Előfizetés

Oroszok építik a kínai Tűz-Sárkányt

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:36
A J–20-as vadászgép felszállásra készül Szecsuánban. Fotó: EyePress News EyePress

Az eddig is köztudott volt, hogy Oroszország modern fegyvereket ad el Kínának, most azonban kiderült, hogy Kínába csábított orosz tudósok dolgoznak a legmodernebb vadászrepülőgép fejlesztésén.

A Hun Lun (Tűz-Sárkány) hatodik generációs gép, a legmodernebb a maga nemében. Az új irányítási rendszer és a modernizált rádiólokációs állomás alkalmassá teszi a földi célok eddiginél pontosabb megsemmisítésére – írja a harci gépről a Shanghai News. Roppant manőverező képessége és fejlett fegyverzete, amely a vadászgépek támadásának kivédését szolgálja, az eddiginél nagyobb biztonságot nyújt. Kiváló navigációs rendszere lehetővé teszi, hogy a vadászgép a legkedvezőtlenebb időjárási viszonyok között, az év bármely szakában, nappal és éjjel, a tenger és a szárazföld felett is megbízhatóan teljesítse feladatát. A lap hosszan sorolja azokat a kisegítő eszközöket, amelyek támogatják a pilóta munkáját az automatikus rádióiránytűtől a műholdas navigációs rendszerig.

A vadászgépet felszerelték nemzetközi, automata üzenetrögzítővel, ami nemcsak a rádió-összeköttetést biztosítja, de a rejtjelezést is lehetővé teszi. A lézerberendezések állandó kontroll alatt tartják a fegyverzetet, hogy a rakéták pontosan célba érjenek. A Doppler-radar a cél felderítésében nélkülözhetetlen. Külön eszköz biztosítja, hogy lehessen állapítani, melyik államhoz tartozik a felfedezett objektum. A gép orránál elhelyezett antenna 150-180 kilométer távolságig képes érzékelni vadászgépek jelenlétét. A hátsó antenna a 60-90 kilométerre lévő tankokat, 150-180 kilométerig pedig a a tengeri objektumokat „látja meg”. Egyszerre 20 légi célpont nyomon követése és ugyanakkor 8 közeli objektum megtámadása lehetséges.

Mindez annak a néhány tucat kiváló orosz tudósnak köszönhető, akiket sikerült Kínába csábítani. A jelek szerint egyelőre maradnak.

Nem a Tűz-Sárkány Kína egyetlen büszkesége. Az ötödik generációs J-20 elnevezésű kínai lopakodót tavaly novemberben láthatta először a közönség, méghozzá egyszerre két példányt. A kínaiak a kilencvenes évek óta dolgoznak a gép létrehozásán. 2011-ben tette meg első, mindössze 18 perces körét Szecsuán légterében. Hosszú út vezetett, tehát, a tavalyi nyilvános bemutatóig. Moszkvában arról beszélnek, hogy a kínai lopakodó orosz technológián alapul, Washingtonban pedig azt állítják, hogy az ő F-22 Raptorukat próbálták lemásolni, kevés sikerrel. Ha igaz, tulajdonképpen nem marad észrevétlen a radarok számára, kevésbé jól manőverezhető, mint amerikai társa, lassabb is annál. Arra azonban biztosan megfelel, hogy keresztezze az amerikai elképzeléseket, és megijessze az e téren lemaradt ázsiai államokat. Az oroszok szerepe kétségtelen, az első példányokhoz ők szállították a gázturbinás hajtóműveket, a kínaiak azonban ezeknél modernebb változatot fejlesztenek ki.

Caracas és Phenjan az amerikai szégyenpadon

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:34
Fotó: DPA/Olivier Douliery

„Biztonságossá tenni Amerikát – ez az első számú prioritás számomra. Nem fogunk olyanokat beengedni az országunkba, akiknek a hátterét nem tudjuk megfelelően ellenőrizni” – ezzel a hétfői Twitter-üzenettel „kommentálta” Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok kibővítette a vitatott beutazási tilalmat újabb országok – így Észak-Korea, Venezuela és Csád – állampolgáraira.

A tiltólistán szerepel még Irán, Líbia, Szíria, Jemen és Szomália, érdekes módon azonban a polgárháború sújtotta Szudánnal szemben feloldották a korlátozásokat. Trumpot korábban sokat kritizálták a beutazási tilalom miatt, mivel az csak muzulmán többségű országokat érintett és küldött a szégyenpadra, így egyesek szerint gyakorlatilag nem beutazási, hanem sokkal inkább „muszlimtilalom” volt. Számos állam fellebbezett ellene, amelynek végrehajtását többször is felfüggesztettek, a legfelsőbb bíróság októberben vitatja meg az elnöki rendeletet.

