Így képzelik el az arányos választást

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:04
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

Londontól Kolozsvárig, Argentínától Ausztráliáig valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé tennék az ellenzéki pártok, hogy levélben leadott szavazatokkal parlamenti képviselőket küldjenek az Országgyűlésbe. Az ilyen értelemben vett külhoni magyarok garantáltan két mandátum sorsáról dönthetnének, függetlenül attól, hányan szavaznak.

A Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére nyolc ellenzéki párt írta alá az arányos választási rendszer létrehozása érdekében elfogadott megállapodást. A mozgalom most azon dolgozik, hogy a törvényalkotási szabályoknak formailag is megfelelő, kodifikált javaslat minél előbb a parlament elé kerülhessen. A koncepció teljes terjedelmében egyelőre nem publikus, az Elektor.hu azonban már közölte a legfontosabb részleteket.

Az elképzelés szerint egyéni választókerületekből és pártlistákról egyaránt 110-110 jelölt kerülne a parlamentbe, ehhez jönne hozzá a két külhoni mandátum: az Országgyűlés létszáma tehát 222 képviselőből állna. Megszűnne minden torzító tényező – hangsúlyozta lapunknak Bánovics Attila, az Elektor.hu főszerkesztője. Az egyéni körzetek aránytalan eredményeit ugyanis teljes mértékben kompenzálnák a listás helyek kiosztásával. A parlamentbe kerüléshez szükséges küszöböt ötről négy százalékra csökkentenék. A listára leadott szavazatok alapján kiszámolnák, hogy az adott párt összesen hány mandátumra jogosult a parlamentben: mindegyik párt arányosan annyi helyet kapna, amilyen arányban a szavazók a listán támogatták. (A küszöb alatt teljesítő pártok szavazatait nem vennék figyelembe.)

Ezen a mandátumarányon nem változtatna, hogy egy párt jelöltjei hány egyéni körzetben győztek. Az egyéniben elnyert mandátumokat kiegészítenék annyi listás hellyel, amennyi ahhoz szükséges, hogy meglegyen az adott pártra jutó – a listás szavazatok alapján kiszámolt – mandátumszám. Bánovics Attila elmondása szerint ilyen rendszer működik Németországban és Új-Zélandon is: mindkét országban a hétvégén tartottak választást, és az eredmények igazolták, hogy a parlamenti mandátumokat pontosan a szavazati arányok alapján osztják el.

Szerző

Botka számolt, de még nem jött ki a matek

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:02

Programalapon, de a jelöltek és a választási lista szintjén is teljes együttműködést ajánl az MSZP és miniszterelnök-jelöltje. A megszólított ellenzéki pártok nem kaptak a lehetőségen.

– A magyar emberek döntő többsége kormányváltást akar – kezdte hétfői sajtótájékoztatóját Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a választópolgárok többsége csak akkor fog a demokratikus oldalra szavazni, ha azt látja, hogy az ott lévő politikai erők valóban győzni akarnak, és valóban le akarják váltani a Fidesz-rezsimet. – Világos, hogy ebben a választási rendszerben csak akkor van esély a kormány leváltására, ha teljes, egységes demokratikus ellenzéki indulás van. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a 106 választási körzetben közös jelöltet, közös listát és közös miniszterelnök-jelöltet állít a demokratikus ellenzék – jelentette be.

Botka, az MSZP és a Kormányváltók Szövetségeként már bemutatott partnerek ezért nagyvonalú ajánlatot tettek hat másik pártnak: induljanak szövetségben a 2018-as választáson, úgy, hogy a többiek vihetik a listás helyek felét, és az egyéni jelöltek közül elvben akármennyit. A listás felosztás arányait a Republikon Intézet és a Závecz Resaerch havi kutatásainak átlagaiból számolták ki. Az ajánlat lényegében arról szól, hogy az MSZP, DK, LMP, Momentum, Együtt, MLP (Magyar Liberális Párt) és P (Párbeszéd) minden jelöltje közös legyen 2018-ban. Egyetlen országos listát állítanának, így legalább 15 százalékot kellene elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe (egy pártnak 5, kettőnek 10, háromnak vagy annál többnek 15 százalék a küszöb). Viszont azt is magával vonná, hogy az egyéni jelöltek is az összes párt logójával indulnának, és így a rájuk adott töredékszavazatok is mind egy listára számolódnának.

Az MSZP országos választási bizottsága, benne a pártelnök Molnár Gyulával és a választmányi elnök Hiller Istvánnal, már elfogadta ezt a javaslatot. Botka nem érzékel lényeges programbeli, vagy elvi különbséget sem a megszólított pártokkal, épp ezért úgy látja: a kérdés az, ki választja a kormányváltást, s ki tartja hatalomban Orbánt és a Fideszt. Molnár Gyula pártelnök is azt kérte a többi párttól, hogy ajánlatukra ne a régi válaszokat adják, hanem alaposan fontolják meg.

Botka László és szövetségének már bemutatott tagjai elkötelezettek a közös indulás mellett.

Botka László és szövetségének már bemutatott tagjai elkötelezettek a közös indulás mellett.

Ebben azonban csalódnia kellett, mert lényegében ugyanazt reagálta szinte valamennyi megszólított tömörülés, mint eddig. Botka ugyanis továbbra sem akarja Gyurcsány Ferencet a közös listára (hétfőn is azt mondta, székely nagyapját idézve, ha ebben változás lesz, majd szól), a Demokratikus Koalíció viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a pártelnökük rajta legyen a pártlistán. Így első felindulására a DK ugyanúgy elutasította az MSZP-t, mint korábban. Az LMP szerint sem lehet a szocialistákkal választást nyerni, az Együtt nem hisz a közös listában, a Momentum pedig mindenképp önállóan indul. A Párbeszéd hajlandó a tárgyalásra, a liberálisok szerint is jó tárgyalási alap, amit Botka letett az asztalra, velük tehát van esély a megegyezésre.

Kecsegtető lehet ugyanakkor a Botka-ajánlat a most még vonakodóknak is, hiszen akár a DK is nagyobb frakcióra tehet szert egy ilyen választási matek alapján, mint egyedül, s ugyanez vonatkozik az LMP-re is. A kispártoknak pedig a parlamentbe jutást kell mérlegelniük, éppen ezért nem lefutott, hogy a Kormányváltó Szövetség tábláján egyelőre egyedül az MSZP neve szerepel a megegyezés oldalán.

Az is biztos, hogy a kispártok elzárkózása mögött más okok is állhatnak: a közös indulással elvesztenék ugyanis a saját kampányhoz járó állami támogatásokat. Az a párt, amely az összes egyéni körzetben saját jelöltet indít, csaknem 600 millió forint állami támogatásra tesz szert, és ennek kiesése nyilván gondot okozna a párttámogatással nem, vagy csak alig rendelkező tömörüléseknek. De ma 219 bejegyzett párt van Magyarországon, s 171 áll jelenleg is bejegyzés alatt, az alapítási "kedv" pedig ugrásszerűen nőtt meg tavasz óta. Márpedig ez nemcsak azért veszélyes, mert minél több párt indul külön, annál nagyobb az esélye, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez, hanem azért is, mert a külön indulók parlamentbe jutásának esélye is csökken.

"Én magam fogok egyeztetni Gyurcsánnyal"
A kormányváltó szövetség nem személyi kérdés, ne tegyük személyeskedés terepévé ezt - kéri Molnár Gyula, az MSZP elnöke.
- Ki tárgyal, kivel tárgyal és mikor tárgyal?
- Éppen azért tettük ezt a bejelentést, mert szerintünk is itt ideje a lényeggel foglalkozni, és minél gyorsabban meg kell állapodni. Itt az ideje színt vallani: én magam, Hiller István választmányi elnök és Botka László miniszterelnök-jelölt is bármikor szívesen asztalhoz ülünk a demokratikus ellenzéki pártokkal, mert abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető leggyorsabban megszülessen az a szövetség, amely megadja a kormányváltás valódi esélyét az ebben érdekelt társadalmi többségnek.
- Jó-jó, de melyikük és hogyan próbál majd meg kiegyezni Gyurcsány Ferenccel?
- A szövetség nem személyi kérdés, ne tegyük semmiféle személyeskedés terepévé ezt. De értem a kérdést, meg azt is, hogy mindenki Gyurcsány szerepén "pörög", úgyhogy elárulom: én magam fogok egyeztetni a pártelnök-társammal, azt pedig - ahogyan eddig is, így most is - megerősíthetem, hogy az MSZP elkötelezett abban, hogy szövetségre lépjen a DK-val.
- Na de mi lesz akkor, ha a DK, vagy más pártok kötik az ebet a karóhoz?
- Ennél sokkal nagyobb felelősségtudattal kell rendelkezzenek. Mindenkinek mérlegelnie kell; ebben a választási rendszerben az az egy stratégia létezik, hogy szövetségben indulunk el a választáson és együtt mutatunk fel valódi erőt. Senkitől sem kértük, hogy adja fel önmagát, a karakterét, mi csak azt ajánljuk, hogy azt tegyék és tegyük, amit a választók elvárnak.

