Hetvenötezer menekült jut lakáshoz és munkához Olaszországban

Publikálás dátuma
2017.09.27 15:39
Fotó: MAHMUD HAMS / AFP
Fotó: /
Majdnem hetvenötezer menekült pályázhat állami lakásra és munkahelyre Olaszországban a kormány által meghirdetett integrációs program keretében, amelyet részben az Európai Unió finanszíroz - adja hírül az MTI ( kicsit aggódunk a közlőért - a szerk.)  az olasz sajtó alapján.

A program - amelyet a belügyminisztérium dolgozott ki - az Olaszországban menekültstátusban részesült bevándorlók integrációját szolgálja. Első fázisban mintegy 75 ezer személyt érint: azokat, akik már pozitív választ kaptak menedékkérelmükre, és már tartózkodási engedélyt is kaptak. 

Az integrációs program értelmében a menekültek Olaszországban állami bérlakást és képességeik szerint munkahelyet kapnak. Olasz nyelvtanfolyamon vesznek részt, és kötelező iskolai képzésben részesülnek, valamint közegészségügyi ellátáshoz jutnak. Szakmai képzéseket fizetnek nekik, és részt vehetnek az elsősorban fiatal olasz állampolgároknak fenntartott polgári szolgálatban, amelyet a sorkatonai szolgálat helyett vezettek be önkéntes munkavégzéssel. Az olasz állam segíti az érintettek családegyesítését is. Az olasz kormány programja 100 millió euró EU-finanszírozásban részesül.

Aki azonban pályázni kíván, nem csak jogokat kap, el is kötelezi magát. Az integrációs program résztvevőinek alá kell írniuk az úgynevezett integrációs szabályokat, amelyek egyebek között az olasz alkotmány és jogszabályok tiszteletben tartását írják elő. Az Olaszországban letelepedő menekülteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy laikus államban élnek, valamint ismerniük kell a nemi egyenjogúság szabályait - olvasható a programhoz fűzött olasz belügyminiszteri tájékoztatóban.

Az olasz sajtó megjegyezte, hogy a menekülttáborokban további 200 ezer ember várja menedékkérelme elbírálását. A Libero című jobbközép napilap szerint az integrációs program csak kaput nyit a menekültek előtt. A Libero arra figyelmeztette Marco Minniti belügyminisztert, hogy ügyeljenek arra, illetve kezeljék a helyzetet: a menekülteknek juttatott lakás és állás megnövelheti az ugyanezekre évek óta váró olaszok haragját.

