Felpörgetik a választásokra a parképítést a Ligetben

Publikálás dátuma
2017.09.26. 22:30
Fotó: Facebook/Liget Budapest
Kutyamosdatós ebfuttatót, új illemhelyet, sportpályát avathatnak a Városligetben a kormánypárti politikusok az országgyűlési választások idején. De csak akkor, ha valóban elkészülnek a parkfelújítás első szakaszával és elég lesz rá egymilliárd forint.

A Liget-projekt részét képező parkfelújításról tartott fórumon Persányi Miklós, a beruházás zöldügyi miniszteri biztosa bejelentette: tavaszra már élvezhetik a Városliget látogatói és kedvelői a beruházás első szakaszának eredményeit. Valójában nem a kormány által megálmodott múzeumi negyed, vagy a Liget-projekt részeként e területre álmodott új épületek készülnek el, csupán a park "zöldfelújításának" első üteme. A négy fázisra bontott parkrekonstrukció első részével végezhetnek tehát a jövő évi országgyűlési választások idejére, már ha Persányiék megfelelő kivitelezői ajánlatokat kapnak, és persze ha senki sem indít jogorvoslati eljárást az október közepén záruló közbeszerzési eljárással szemben.

Fotó: Tóth Gergő

Persányi Miklós a Népszavának azt mondta, bízik benne, nem szállnak el az ajánlatok a valóságtól, s így beleférnek a tervező által kiszámított keretbe. Kérdésünkre, hogy a kivitelei terveknek megfelelő egymilliárd forint elegendő lesz-e a mai park parkosítására, nem tudott válaszolni. Szloszjár György, a Liget-projekt táj- és kertépítészeti feladatait végző Garten Studio Kft. vezetője szerint viszont elégnek kell lennie. Bár - tette hozzá - az utóbbi években kétségtelenül magasra kerültek a kivitelezői ajánlatok.

És hogy mire futja az egymilliárdból? Az első szakaszban a Vakok kertje, a sportpályák kisebbik része újulhat meg, továbbá létesül egy kutyatér ebmosdatóval és -pancsolóval, különféle akadályokkal, és "a kutyaásásnak teret adó talajjal". A Ligetben ugyanis a szabad kutyafuttatást megtiltják, az ebek mozgását a két kutyajátszótérre és egy nagyobb füves területre korlátozzák.

A felújított Vakok kertjének elkerítettsége megmarad, továbbra is elsősorban a vakok és mozgássérültek számára lesz látogatható, de felújítják a tájékozódást segítő burkolatrendszert, felújítják az építményeket, a vízarchitektúrát, a növényzetet, valamint egy új épület, egy pihenőpavilon is épül. A szomszédban lenne két új labdapálya, a 200 méteres futókör, két egyenként 60 méteres sprintpályával, kültéri fitnesz- és bemelegítő eszközökkel, amelyek elsősorban az iskolások sportolását szolgálná.

A vadonatúj, szintén körpavilonba kerülő, első ligeti mosdó itt kapna helyet. A Ligetben ugyanis összesen kilenc új illemhely létesülne, de ez még a távolibb jövő, 2018-ra csak egy készül el biztosan. Ezen kívül a Szépművészeti Múzeum előtti tér parkosítására költetnének az egymilliárd forintos keretösszegből, valamint közvilágításra, térbútorokra.

Ha nem lesz elég a pénz, vagyis a tervező által becsült költség alulmúlja a kivitelezők igényeit, az az átadás rovására mehet. Szloszjár 3-6 hónapra becsülte a parkrekonstrukció első fázisához szükséges munkaidőt, így ha novemberben valóban elkezdik, még sikerülhet tavasszal "ünnepelni", de konkrét átadási dátum kimondására a tervező nem vállalkozott. A tájépítész azzal számol, 2018 nyarán elkezdhetik a parkfelújítás második ütemét, a harmadikat az év végén, legkésőbb 2019 elején. A legbizonytalanabbnak a negyedik fázis mutatkozik, akkorra kell felfüggeszteni a Liget átmenő gépkocsiforgalmát, megszüntetve az áthajtást a Koós Károly sétányon, Állatkerti körúton.

Ha valóban elkezdik a park felújítását – amin kívül a Városligetet védők szerint nem is lenne másra szükség –, a Liget-projektből nem az egyik oda tervezett múzeum, hanem maga a zöldterület újjászületése juthat legközelebb a megvalósuláshoz. A projekt 2015-ös kezdete óta ugyanis eddig három épületet bontottak le, ám az oda álmodott múzeumok megépülése továbbra is távoli – ahogyan még a földmunkák elkezdése is. Az elmúlt fél éveben annyi történt, hogy a ligetvédők két bontási helyszínt visszakaptak demonstrációs területként.

A fórumon többen is kíváncsiak voltak a múzeumépítések kezdetére, ám az idevágó kérdésekre nem kaphattak választ. Hárításként Persányi Miklós például az Inforádió korábbi adását javasolta meghallgatni, amiben Baán László, a projekt miniszteri biztos nyilatkozott. Amire a projekt ellen tiltakozó környezetvédőknek most mindenképpen fel kell készülniük: 39 fa kivágása, 67 ültetése, 19 átültetése. Ezek csak a parkfelújítás szükséges következményei. Jó hír viszont, hogy lett a Ligetnek fagondozási protokollja, ami – Persányit idézve – kőbe vési a fák ápolásának, pótlásának, az állomány megújulásának szabályait.

