Brüsszel az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot

“A párbeszéd híve vagyok, nem a szankcióké” — mondta Dmitrisz Avramopulosz migrációs biztos szerdán Brüsszelben, amikor arról beszélt, hogy az Európai Bizottság milyen intézkedéseket tervez a menedékkérők áthelyezését előíró jogszabályt semmibe vevő tagállamokkal szemben. Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárást folytat az uniós végrehajtó testület, mert nem hajtják végre a kötelező erejű “kvótahatározatot”. A folyamat következő lépése az lehet, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé citálja a három országot. Avramopulosz azt mondta, hogy kész az együttműködésre velük, de ha nem változtatnak a politikájukon, a bizottság a közeljövőben megteszi a szükséges lépéseket.

Ahogy a Népszava tegnap beszámolt róla, az Európai Bizottság szerdán azzal a javaslattal állt elő, hogy a tagállamok két év alatt 50 ezer nemzetközi védelemre szoruló embert telepítsenek be elsősorban Észak-Afrikából és Afrika szarváról. Az országok önkéntes felajánlásokat tehetnek a befogadásukra, erőfeszítéseiket az Európai Bizottság összesen félmilliárd euróval fogja segíteni — közölte a migrációs biztos.

A legális migráció támogatása mellett, Brüsszel fontosnak tartja a tartózkodásra nem jogosultak gyors hazaküldését is. Mindenekelőtt az Európai Határ- és Parti Őrségen belül működő visszatérési osztály megerősítésével, és az eljárások lefolytatására vonatkozó ajánlásokkal ígér segítséget a tagállamoknak.

Az Európai Bizottság javasolja továbbá, hogy a jelenlegi egyről három évre hosszabbítsák meg a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításának az időtartamát. Az uniós “kormány” azzal magyarázza a schengeni kódex reformjára vonatkozó előterjesztését, hogy a jelenlegi szabályok nem elegendőek a biztonságot veszélyeztető súlyos fenyegetésekkel szemben. Emlékezetes, hogy 2015. szeptemberében, a menekülthullám csúcsán Ausztria, Dánia, Norvégia, Németország és Svédország visszaállították az ellenőrzéseket egyes belső határszakaszaikon. Az ideiglenes intézkedés határideje idén novemberben lejár, és az öt ország hosszabbítást szeretne kiharcolni.

A mostani előírások szerint egy ország 6 hónapra állíthatja vissza az ellenőrzést a belső határain, amit csak akkor terjeszthet ki további másfél évre, ha a lépést egy újabb biztonsági fenyegetés indokolja. Az új javaslatok értelmében egy tagállam eleve egy évre kapna jogosultságot a schengeni szabályok felfüggesztésére, amit azután újabb két évvel megtoldhatna. A határőrizet ideiglenes visszaállítását ugyanakkor szigorú ellenőrzésekhez és félévente megújítandó uniós szintű engedélyezési eljárásokhoz kötnék. Mint Brüsszelben figyelmeztetnek, a belső határellenőrzés bevezetése csak a legvégső esetben alkalmazott kivételes intézkedés lehet. A schengeni kódex reformját a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek közösen kell elfogadniuk.

Takács Szabolcs európai ügyekkel foglalkozó államtitkár hétfőn Brüsszelben a tárcavezetők tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar kormány olyan súlyos kérdésnek tartja a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításának határidejére vonatkozó javaslatokat, hogy arról politikai megegyezést tart kívánatosnak, méghozzá a legfelső döntéshozó fórumon, az állam- és kormányfők szintjén.