Drága mentőöv - Hárommilliárd a Munkácsy-negyedre

Publikálás dátuma
2017.09.28. 07:45
Illusztráció a pályázatból
Hárommilliárdos fejlesztéssel szeretnék elérni, hogy a festő városaként tekintsenek a békési megyeszékhelyre.

A monokulturális jellegétől szabadulni kívánó Békéscsaba elhatározta: uniós forrás felhasználásával létrehozzák a turisztikai attrakciónak szánt Munkácsy-negyedet. A közel hárommilliárd forintos pályázat zöld utat kapott, és 2019-re be is fejeződnek.

A Munkácsy Kulturális Negyed létesítményei: 1. Munkácsy Emlékház, 2. Steiner-Omaszta kúria, 3. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar, 4. Munkácsy Mihály-híd, 5. Munkácsy Mihály Múzeum, 6. Csabagyöngye Kulturális Központ, 7. István malom, 8. Urszinyi-Beliczey kúria 9. Békés Megyei Könyvtár, 10. Szlovák Tájház, 11. Körösök Völgye Látogatóközpont és a játszótér, 12. Hotel Munkácsy, 13. Szobor-sétány, 14. Szlovák Kultúra Háza és Hotel

A Munkácsy Kulturális Negyed létesítményei: 1. Munkácsy Emlékház, 2. Steiner-Omaszta kúria, 3. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar, 4. Munkácsy Mihály-híd, 5. Munkácsy Mihály Múzeum, 6. Csabagyöngye Kulturális Központ, 7. István malom, 8. Urszinyi-Beliczey kúria 9. Békés Megyei Könyvtár, 10. Szlovák Tájház, 11. Körösök Völgye Látogatóközpont és a játszótér, 12. Hotel Munkácsy, 13. Szobor-sétány, 14. Szlovák Kultúra Háza és Hotel

 A negyed ötlete sokat köszönhet a pécsi Zsolnay-negyed létének, valamint annak, hogy a múzeum, az emlékház, a megyei könyvtár és a nemrégiben (ugyancsak uniós forrásból) átadott Csabagyöngye Kulturális Központ egymáshoz rendkívül közel, jól körülhatárolható térben helyezkednek el. A tervet erősíti az átfolyó Élővíz-csatorna közelsége, a szoborsétány és három (köztük a Munkácsy-) híd. A kulturális negyed megépítésének terve elsőként 2014-ben, Munkácsy születésének 170. évfordulójára rendezett ünnepségek kapcsán merült fel, ekkor írtak ki rá tervpályázatot, amelyből 2016-ra készült el a Munkácsy Kulturális Negyed koncepció. Utóbb ezt az elképzelést nyújtotta be a csabai önkormányzat a Modern Város Program projektjeként, a belváros rehabilitációs programjához.

A város idegenforgalma elenyésző, 2015-ben mindössze 46 ezer vendégéjszakát töltöttek itt a turisták. A pályázatban úgy számoltak: 70 ezerre emelkedhetne a vendégéjszakák száma a milliárdos pályázat nyomán. A város turisztikai értelemben vett „monokulturalitását” a Csabai Kolbászfesztivál jelenti, amely ugyan az egyik legjelentősebb hazai gasztronómiai fesztivál, de alig négy napig irányítja a Viharsarok fővárosára a figyelmet.

A támogatásból 927 millió forintot költenek az Ursziny-Beliczey kúria hasznosítására, ez lesz „Gyermekek Háza” néven a Napsugár Bábszínház épülete. A Munkácsy-emlékház felújítására 300 milliót, a Munkácsy Múzeumra (a legnagyobb hazai Munkácsy relikviagyűjtemény itt található) közel 250 millió forintot szánnak, míg a megyei könyvtár korszerűsítésére 50 milliót. A negyedhez tartozó közterület fejlesztésénél 300 milliós összeggel számolnak, a korábban már említett belvárosi hidak felújítására 250 milliót.

A pályázati összeg nagysága ellenére csupán hat új álláshelyet teremt a projekt a városban, és a mostani számítások szerint 30 millió forinttal emelkednek az önkormányzat eddigi intézmény-fenntartási költségei. A Munkácsy Múzeum látogatóinak száma 2015-ben 51 ezer látogató volt. (Igaz, egy évvel korábban 70 ezer, Munkácsy születésének 170 évfordulóján.) Az emlékházat évente nagyjából 10 ezren keresik fel, így nem tűnik teljesíthetetlennek, hogy 2020-tól a negyed esetében 100 ezer látogatóval számolnak.