Szerző

A kormányhivatal leszedette a Jobbik plakátjait

Publikálás dátuma
2017.09.26. 21:32
Illusztráció. Fotó: Molnár Ádám

A kormányhivatal utasítására elkezdték lekaparni és átragasztani Zalaegerszegen a Jobbik saját plakáthelyein lévő üzeneteit – jelentette be kedden Szilágyi György. A jobbikos politikus szerint a zalaegerszegi kormányhivatal kiadott egy határozatot erről az intézkedésről, a párt ugyanakkor egyértelműen törvénysértőnek találja ezt. A plakáttörvénynek nevezett szabályozás ugyanis, amire vélhetően a kormányhivatal hivatkozik, azt nem szabályozza, hogy az óriásplakát tulajdonosa, jelen esetben a Jobbik, mit tehet ki a saját plakáthelyeire. 

UPDATE: A Pest Megyei Kormányhivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kormányhivatalok a jogszabályban előírt feladatukat végzik, amikor a Publimont és a Mahir felületeiről eltávolítják a plakátokat, mert a cégek nem tettek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Egyrészt nem jelentették be a plakátok listaárát, és a szerződést sem küldték meg, így a kormányhivataloknak két napon belül el kellett rendelni a reklámok eltávolítását. Közölték továbbá, hogy a kormányhivatal kérésére a rendőrség biztosítja a helyszínt, viszont a rendőrök a plakátok leszedésében nem vesznek részt. Felszólították a két céget, hogy ne tiltakozzanak tovább, hanem adják be a kért adatokat.

Szerző
Frissítve: 2017.09.26. 23:10

Botka: még van idő stratégiát váltani

Publikálás dátuma
2017.09.26. 20:36
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nagyon szeretne már úgy sajtótájékoztatót tartani, hogy a magyar oktatás, egészségügy helyzetéről tennének fel az újságírók több-tucat kérdést nem pedig az összefogás tematikájáról – kifogásolta Botka László a Népszava érdeklődését kedden, amikor a közoktatásban tevékenykedő szakszervezetekkel és szakmai és civil szervezetekkel folytatott megbeszélésén érdeklődtünk az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől arról: meddig él hétfői ajánlata a demokratikus ellenzék pártjainak. „Nem tudok és nem is akarok határidőt szabni, még van idő arra, hogy mindenki végiggondolja, hogyan kell változtatnia az eddigi túlélési stratégiáján a győzelemhez” – válaszolta lapunknak Botka. Ugyanott Hiller István szocialista választmányi elnökkel arról beszéltek, hogy egy Botka-kormány milyen lépéseket tervezne az oktatásban, ahol a Fidesz-kabinet a közoktatás szétverésével súlyos károkat okozott a magyaroknak.

Ismét a civil szervezetek felé fordult tehát Botka, miután hétfői ajánlata után sem úgy tűnik, hogy a megszólított ellenzéki pártok rajonganának a választáson való közös indulás lehetőségéért. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének terve szerint – mint arról már beszámoltunk – a szocialistáké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradék 49-en pedig hat ellenzéki párt osztozna: 17 százalékot kapna a DK, 13-at az LMP, 8-at a Momentum, 6-ot az Együtt, 3-at a Liberálisok és 2-őt a Párbeszéd. Noha Fodor Gábor pártján és a Párbeszéden kívül a többiek egyelőre elutasító reakciókat adtak, Botka tegnap is egyértelművé tette: továbbra is várja az ellenzéki pártok megfontolt válaszát.

Nem is alaptalanul, hiszen a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint a miniszterelnök-jelölt ajánlata első ránézésre valóban nagyvonalúnak tűnik. Azt azonban László Róbert is kiemelte: túl sok a megválaszolatlan kérdés ahhoz, hogy a teljes képet lássuk. „Az egyéni jelöltek pártállásának aránya – azon belül is az általuk nyerhetőnek tekintett körzetek közötti megoszlás – legalább olyan fontos, mint a listás arányok, márpedig erről nem szólt a Botka-ajánlat” – vélekedett a Political Capital (PC) választási szakértője, felidézve: 2014-ben a 10 egyéni mandátumot nyert ellenzéki jelölt közül 8 került ki az MSZP-ből, 1 a DK-ból, és 1 az Együttből. Arra is emlékeztetett: 2014-ben a teljes lista 69 százalékát tették ki a szocialista jelöltek, a befutó helyeknek mégis a 75 százalékát nyerték el. Amíg tehát a százalékarányokhoz nincsenek hozzárendelve a lista konkrét sorszámai, vajmi keveset tudunk a pártok tényleges parlamenti képviseleti és frakcióalakítási esélyeiről.

A szakértő ugyanakkor leszögezte: nem ez az igazi probléma a javaslattal és az egész ellenzéki egyeztetési folyamattal. „Szinte mindegy, hogyan állnak rajthoz, ha az össztámogatottságuk meg sem közelíti a Fideszét. Ezen kellene leginkább dolgozniuk, de ennek bizonyosan nem az a módja, hogy az indulási stratégiákkal képesek egyáltalán bekerülni a hírekbe” – fogalmazott a PC szakértője.

Kétharmad igent mondana
A megkérdezettek 66 százaléka egyetért azzal, amit Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje további hat ellenzéki pártnak ajánlott, azaz a teljes összefogással a kormány leváltása érdekében – írta a HVG a Závecz Research elemzése alapján. A cég még hétfőn hívott fel több mint 1000 embert, a minta reprezentatív.

Szerző