Szerző

Nincs segítség - Nem sírnak, mintha lélekben itt se lennének

Publikálás dátuma
2017.09.26. 07:00
FOTÓ: METIN AKTAS/ANADOLU AGENCY
Súlyos, traumatizált állapotban érkező, a magyar nyelvet, de sokszor még angolt sem beszélő gyermekekkel sem humánus a magyar állam. A szükséges védelmet és ellátást magyar gyermekgyógyászoktól kapják meg.

„Ezek a gyerek nem sírnak. Vadidegenként is nyugodtan vizsgálhatod őket, zokszó nélkül tűrik az érintést, sebeik kötözését, a vérvétellel, a védőoltásokkal járó tűszúrást. Olyan, mintha se fizikailag, se lélekben, nem lennének jelen” – említi legjellemzőbb tapasztalatát Kovács Zsuzsanna gyermekorvos, aki kollégájával Mogyorós Judittal a menekült válság kezdete óta önkéntesként is kezeli azokat a kicsiket, akik Magyarországra tévednek.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai szerint még soha nem volt ennyi menekülő gyermek a világon. Az úton lévő négy-öt millió ember 60 százaléka nő és gyermek. A felnőtt kísérettel nem rendelkező és a szüleiktől elszakított gyermekek pontos száma nem ismert, az UNICEF szerint azonban csak Svédországban 35 ezer 400 javarészt fiatal afgán, míg Németországban 60 ezer - javarészt szíriai, afgán és iraki fiatal – keresett eddig menedéket. Magyarországon csak az idén 970 kiskorú menedék-kérelmét vizsgálta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, közülük 141 kísérő nélkül érkezett, ők először a fóti gyermekközpontba kerültek. Legtöbben Afganisztánból, Szíriából, Irakból menekültek, azaz olyan országokból, ahol háború dúl és az élet legalapvetőbb feltételei sincsenek biztosítva.

A családok és gyermekek százezreit sújtó humanitárius krízisre a gyermekgyógyászok majd minden országban elsőként reagáltak. Így volt ez nálunk is – mondja Kovács Zsuzsanna. – Ott voltunk a pályaudvarokon, az átmeneti segélyhelyeken, a táborokban, a határátkelő pontoknál. És menekültügyi státuszuktól függetlenül ellátjuk a már itt élő gyermekeket a kórházakban, rendelőkben. Több ezer gyerek ellátásának tapasztalatai alapján Mogyorós Judittal egybehangzóan állítja: nem igazolható az a félelem, hogy „különösen veszélyes” betegségeket hoznának magukkal. Banális problémákból van a legtöbb, azaz hasmenés, felső légúti hurut, sebek. Mogyorós Judit megjegyzi: malária már előfordult. Ám ezt sem a kiindulási országból hurcolták idáig, hanem a magyar tranzitzónába való bejutás előtti várakozás alatt, Szerbiában szedték össze.

PÉLDAMUTATÓ ORVOSOK - Kovács Zsuzsanna és Mogyorós Judit gyermekorvosok igazi horrortörténetekről is beszámoltak, mint a veseköves panaszai miatt kórházba került fiú esete, akinek kérdés nélkül kivették beteg szervét FOTÓ: TÓTH GERGŐ

PÉLDAMUTATÓ ORVOSOK - Kovács Zsuzsanna és Mogyorós Judit gyermekorvosok igazi horrortörténetekről is beszámoltak, mint a veseköves panaszai miatt kórházba került fiú esete, akinek kérdés nélkül kivették beteg szervét FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Arra a kérdésre, hogy nálunk megkapják-e az orvosi ellátást, az egyéb szükséges gondoskodást a menekülő gyermekek, az orvosok azt válaszolták: elméletileg igen.

