Magánfelelősség a színházi sitt az erdőszélen

Mindössze egy magánszemély felelősségét állapította meg a Somogy megyei Kormányhivatal a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciójából származó, egy kaposújlaki erdőben illegálisan lerakott bontási törmelék ügyében, melyről augusztus elején lapunk is beszámolt. A járási hivatal agrárügyi és környezetvédelmi főosztálya természetvédelmi osztályának vizsgálata megállapította, a sittet engedély nélkül rakták le magánterületen – kisebb részét pedig az önkormányzati úton –, s a szabálytalanságot a teátrum bontásánál szállítást végző vállalkozó el is ismerte.

A hivatal kötelezte a jogsértőt, hogy az illegálisan lerakott építési hulladékot szeptember 20-ig hivatalos – kizárásos alapon a kaposvári – inert lerakóba szállítsa, ám a határidő lejártakor elvégzett ellenőrzés során kiderült: a vállalkozó csak minimális mennyiségű szemetet vitt el az erdőből, ezért a természetvédelmi osztály 200 ezer forintra megbüntette, s új határidőt szabott meg.

A színház rekonstrukcióját végző – sokak szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó – ZÁÉV Zrt. megkeresésünkre közölte: a cégnek nem volt tudomása az illegális sitt lerakásáról. – Társaságunk a hatósági eljárásban nem volt érintett – tájékoztatott korábban Ruzsics Norbert termelési igazgatóhelyettes, aki szerint az alvállalkozói szerződésben egy engedéllyel rendelkező lerakóba történő szállításban állapodtak meg a bontást végző céggel.

A kormányhivatali vizsgálat sem a fővállalkozó felelősségét, sem azt nem firtatta: hogyan fordulhatott elő hónapokon keresztül, hogy a kaposvári inert lerakó helyett ellentétes irányba, a kaposújlaki erdőbe hordták a teherautók a somogyi megyeszékhely központjából a sok száz – az újlakiak szerint több ezer köbméter – bontási törmeléket. A rendőrség, mely először meglehetősen gyorsan lezárta, aztán később egy fellebbezés miatt újraindította a nyomozást, még vizsgálódik: a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folyik az eljárás ismeretlen tettes ellen.

Így képzelik el az arányos választást

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:04
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

Londontól Kolozsvárig, Argentínától Ausztráliáig valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé tennék az ellenzéki pártok, hogy levélben leadott szavazatokkal parlamenti képviselőket küldjenek az Országgyűlésbe. Az ilyen értelemben vett külhoni magyarok garantáltan két mandátum sorsáról dönthetnének, függetlenül attól, hányan szavaznak.

A Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére nyolc ellenzéki párt írta alá az arányos választási rendszer létrehozása érdekében elfogadott megállapodást. A mozgalom most azon dolgozik, hogy a törvényalkotási szabályoknak formailag is megfelelő, kodifikált javaslat minél előbb a parlament elé kerülhessen. A koncepció teljes terjedelmében egyelőre nem publikus, az Elektor.hu azonban már közölte a legfontosabb részleteket.

Az elképzelés szerint egyéni választókerületekből és pártlistákról egyaránt 110-110 jelölt kerülne a parlamentbe, ehhez jönne hozzá a két külhoni mandátum: az Országgyűlés létszáma tehát 222 képviselőből állna. Megszűnne minden torzító tényező – hangsúlyozta lapunknak Bánovics Attila, az Elektor.hu főszerkesztője. Az egyéni körzetek aránytalan eredményeit ugyanis teljes mértékben kompenzálnák a listás helyek kiosztásával. A parlamentbe kerüléshez szükséges küszöböt ötről négy százalékra csökkentenék. A listára leadott szavazatok alapján kiszámolnák, hogy az adott párt összesen hány mandátumra jogosult a parlamentben: mindegyik párt arányosan annyi helyet kapna, amilyen arányban a szavazók a listán támogatták. (A küszöb alatt teljesítő pártok szavazatait nem vennék figyelembe.)

Ezen a mandátumarányon nem változtatna, hogy egy párt jelöltjei hány egyéni körzetben győztek. Az egyéniben elnyert mandátumokat kiegészítenék annyi listás hellyel, amennyi ahhoz szükséges, hogy meglegyen az adott pártra jutó – a listás szavazatok alapján kiszámolt – mandátumszám. Bánovics Attila elmondása szerint ilyen rendszer működik Németországban és Új-Zélandon is: mindkét országban a hétvégén tartottak választást, és az eredmények igazolták, hogy a parlamenti mandátumokat pontosan a szavazati arányok alapján osztják el.

Szerző

Botka számolt, de még nem jött ki a matek

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:02

Programalapon, de a jelöltek és a választási lista szintjén is teljes együttműködést ajánl az MSZP és miniszterelnök-jelöltje. A megszólított ellenzéki pártok nem kaptak a lehetőségen.

– A magyar emberek döntő többsége kormányváltást akar – kezdte hétfői sajtótájékoztatóját Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus oldalra szavazni, ha azt látja, hogy az ott lévő politikai erők valóban győzni akarnak, és valóban le akarják váltani a Fidesz-rezsimet. – Világos, hogy ebben a választási rendszerben csak akkor van esély a kormány leváltására, ha teljes, egységes demokratikus ellenzéki indulás van. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a 106 választási körzetben közös jelöltet, közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állít a demokratikus ellenzék – jelentette be.

