Placebo hatású homeopátiaítélet

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:05

Nehéz lesz a patikai polcok kínálatában is érvényesíteni a tudomány álláspontját. Hiába adott ki új állásfoglalást az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), miszerint nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátiás szerek bármely betegség esetén hatékonyak lennének, a gyógyszertárakból, ezzel még nem lehet kitakarítani a hatástalan készítményeket. 

Az állásfoglalásban azt írták: „az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.” Magyarul, akik használják, legfeljebb a palcebo-hatását élvezhetik ezeknek a szereknek.

Az Európai Bizottság vonatkozó irányelvei azonban egyelőre megengedik, hogy az európai gyógyszerkönyvben homeopátiás szerként, a terápiás hatékonyság bizonyítása nélkül is regisztrálhassanak egy készítményt. E kategóriában a termékek összetételét sem kell pontosan megadni az engedélyezéshez.

Homeopátiás szerek a hazai gyógyszertárakban is kaphatók, pedig ami a patikák polcaira kerül, annak elvben garantáltan biztonságosnak és hatékonynak kell lennie. E készítmények viszont, mint a tudományos testület szeptemberi állásfoglalásából kiderült: nem azok. „Ahhoz, hogy ezek szerek lekerüljenek a gyógyszerek mellől a patikai polcokról az Európai Bizottságnak módosítania kellene a homeopátiás szerek forgalmazásáról is rendelkező gyógyszerkönyvet” – nyilatkozta a Népszavának Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, aki úgy véli, az EASAC kemény hangú állásfoglalása nyilván eljutott a bizottsághoz is. Ám amíg ez a testület nem kezdeményezi a homeopátiás szerek forgalmazásával kapcsolatos szabályok megváltoztatását, addig a patikák polcain legálisan van ott. Hankó Zoltán megjegyezte: a patikusoknak sem könnyű a gyógyszereket és a homeopátiás készítményeket egymás mellől árulni. Mert például: szabad-e a gyógyszerésznek olyan szert ajánlania, amelynek a hatásosságáról nincs meggyőződve? – tette fel a kérdést a szakember. Különösen úgy aggályos a kérdés, hogy olykor orvos által írt receptet is visz a beteg. Hankó hozzátette azt is: az orvossal ellentétben a gyógyszerésznek nincs választási szabadsága, lelkiismereti okra hivatkozva nem tagadhatja meg egyetlen gyógyszer kiadását sem. A kamara elnöke szerint egyelőre a köztestület csak annyit tehet, hogy tájékoztatja a gyógyszertárakat az EASAC homeopátiás szerekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. És bíznak a betegek és a gyógyszerészek bölcsességében.

Szerző

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző