A kormányhivatal leszedette a Jobbik plakátjait

Publikálás dátuma
2017.09.26. 21:32
Illusztráció. Fotó: Molnár Ádám

A kormányhivatal utasítására elkezdték lekaparni és átragasztani Zalaegerszegen a Jobbik saját plakáthelyein lévő üzeneteit – jelentette be kedden Szilágyi György. A jobbikos politikus szerint a zalaegerszegi kormányhivatal kiadott egy határozatot erről az intézkedésről, a párt ugyanakkor egyértelműen törvénysértőnek találja ezt. A plakáttörvénynek nevezett szabályozás ugyanis, amire vélhetően a kormányhivatal hivatkozik, azt nem szabályozza, hogy az óriásplakát tulajdonosa, jelen esetben a Jobbik, mit tehet ki a saját plakáthelyeire. 

UPDATE: A Pest Megyei Kormányhivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kormányhivatalok a jogszabályban előírt feladatukat végzik, amikor a Publimont és a Mahir felületeiről eltávolítják a plakátokat, mert a cégek nem tettek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Egyrészt nem jelentették be a plakátok listaárát, és a szerződést sem küldték meg, így a kormányhivataloknak két napon belül el kellett rendelni a reklámok eltávolítását. Közölték továbbá, hogy a kormányhivatal kérésére a rendőrség biztosítja a helyszínt, viszont a rendőrök a plakátok leszedésében nem vesznek részt. Felszólították a két céget, hogy ne tiltakozzanak tovább, hanem adják be a kért adatokat.

Szerző
Frissítve: 2017.09.26. 23:10

Botka: még van idő stratégiát váltani

Publikálás dátuma
2017.09.26. 20:36
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nagyon szeretne már úgy sajtótájékoztatót tartani, hogy a magyar oktatás, egészségügy helyzetéről tennének fel az újságírók több-tucat kérdést nem pedig az összefogás tematikájáról – kifogásolta Botka László a Népszava érdeklődését kedden, amikor a közoktatásban tevékenykedő szakszervezetekkel és szakmai és civil szervezetekkel folytatott megbeszélésén érdeklődtünk az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől arról: meddig él hétfői ajánlata a demokratikus ellenzék pártjainak. „Nem tudok és nem is akarok határidőt szabni, még van idő arra, hogy mindenki végiggondolja, hogyan kell változtatnia az eddigi túlélési stratégiáján a győzelemhez” – válaszolta lapunknak Botka. Ugyanott Hiller István szocialista választmányi elnökkel arról beszéltek, hogy egy Botka-kormány milyen lépéseket tervezne az oktatásban, ahol a Fidesz-kabinet a közoktatás szétverésével súlyos károkat okozott a magyaroknak.

Ismét a civil szervezetek felé fordult tehát Botka, miután hétfői ajánlata után sem úgy tűnik, hogy a megszólított ellenzéki pártok rajonganának a választáson való közös indulás lehetőségéért. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének terve szerint – mint arról már beszámoltunk – a szocialistáké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradék 49-en pedig hat ellenzéki párt osztozna: 17 százalékot kapna a DK, 13-at az LMP, 8-at a Momentum, 6-ot az Együtt, 3-at a Liberálisok és 2-őt a Párbeszéd. Noha Fodor Gábor pártján és a Párbeszéden kívül a többiek egyelőre elutasító reakciókat adtak, Botka tegnap is egyértelművé tette: továbbra is várja az ellenzéki pártok megfontolt válaszát.

Nem is alaptalanul, hiszen a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint a miniszterelnök-jelölt ajánlata első ránézésre valóban nagyvonalúnak tűnik. Azt azonban László Róbert is kiemelte: túl sok a megválaszolatlan kérdés ahhoz, hogy a teljes képet lássuk. „Az egyéni jelöltek pártállásának aránya – azon belül is az általuk nyerhetőnek tekintett körzetek közötti megoszlás – legalább olyan fontos, mint a listás arányok, márpedig erről nem szólt a Botka-ajánlat” – vélekedett a Political Capital (PC) választási szakértője, felidézve: 2014-ben a 10 egyéni mandátumot nyert ellenzéki jelölt közül 8 került ki az MSZP-ből, 1 a DK-ból, és 1 az Együttből. Arra is emlékeztetett: 2014-ben a teljes lista 69 százalékát tették ki a szocialista jelöltek, a befutó helyeknek mégis a 75 százalékát nyerték el. Amíg tehát a százalékarányokhoz nincsenek hozzárendelve a lista konkrét sorszámai, vajmi keveset tudunk a pártok tényleges parlamenti képviseleti és frakcióalakítási esélyeiről.

A szakértő ugyanakkor leszögezte: nem ez az igazi probléma a javaslattal és az egész ellenzéki egyeztetési folyamattal. „Szinte mindegy, hogyan állnak rajthoz, ha az össztámogatottságuk meg sem közelíti a Fideszét. Ezen kellene leginkább dolgozniuk, de ennek bizonyosan nem az a módja, hogy az indulási stratégiákkal képesek egyáltalán bekerülni a hírekbe” – fogalmazott a PC szakértője.

