíluson. Kedvelt motívum volt a tánc, az erotika és a keleti vallások vegyítése. A negyvenes évek elején készült a Sziámi macska és a Machita című két film is, ezek Mata Harit idézték.
A filmek lakásbelsőihez a Hopp Ferenc Múzeum japán és kínai műtárgyanyagát kérték kölcsön. Szeleczky Zita és Karády Katalin (a két főszereplő) keleti táncot lejtő alakja feltűnik a kiállításon bemutatott filmrészleteken, és az idei év legkomolyabb kiállítási katalógusa is részletesen mesél a táncosnők iránti határtalan vonzalomról. A könyv Dessewffy Flóra örököseit is bemutatja.
Infó:
Sanghay – Shanghai
Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Nyitva: 2018. április 8-ig