Botka, az MSZP és a Kormányváltók Szövetségeként már bemutatott partnerek ezért nagyvonalú ajánlatot tettek hat másik pártnak: induljanak szövetségben a 2018-as választáson, úgy, hogy a többiek vihetik a listás helyek felét, és az egyéni jelöltek közül elvben akármennyit. A listás felosztás arányait a Republikon Intézet és a Závecz Resaerch havi kutatásainak átlagaiból számolták ki. Az ajánlat lényegében arról szól, hogy az MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, MLP (Magyar Liberális Párt) és P (Párbeszéd) minden jelöltje közös legyen 2018-ban. Egyetlen országos listát állítanának, így legalább 15 százalékot kellene elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe (egy pártnak 5, kettőnek 10, háromnak vagy annál többnek 15 százalék a küszöb). Viszont azt is magával vonná, hogy az egyéni jelöltek is az összes párt logójával indulnának, és így a rájuk adott töredékszavazatok is mind egy listára számolódnának.

Az MSZP országos választási bizottsága, benne a pártelnök Molnár Gyulával és a választmányi elnök Hiller Istvánnal, már elfogadta ezt a javaslatot. Botka nem érzékel lényeges programbeli, vagy elvi különbséget sem a megszólított pártokkal, épp ezért úgy látja: a kérdés az, ki választja a kormányváltást, s ki tartja hatalomban Orbánt és a Fideszt. Molnár Gyula pártelnök is azt kérte a többi párttól, hogy ajánlatukra ne a régi válaszokat adják, hanem alaposan fontolják meg.

Botka László és szövetségének már bemutatott tagjai elkötelezettek a közös indulás mellett.

Botka László és szövetségének már bemutatott tagjai elkötelezettek a közös indulás mellett.

Ebben azonban csalódnia kellett, mert lényegében ugyanazt reagálta szinte valamennyi megszólított tömörülés, mint eddig. Botka ugyanis továbbra sem akarja Gyurcsány Ferencet a közös listára (hétfőn is azt mondta, székely nagyapját idézve, ha ebben változás lesz, majd szól), a Demokratikus Koalíció viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a pártelnökük rajta legyen a pártlistán. Így első felindulására a DK ugyanúgy elutasította az MSZP-t, mint korábban. Az LMP szerint sem lehet a szocialistákkal választást nyerni, az Együtt nem hisz a közös listában, a Momentum pedig mindenképp önállóan indul. A Párbeszéd hajlandó a tárgyalásra, a liberálisok szerint is jó tárgyalási alap, amit Botka letett az asztalra, velük tehát van esély a megegyezésre.

Kecsegtető lehet ugyanakkor a Botka-ajánlat a most még vonakodóknak is, hiszen akár a DK is nagyobb frakcióra tehet szert egy ilyen választási matek alapján, mint egyedül, s ugyanez vonatkozik az LMP-re is. A kispártoknak pedig a parlamentbe jutást kell mérlegelniük, éppen ezért nem lefutott, hogy a Kormányváltó Szövetség tábláján egyelőre egyedül az MSZP neve szerepel a megegyezés oldalán.

Az is biztos, hogy a kispártok elzárkózása mögött más okok is állhatnak: a közös indulással elvesztenék ugyanis a saját kampányhoz járó állami támogatásokat. Az a párt, amely az összes egyéni körzetben saját jelöltet indít, csaknem 600 millió forint állami támogatásra tesz szert, és ennek kiesése nyilván gondot okozna a párttámogatással nem, vagy csak alig rendelkező tömörüléseknek. De ma 219 bejegyzett párt van Magyarországon, s 171 áll jelenleg is bejegyzés alatt, az alapítási "kedv" pedig ugrásszerűen nőtt meg tavasz óta. Márpedig ez nemcsak azért veszélyes, mert minél több párt indul külön, annál nagyobb az esélye, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez, hanem azért is, mert a külön indulók parlamentbe jutásának esélye is csökken.

"Én magam fogok egyeztetni Gyurcsánnyal"
A kormányváltó szövetség nem személyi kérdés, ne tegyük személyeskedés terepévé ezt - kéri Molnár Gyula, az MSZP elnöke.
- Ki tárgyal, kivel tárgyal és mikor tárgyal?
- Éppen azért tettük ezt a bejelentést, mert szerintünk is itt ideje a lényeggel foglalkozni, és minél gyorsabban meg kell állapodni. Itt az ideje színt vallani: én magam, Hiller István választmányi elnök és Botka László miniszterelnök-jelölt is bármikor szívesen asztalhoz ülünk a demokratikus ellenzéki pártokkal, mert abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető leggyorsabban megszülessen az a szövetség, amely megadja a kormányváltás valódi esélyét az ebben érdekelt társadalmi többségnek.
- Jó-jó, de melyikük és hogyan próbál majd meg kiegyezni Gyurcsány Ferenccel?
- A szövetség nem személyi kérdés, ne tegyük semmiféle személyeskedés terepévé ezt. De értem a kérdést, meg azt is, hogy mindenki Gyurcsány szerepén "pörög", úgyhogy elárulom: én magam fogok egyeztetni a pártelnök-társammal, azt pedig - ahogyan eddig is, így most is - megerősíthetem, hogy az MSZP elkötelezett abban, hogy szövetségre lépjen a DK-val.
- Na de mi lesz akkor, ha a DK, vagy más pártok kötik az ebet a karóhoz?
- Ennél sokkal nagyobb felelősségtudattal kell rendelkezzenek. Mindenkinek mérlegelnie kell; ebben a választási rendszerben az az egy stratégia létezik, hogy szövetségben indulunk el a választáson és együtt mutatunk fel valódi erőt. Senkitől sem kértük, hogy adja fel önmagát, a karakterét, mi csak azt ajánljuk, hogy azt tegyék és tegyük, amit a választók elvárnak.

Szerző