Nem látom azt az attrakcióelemet a Munkácsy-negyed koncepciójában, amitől többen jönnének az elkövetkező években Békéscsabára – mondta el lapunknak Miklós Attila, az MSZP csabai önkormányzati frakciójának tagja. Önmagában jónak, de kevésnek gondolja, hogy a belváros egy részét lehatárolják, és innentől fogva Munkácsy-negyednek hívják. Brandépítés kiindulópontjának szerinte nem rossz, de egyelőre nem több ennél. Több neve elhallgatását kérő helybeli értelmiségi hasonlóan vélekedik: nem hisznek abban, hogy a tervezett módon érdemben növelhető volna Békéscsaba idegenforgalma.

Munkácsy városa
Az árván maradt Munkácsy (Lieb) Mihály 1852-ben került Békéscsabára, itt élő nagybátyjához, aki asztalosnak taníttatta. Innen került 1864-ben Pestre, de kapcsolata a megyével és a várossal nem szakadt meg. A Munkácsy-negyed „szellemi holdudvarát” a festőnek az itt töltött közel tíz éve jelenti. Itt működik a Munkácsy Mihály Múzeum és az emlékház, amelyek a magyarországi kultusz legjelentősebb ápolói közé tartoznak.

Elhunyt a világhírű csembalóművész

Publikálás dátuma
2017.09.27. 22:08
Illusztráció: Shutterstock
Súlyos betegség után kilencvenéves korában szerdán Prágában elhunyt Zuzana Ruzicková világhírű cseh csembalóművész és zenepedagógus - közölte Ales Brezina, a Viktor Kalabis Alapítvány képviselője. 

Ruzicková Viktor Kalabis zeneszerző felesége volt. Zuzana Ruzicková elsősorban Johann Sebestian Bach műveinek bemutatásával szerzett világhírnevet magának. Harmincöt lemezen Bach összes művét elérhetővé tette a nagyközönség számára is.

"Johann Sebastian Bach művei számomra mindig azt a zenét jelentették, amely rendet hoz a világba. A háború alatt koncentrációs táborokban voltam, és amikor onnan hazatértem, erre a zeneszerzőre tettem fel mindent. Ez nagyon segített nekem áthidalni azt a kort" - mondta Ruzicková újságíróknak tavaly Prágában, amikor összes Bach-darabját új zenehordozókon is kiadták. 

Zuzana Ruzicková 1979 és 1990 között a prágai Cseh Filharmónia szólistája volt. Csembalójátékáért, művészetéért és pedagógusi munkájáért számos szakmai és társadalmi elismerést kapott. 2003-ban kitüntetésben részesítette a cseh államfő, és megkapta a francia kultúra és irodalom lovagja címet is. 

Szerző

Perzselő hőség vár Európára

Publikálás dátuma
2017.09.27. 20:53
Illusztráció: Shutterstock
A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása - figyelmeztetnek kutatók.

"Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz" - mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója. A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution tudóscsoport egészében vizsgálta a 2017-es év nyarát, beleértve az Európa déli részét augusztus elején három napon át sújtó Lucifer hőhullámot is. Júniustól kezdődően szokatlan forróság söpört végig Franciaországon, Svájcon, Belgiumon, Hollandián, Portugálián és Spanyolországon. Július 13-án rekordot jelentő 40,6 Celsius-fokot mutattak a hőmérők Madridban. Augusztus elején intenzív hőhullám csapott le Európa délkeleti részére, napokon át 40 Celsius-fokos hőségben tartva Olaszország és a Balkán egyes részeit. Franciaországban a napközbeni és az éjszakai hőmérsékleti rekordok is megdőltek, éppúgy, ahogy Korzikán és Horvátországban.

A forróság halálos erdőtüzeket eredményezett több mint fél tucat országban és súlyos mezőgazdasági károkat okozott Boszniában, Szerbiában és Olaszország egyes részein. A kutatók a helyi hőmérsékleti adatokat, valamint az éghajlati modelleket összevetve arra jutottak, hogy az 1900-as évek elejéhez képest a globális felmelegedés mostanra legkevesebb tízszeresére növelte az ideihez hasonló forró nyarak bekövetkezésének esélyét. A Luciferhez hasonló hőhullámok gyakorisága pedig legalább négyszeresére nőtt száz évvel ezelőtthöz képest.

Szerző