Elverte a kormány a tanulópénzt

Publikálás dátuma
2017.09.27. 07:00

Brüsszel milliárdokat fordít a magyar oktatás fejlesztésére, az eredmények mégis egyre rosszabbak. Az uniós trendekkel is szembemegyünk.

Nem látszanak az uniós források hatásai a magyar oktatás eredményességében: miközben Magyarország milliárdos fejlesztési támogatásokat kap, a nemzetközi felmérésekben egyre rosszabb adatokat regisztrálnak. A legszembetűnőbb romlás az alapoktatás minőségében tapasztalható: a Világgazdasági Fórum 138 országot tömörítő rangsorában tíz éve még a 37. helyen álltunk, de 2016-ban már csak a 96-on. A legmeredekebb visszaesés a 2013 és 2016 közötti időszakban volt. A felsőoktatás sincs jobb helyzetben: 2007-ben még a 65. volt Magyarország, tavaly a 114. helyre esett vissza.

Számos területen az uniós trendekkel is szembemegyünk. Az EU célja, hogy 2020-ra legalább 40 százalékra növelje a 30-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. Ehhez képest az Eurostat adatai szerint a magyar 30-34 éveseknek 2015-ben csak a 34,3 százaléka, 2016-ban pedig 32,8 százaléka rendelkezett diplomával (az EU-átlag most 39 százalék). Aggasztó folyamatok figyelhetőek meg a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának változásában is. Míg az uniós átlag állandó csökkenést mutat, a magyar folyamatosan nő.

Holott se szeri, se száma az uniós pénzből megvalósuló projekteknek. Mintegy hatmilliárd forintból fejlesztették például a hibáktól hemzsegő kísérleti tankönyveket, de a pedagógus-életpályamodell bevezetését megelőző kutatás-fejlesztés költségeit is brüsszeli pénzből állták. Az új nemzeti alaptantervet is egy 2,4 milliárdos uniós projekt keretében "fejlesztik". De gyakran uniós forrásokból oldják meg a felújításokat, számos infrastruktúra-fejlesztést is.

A kívánt hatás mégis elmaradt, s erről a 2015 decemberében lezárult uniós forrásfelhasználási ciklus elemzésében is szó esik : az idén márciusban megjelent, több mint ötszáz oldalas anyag egyértelműen rávilágított arra, hogy a fejlesztések ellenére az oktatás minőségére vonatkozó versenyképességi mutatók negatív tendenciát mutatnak. "Az oktatásra fordított Európai Uniós támogatások pozitív hatása az oktatás minőségére országos szinten nem kimutatható. Egyes projektek sikeressége sem tudta a negatív trendet megtörni" – olvasható a dokumentumban, mely szerint az uniós forráselosztás arányai sem tükröztek határozott, tudatos stratégiát.

Az elemzők szerint sokáig még a romlás ellenére is az általános versenyképességünket felfelé húzó tényezőnek számított az alapoktatás minősége, ez a helyzet azonban az elmúlt négy évben megváltozott, és a nemzetközi rangsorban az összesített helyezésünket adó átlag alá került. Az elemzés egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy semmi különbség nincs az uniós támogatásokban részesülő és nem részesülő iskolák minősége, a diákok kompetenciamérési és érettségi eredményei között, a támogatások nem eredményeztek kimutatható javulást.

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint mindennek több magyarázata is lehet. Az egyik, hogy a 2010-es kormányváltáskor a korábbi oktatáspolitikai célok alapján tervezett uniós programok végrehajtását felfüggesztették, a közoktatási programok megvalósítása lényegében csak 2013-ban indult újra, a központosított iskolahálózattal. Ám Radó szerint ebben a rendszerben már csak azért sem folyhattak komolyan vehető fejlesztések, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését annyira alul tervezték, hogy az ott átfolyó uniós pénzek egy része nem fejlesztésre, hanem a Klik finanszírozására ment el, a hiányzó költségvetési forrásokat kiváltva. A fejlesztési források felhasználása ráadásul totális politikai kontroll alatt állt, így tág tere volt a korrupciónak.

– Mindemellett nem egyszerűen eredmények nélkül herdálták el a pénzt, hanem kifejezetten a minőséget és az eredményességet romboló rendszerek létrehozására fordították. Ilyen volt például a Klik, a tantervi reform, az iskolák, pedagógusok szakmai ellenőrzése, az állami tankönyvek elkészítése, az előmeneteli rendszerhez kapcsolódó minősítések és a minősítők gyorstalpaló képzése, továbbá az állami pedagógiai oktatási központok csonka hálózata – vélekedett a szakértő, aki szerint továbbra sem látható változás a trendekben.

Szerző

Hajnali pára, többórás napsütés

Publikálás dátuma
2017.09.27. 00:15
Fotó: Shutterstock
Szerdán hajnalban helyenként pára-, ködfoltok képződhetnek, napközben kellemes, őszi időre készülhetünk több órás napsütéssel. Kisebb csapadék csak néhol délnyugaton fordulhat elő. Gyenge, mérsékelt lesz a keleties szél. A 7-13 fokos hajnalt követően délután országszerte 20-23 fokot mérhetünk - írja az Időkép. 

Csütörtökön keleten, északkeleten készülhetünk naposabb időre, máshol a változóan felhős lesz az ég hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. Még néhol előfordulhat jelentéktelen csapadék. Mérsékelt, helyenként élénk lesz a keleties szél. Hajnalban 6-10, délután 18-22 fok várható. 

Pénteken az több helyen megnövekvő felhőzet mellett, több-kevesebb napsütésre mindenhol számíthatunk, csapadék nem valószínű. Gyenge, mérsékelt lesz a keleties légmozgás. Mérséklődik a nappali felmelegedés, délután 16-20 fokot mérhetünk.

Szombaton is változóan felhős-napos, száraz időre van kilátás. Továbbra is gyenge, mérsékelt lesz a keleties szél. Hajnalban többfelé csökken 10 fok alá a hőmérséklet, 5-10 fok közötti értékek valószínűek. Délután 16-19 fok között alakulhat a csúcshőmérséklet.

Szerző

Újabb bombariadók Moszkvában

Ismeretlen telefonálók kedden öt filmszínházzal, egy plázával és Moszkva Múzeumával kapcsolatban figyelmeztették ott elhelyezett pokolgépre a hatóságokat - közölte a katasztrófa-elhárításra hivatkozva a TASZSZ hírügynökség.

A fenyegetés miatt a hatóságok megkezdték az épületeket átkutatását. Az elmúlt több mint két és fél hét alatt a hasonló névtelen hívások vaklármának bizonyultak.

Hivatalos összesítést még mindig nem tettek közzé arról, hogy Oroszországban hol és hány embert kellett evakuálni a szeptember 10-én kezdődött, nagyszámú és szándékosan félrevezető telefonos riasztások miatt. A hatóságok arról sem számoltak be, hogy kit gyanúsítanak a "telefonos terrorizmussal".

A sajtóban legelterjedtebb magyarázatok az Iszlám Állam terroristáit, az "ukrán nyomot" vagy hackerek egy brüsszeli csoportját gyanítják a történtek mögött. Azzal kapcsolatban egyetértés körvonalazódik, hogy a hívásokat külföldről indíthatták.

Szerző