A listára újonnan felvett országok többségére nem igaz, hogy a muzulmánokat céloznák meg vele, mégis jelzésértékű, hogy kik a „klub" új tagjai. Az amerikai-észak-koreai csörte jó ideje tart, a katonai erődemonstrációk mellett mindennapos a két vezető, Donald Trump és Kim Dzsong Un közötti „virtuális szóváltás”. A története legsúlyosabb politikai-gazdasági válságát élő Venezuela, és szocialista elnöke, Nicolás Maduro szintén gyakran téma a Fehér Házban, így nem olyan nagy meglepetés, hogy a beutazási tilalom értelmében egyes kormányhivatalnokok és családtagjaik október 18-tól nem léphetnek az Egyesült Államok területére. Csád – mutat rá a CNN – azért került a listára, mert Washington kérése ellenére nem osztott meg fontos, terrorizmussal kapcsolatos információkat az Egyesült Államokkal.

A tilalom első sorban az üzleti és a turistavízumokat érinti mindhárom ország esetében, és nem vonatkozik azokra, akik már érvényes vízummal rendelkeznek.

Trump veje nem tanult Clinton hibájából
Kínos helyzetbe került Donald Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner, miután kiderült, hogy privát e-mailjét használta hivatalos levelezésre – jelentette vasárnap a Politico. Bár ügyvédje szerint bizalmas információ közlésére nem használta a privát mailfiókot, oda többnyire csak újságcikkek érkeztek, az ügy így sem vet jó fényt a Trump-stábra, mert az elnökválasztási kampány során Hillary Clinton korábbi külügyminisztert, demokrata jelöltet többször is alkalmatlannak nyilvánították az ország vezetésére, amiért magánfiókot használt hivatalos ügyek lebonyolítására.

Figyelőállásban a bitcoin

Rédei Judit
Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:32
FOTÓ: BENJAMIN GZ IMAGINECHINA
A fizetőeszközt váratlan támadás érte Kínából, ám az üzletágra nem csak ott jár rá a rúd. A digitális valutapiac ugyanakkor reális igényeket elégít ki, s aligha lehet megállítani.

A jelek szerint nem nőnek az égig a kriptovaluták. Az egy hónappal ezelőtt 5000 dolláros szintet ostromló bitcoint szeptember közepén Pekingből érte váratlan támadás, miközben Kína az immár 150 milliárd dollárra becsült piac 23 százalékát uralja, és listavezető a számítógépes bitcoinbányászat terén is. A központi bank, a felügyeleti szervekkel egyetértésben, egyik napról a másikra betiltotta a digitális valutában történő kibocsátásokat, az ICO-kat, amelyek révén ebben az esztendőben, főként kezdő vállalkozások, világszerte 1,6 milliárd – egyedül Kínában közel 400 millió dollárnyi – friss tőkéhez jutottak.

A jegybank bejelentette, felülvizsgálják az eddigi tranzakciókat, a befektetők visszaigényelhetik, a tőkebevonók által kibocsátott tokenek-re, vagy más néven zsetonokra átváltott bitcoinjaikat, és az ügyletek szervezői, mintegy 60 platform, felügyeleti vizsgálatra számíthatnak. Tovább töltötte a méregpoharat az újabb hír, miszerint a kriptotőzsdék sorsa is megpecsételődött. Bár a legnagyobb kínai gazdasági portál, a Caixin értesüléseit először nem erősítették meg, több érintett intézmény, köztük az OKCoin, a BTC China és a Huobi is úgy nyilatkozott, nem kaptak működésük beszüntetését előíró központi utasítást, ám az eddig napvilágot látott információk szerint, szeptember végén sor kerül a tevékenység felfüggesztésére. Ha össze nem is omlott a digitális valutapiac, az 5000 dolláros szintet ostromló bitcoin-árfolyam egyetlen hét alatt 28 százalékot zuhant. Megközelítette a lélektanilag kritikusnak minősített 3000 dolláros küszöböt, s magával rántotta a többi digitális valutát, így a megbízhatóbb eszközként nyilvántartott ethert is. Húsz millió dollárral értékelődtek le a digitális portfóliók, de túl a veszteségeken, a befektetők bizalomvesztése is tétté vált.

Nem csak keleten jár rá a rúd az üzletágra, a napokban lesújtott a svájci pénzügyi felügyelet (FINMA) is a digitális fizetőeszközökre: bezárásra kényszerítették a QUID PRO QUO nevű társaságot, amely úgynevezett E-Coins-okat kibocsátva gyűjtött össze több száz befektetőtől mintegy 4 millió svájci frankot. Az egy éve működő alap a hatóság szerint csalásra épült. A hírek szerint 11 másik, hasonló intézmény ellen folyik vizsgálat az alpesi országban. A Wall Streeten viszont csak szóban ódzkodnak az üzletágtól, és bár egyre többen beszélnek a buborék kipukkanásáról, továbbra is szívesen kiszolgálják a digitális hozamvadászokat. Legalább tucatnyi nagybank áll az ügyfelek rendelkezésére, és nem kivétel a JPMorgan Chase sem, amelynek szóvivője magyarázkodásra kényszerült. Kiderült ugyanis, hogy a pénzintézettől nem idegenek az ilyen ügyletek, annak ellenére sem, hogy a közelmúltban Jamie Dimon, a bank első embere egy konferencián csalásnak minősítette a digitális valutát, azt hangoztatva, hogy kirúgná azt brókert, akiről kiderülne, hogy bitcoin spekulációban érdekelt, egyrészt mert megszegte a munkaügyi szabályokat, másrészt mert „hülye”… A kínai események, valamint a dél-koreai kriptotőzsde elleni – több elemző szerint Észak-Koreából indított – hekkertámadások mellett, a nagytekintélyű bankár szavai okozták a legtöbb kárt a piacon – állítják hozzáértők.

De visszatérve Pekingbe: kérdéses, hogy valóra válnak-e a piac újraindítására vonatkozó ígéretek. Találgatások övezik azt is, hogy mit értenek a hatóságok pontosan a beharangozott tisztogatáson. Matt Roszak, a Washingtonban működő szakmai kamara elnöke – ő egyúttal befektetőként is érdekelt, lévén a BTC China résztulajdonosa – úgy vélte, év végére helyreáll a rend, a kormány megadja a működési engedélyt a vizsgálat rostáján fennmakadó vállalkozásoknak. Elemzők miközben a lépés igazi racionális indokát találgatják, egyetértenek abban, hogy a szigorúság része a kínai kommunista párt október 18-án kezdődő tisztújító kongresszusára való készülődésnek, egyfajta erődemonstráció a kockázatosnak minősített pénzügyek terén.

Hu Bin a China Academy pénzügyi intézetének igazgatója, kormánytanácsadó, úgy fogalmazott, a „stop” még nem végleges tiltás, csupán az illegális tevékenységet állították le. Annak tudatában, hogy a kriptovalutákban történő kibocsátások reális igényeket elégítenek ki, idén 65 ICO-ra került sor, 100 000 befektető élt a lehetőséggel, a hatóság, az ő védelmükben, csak a spekuláció térhódítását próbálja megakadályozni. A digitális valuta iránti érdeklődést egyébként a jüan árfolyama erőteljesen mozgatja, a kínai valuta erősödése elfordítaná a figyelmet a 2.0 devizáktól. A képhez hozzá tartozik, hogy a kínai jegybank, a Bank of China egyre komolyabb lépéseket tesz egy saját digitális fizetőeszköz kibocsátása útján. Egyesítenék a digitális pénz jelenlegi előnyeit az elvárt átláthatósággal, a felhasználás megtisztulásával, a csalások, a tiltott áruk kereskedelmének kiküszöbölésével.

Ezzel tulajdonképpen összhangban, a bázeli BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja a hét végén publikált negyedéves jelentésében úgy fogalmazott, a digitális valuták sorsának alakulását jelenleg hátra dőlve figyelő központi bankoknak el kellene gondolkodni azon, hogy saját maguk bocsássanak ki a nyilvánosság számára is elérhető, készpénzre, vagy más befektetési instrumentumokra átváltható kripto-fizetőeszközt, átláthatóbbá téve a piacot, de kihasználva a blockchain technológia előnyeit. Ugyanakkor kérdés, hogy sikerül-e megőrizni a legnagyobb vonzerőt, a titkosságot – latolgatja az esélyeket a bankok bankja. A napokban egyébként a Cambridge Centre for Alternative Finance 25 központi bankot kérdezett meg a digitális fizetőeszközzel kapcsolatos terveiről. Kiderült a Blockchain technológia mindenkit foglalkoztat, és mintegy 20 intézmény terveiben szerepel a saját kriptopénz kibocsátás. A bitcoin árfolyama, az utóbbi napokban, kilengésektől mentesen, 3700 dollár körüli szinten „figyeli” az eseményeket.