Kétharmad igent mondana
A megkérdezettek 66 százaléka egyetért azzal, amit Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje további hat ellenzéki pártnak ajánlott, azaz a teljes összefogással a kormány leváltása érdekében – írta a HVG a Závecz Research elemzése alapján. A cég még hétfőn hívott fel több mint 1000 embert, a minta reprezentatív.

Szerző

Botka: a közoktatás szétverése okozta a legsúlyosabb kárt

Publikálás dátuma
2017.09.26. 19:23
MTI Fotó: Kovács Tamás
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a fideszes kormány a közoktatás szétverésével okozta a legsúlyosabb és legnagyobb kárt a magyaroknak.

Botka László kedden Budapesten, mielőtt pártja szakpolitikusaival a közoktatásban érdekelt szakszervezetekkel, civil szervezetekkel konzultált azt mondta, lesújtó a kép nyolc év fideszes kormányzás után: minden magyar és nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy a magyar közoktatás színvonala az uniós és a régiós átlaghoz képest is lemaradt.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón közölte, kormányra kerülve visszaadják a magyar iskoláknak és a tanároknak a tanszabadságot, a GDP hat százalékára emelik a közoktatásra szánt összeget és visszaállítják a nemzeti közoktatási kerekasztalt.

Botka László szerint az, hogy milyen oktatást kapnak a gyerekek, alapvetően meghatározza Magyarország jövőjét. Mint mondta, a fideszes oktatáspolitika "eredményeként" a magyar diákok 27 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tud írni-olvasni, de nem érti azt, amit olvasott. Közölte, a felmérések szerint az EU-n belül Magyarországon a legkisebb az esélye egy tehetséges, okos, de szegény családba született gyermeknek, hogy többre vigye, mint szülei.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, volt oktatási miniszter közölte, a tanácskozáson 16 közoktatásban érintett szervezet vesz részt, minden közoktatási szakszervezet képviselteti magát, részt vesznek a találkozón a nyelviskolák képviselői, illetve az elmúlt években megismert szakmai és civil szervezetek majd mindegyike. Hozzátette: az a meggyőződésük, hogy érdemes párbeszédet folytatni ellenzékben. A tanácskozás célja - mondta -, hogy megvitassák, mennyire fontos az ország, a jövő Magyarországa szempontjából, hogy a magyar oktatás színvonala javuljon.

Botka Lászlót kérdezték a hétfőn ismertetett, "a demokratikus ellenzéki pártoknak", az LMP-nek, a Demokratikus Koalíciónak, a Momentumnak, az Együttnek, a Magyar Liberális Pártnak és a Párbeszédnek tett választási együttműködési ajánlatáról.

Arra a kérdésre, hogy valóban nem vesz részt a DK-val folytatott tárgyalásokon, Botka László elmondta, Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller István választmányi elnökkel hárman tárgyalnak az ellenzéki pártokkal. Hozzátette, az MSZP alapszabálya szerint a pártelnök és a választmányi elnök feladata a szövetségkötésekről tárgyalni. Egy májusi kongresszusi határozat - folytatta - pedig vétójogot adott a miniszterelnök-jelöltnek a 106 egyéni képviselőjelölt kiválasztásánál és a listaállításnál.

Botka László rögzítette: ajánlata mind a hat demokratikus ellenzéki pártnak biztosítaná a parlamentbe jutást.
Mint mondta, azt kérte az ellenzéki pártoktól, ne kapkodjanak, mert a magyarok többsége kormányváltást akar.

Nem lehet a választói akarat ellenében politizálni, ki fog derülni a következő napokban, hogy "ki az, aki csak szövegel az Orbán-rezsim leváltásáról" és ki az, aki komolyan gondolja - mondta. Szerinte a javaslatát elutasító pártvélemények nem vele, hanem a választói akarattal állnak vitában.

Botka László elmondta azt is, "a győzelem forgatókönyvét tette le az asztalra", de ha a pártok úgy gondolják, nem így lehet győzni, akkor mondják meg, hogyan. Ezt senki nem hajlandó megmondani - jegyezte meg.

Megerősítette, továbbra is azt javasolja, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök ne kerüljön a listára, hanem egyéni választókerületben méresse meg magát. Annál nagyobb legitimációja nincs egy politikusnak, minthogy közvetlenül választják meg a választópolgárok - hangoztatta.

Egy másik kérdésre, miszerint a lista hányadik helyén szerepelnének más ellenzéki pártok politikusai, Botka László közölte, ez a kérdés a tárgyalásokon fog eldőlni. Hozzátette: ajánlatának nincs határideje, mindenkinek van ideje arra, hogy végiggondolja, hogyan kell változtatni stratégiáján a győzelem érdekében.

A tanácskozáson részt vett Molnár Gyula és Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke is.

Szerző