Szerző
2017.09.27 15:39

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36

Lépéskényszerben Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:30

Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Hétfőn újabb javaslattal kell a parlament elé állnia Theresa Maynek, hogy megmentse Brexit-megállapodását, sőt saját politikai jövőjét.
Ki tudja, meddig élvezheti egyik legvonzóbb miniszterelnöki privilégiumát, a chequersi vidéki kúriát a támadások össztűzébe került Theresa May, aki a hétvégét a buckinghamshire-i rezidencián megrendezett „ötletbörzével” töltötte. Alig több mint két hónappal a kilépés határidejének lejárta előtt a kormányfő lépéskényszerben van, hogy parlamenti jóváhagyást szerezzen az Európai Unióból való távozás lebonyolításának módjához. A konzervatívok vezetője két bizalmatlansági indítvány megnyerése után sem érezheti magát biztonságban, hiszen a Brüsszellel kétéves munkával előkészített Brexit-megállapodás nagy vereséget szenvedett a parlamentben. May ma új javaslatokkal tér vissza az alsóház elé, melyek sorsa január 29-én dől el. Csütörtöki és pénteki Downing Street-i konzultációit folytatva, a kormányfő Chequers-ben különböző álláspontokat képviselő miniszterekkel és európai vezetőkkel értekezett telefonon. A kormányfő végre meghallgatta a saját „kőbe vésett” Brexit-tervével ellenkező elképzeléseket. A háttérben titokban újabb soron kívüli parlamenti választás előkészületei is folynak, a törvényhozási terv lefaragásával. A hétvégi brit lapok összeesküvés-elméletek és alternatív forgatókönyvek híreinek sokaságát tárták olvasóik elé, például azt írták, Mayt tavasszal lemondásra kényszeríthetik. A nemrégiben a függetlenek közé átült volt munkáspárti képviselő, Frank Field olyan indítvánnyal készül előrukkolni, melynek során a ház tagjai hét különböző Brexit-változatról nyilváníthatnának véleményt, a no-dealtől kezdve a március 29-i határidő meghosszabbításán át egészen a népszavazás megismétléséig. Ez az üzenet világosan jelezné a képviselők hozzáállását Brüsszel felé. A The Sunday Times információi szerint a hagyományokkal szakítva alsóházi tisztviselők aktívan segítenek rebellis képviselőknek, hogy a parlament a tehetetlennek bizonyuló kormánytól átvegye a kilépési folyamat irányítását. A lázadók egyik csoportja ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a szigetország megegyezés nélkül fordítson hátat Európának. Egy másik az 50. cikkely, azaz a kilépési határidő felfüggesztését szeretné elérni. Theresa May maga eltávolítaná az egyezményből a gyűlölt “backstop” tervet és helyette az Ír Köztársasággal kötne kétoldalú szerződést. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője is meghívást kapott a patinás rezidenciára. A gesztus bizonyíték arra, mennyire fontos a kormány számára az északír koronahű erők tíz westminsteri szavazata. Nehéz nem összefüggésbe hozni a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megegyezés ellentmondásos északír vonatkozásaival, hogy szombat este autóba rejtett bomba robbant Londonderry városközpontjában a bíróság Bishop Street-i épülete előtt. Nem csak a toryk, a Munkáspárt is alaposan megosztott a kilépési procedúrával kapcsolatban. A miniszterelnök tárgyalási meghívását visszautasító Jeremy Corbynnal saját helyettese, Tom Watson fordult szembe. A legrégebbi brit agytröszt, a baloldali érzelmű Fabian Society évnyitó konferenciáján tartott beszédében kiállt amellett, hogy a pártnak fel kell vennie a kapcsolatot Theresa May-jel, noha a kormányfő „rugalmatlansága és fantáziátlansága megakadályozza a megfelelő tárgyalási feltételek kialakítását”. A frakcióvezetésre komoly nyomás nehezedik a “mezei” képviselők részéről, hogy támogassa egy második népszavazás lehetőségét. A Brexit-láz jegyében két volt brit kormányfő is megfontolandó nyilatkozattal hallatott magáról. Az 1990-1997 között kormányon lévő John Major a “nemzeti érdekre” hivatkozva “visszavonhatatlan alapelvei” feladására szólította fel utódját, kérve, szondázza ő maga, mit is akar igazából a parlament. A The Times-ban Tony Blair-rel, az 1997 és 2007 között három fölényes választást nyert munkáspárti kormányfővel megjelent terjedelmes interjú abból a szempontból is érdekes, milyen nagyra tartja a konzervatív napilap a pártjában kegyvesztett karizmatikus vezetőt. Blair arra bátorítja Corbynt, tárgyaljon May-jel és érzékeltesse a közvéleménnyel, hogy ellentétben a kormányfővel, neki van koncepciója a patthelyzet megoldására. Tony Blair lehetségesnek tartja mindkét nagy párt szétválását és a “hajléktalanná vált tagság” új pártba tömörülését. Az ex-kormányfő nem tart attól, hogy a népszavazás megismétlése végzetesen megosztja a társadalmat. Mint mondta, “30 hónapos teljes káosz után semmi felháborító nem lenne abban, ha ismét megkérdeznék az embereket, mit gondolnak. Ettől még nem törnének ki utcai tüntetések”. Blair több mint 50 százalékos esélyt ad egy második referendumnak és úgy látja, majdnem 50 százalék a valószínűsége, hogy a Brexit nem válik valóra.
2019.01.21 09:30
Frissítve: 2019.01.21 09:30