– Amikor 2015-ben a pályaudvarokon kaotikusak voltak a viszonyok, szatyorban vittük a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket, adományokból szereztük be a kötszereket, a legfontosabb gyógyszereket – idézi fel Kovács Zsuzsa, hozzátéve: – Néhány hét után alakult valami szervezettség az ott dolgozó önkénteseknek köszönhetően. Idővel megszerveződött az állami ellátás is.

Mogyorós Judit szerint elvben az országban csak olyan menekült gyerek lehet, aki előtte hosszabb időt a tranzitzónában töltött. Onnan pedig papíron csak úgy léphetett ki, hogy menedékes vagy oltalmazott státuszt kapott. Mindkettővel járnak jogok és igazoló dokumentumok is. A felnőtteknek fél évig, a gyerekeknek pedig addig, amíg az ország területén tartózkodnak jár a közfinanszírozott egészségügyi ellátás. Azaz a szülők a háziorvosi vagy gyermekorvosi rendelőbe vihetik a kicsiket. Problémát okoz, hogy nemigen tudnak legális lakcímet szerezni, mivel csak a legritkább esetben engedik a menekült családokat az albérletbe bejelentkezni. A felnőttek gyakran csak hajléktalanként juthatnak egészségügyi ellátáshoz.

Ugyanakkor Kovács Zsuzsa hozzáteszi: például a baptisták, illetve más civilszervezetek is működtetnek átmeneti otthonokat, s az azokban tartózkodó gyerekek megkapják a kötelező oltásokat, megszervezik számukra a szűrővizsgálatokat is. Mogyorós Judit tapasztalata szerint a „normál ellátásig” való eljutás előtt a családok kettő-hat hónapot töltenek el a tranzitzónában. Ezalatt ugyan jár az orvosi ellátás, de e területekről a felnőttek csak őrizettel, gyakran megbilincselve juthatnak el az egészségügyi intézményekbe, márpedig gyakran – különösen a nők – nem vállalják, hogy a gyerekeik előtt kerüljenek ilyen helyzetbe. Tehát, hiába volna ordítóan szükség például terhesgondozásra, vagy egyéb vizsgálatra, inkább nem kérik az orvosi vizitet a megalázó körülmények miatt.

Probléma van azokkal is, akik még a tranzitzónás időszak előttről maradtak az országban, nincsenek papírjaik és lehet, hogy nem is lesznek. Volt ugyanis olyan eset, amelyben ugyan lezajlott a menekültügyi eljárás, de az érintett nem kapott legális státuszt, ezért jogosulatlanná vált bárminemű ellátásra.

Nemcsak a jogosultság, hanem a bánásmód is sokszor megkérdőjelezhető azonban. Előfordult olyan is, hogy egy oltalmazott nőnél a terhessége a 30. hetében megindult a szülés a fővárosban, ám a mentő a nyíregyházi kórházig vitte, mondván: ott találtak legközelebb koraszülött-ellátásra alkalmas a helyet – említ egy problémás esetet Mogyorós Judit. – A férj meg kétségbeesett, mert nem tudott a felesége mellett lenni, három kicsi gyereküket nem hagyhatta magára. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem kapta meg az ellátást – jegyzi meg szarkasztikusan Mogyorós Judit.

Szintén nehezen érthető annak a gyereknek is az esete, aki veseköves panaszai miatt került kórházba, és kérdés nélkül eltávolították a tönkrement veséjét. A fiú csak az anyanyelvén beszélt, a mellé kirendelt gyám pedig szó nélkül aláírta a beleegyező nyilatkozatot. Ha a gyermek kivizsgálása és további kezelése elmarad, a másik veséje is megbetegedhet, így nem tudni, mi lesz a sorsa.

Jár(na) az ellátás
A Nemzetközi Szociálpediátriai Társaság a Magyar Gyermekorvosok Társasága közreműködésével szeptember végén, Budapesten tartja éves konferenciáját. A konferencia fő témája a menekült gyermekek ellátásának ügye, a fő cél pedig, hogy a gyermekgyógyászok és egyéb gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára szakmai ajánlásokat fogalmazzon meg, hogy e különösen kiszolgáltatott gyermekcsoport megkaphassa azt az ellátást, ami az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján elvileg minden gyermeknek jár.

Szerző