Jönnek az e-rendőrautók

Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:21
FOTÓ: Vajda József
Hamarosan több száz elektromos rendőrautó jelenhet meg a hazai utakon - csak le ne merüljenek bűnüldözés közben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium háromszáz elektromos meghajtású gépjármű beszerzéséről tárgyal a Belügyminisztériummal – közölte korábban Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár. Lapunk értesülései szerint zömmel a rendőrség számára szereznének be árammeghajtású járműveket. A Belügyminisztérium ugyanakkor lapunk megkeresésére még az államtitkár bejelentését se erősítette meg. Megfogalmazásuk szerint a kérdést vizsgálják.

Ez kiterjed a kiváltható járművek mennyiségére, a töltőpontok mennyiségi és minőségi igényeire és a járművek alkalmazhatóságára is. Felhívták a figyelmet, hogy a beszerzések lebonyolítására rendelkezésre áll a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által mintegy kétszáz e-gépjárműre lefolytatott eljárása, bár itt figyelembe kell venniük bizonyos határozatokat. (Mint arról korábban beszámoltunk, a tenderen Volkswagen-, Mercedes-Benz- és Nissan-szállítók nyertek.) A belügyi szervek igényeiket mindig januárig jelzik, a tavalyi állapot pedig megfogalmazásuk szerint „ nem tartalmazott zéró emissziójú és hibrid gépjárművekre vonatkozó mennyiségi adatot”. (A hibridek elektromos rásegítésű hagyományos hajtású gépkocsik.)

Amennyiben a BM az NGM-államtitkár szavai tükrében tényleg háromszáz elektromos rendőrautóval látná el a bűnüldöző szerveket, úgy az értelemszerűen erősen feszegeti a teljes államigazgatás igényeire szabott, mintegy kétszázas keretű KEF-tendert.

Noha a szakértők tábora kettéoszlik – egyikük az e-autók iránti érdeklődést robbanásszerűnek tartja, míg mások szerint a kereslet még nem haladta meg a statisztikai hibahatárt -, sokak szerint a rendőrségnek továbbra is fokozott óvatossággal kellene a kérdéshez viszonyulnia. Az eljárás ugyanis egyelőre az erős kormányzati propaganda-támogatás mellett se tekinthető még kiforrottnak. Noha a lelkes hívek számos rossz előítéletet félig-meddig sikerrel oszlattak el – például az ár és a teljes élettartamra vetített üzemeltetési költség tekintetében -, két kérdés továbbra is feszítő. Az egyik az elektromos gépjárművek egy töltéssel megtehető legfeljebb néhány száz kilométeres – teljes biztonsággal inkább száz kilométeren belüli – hatótávolsága, a másik pedig a nagyon hosszú töltési idő, illetve az országban fellelhető (mintegy 20-25 perces tankolást lehetővé tevő) úgynevezett villámtöltők területileg ritka és rossz eloszlása. A világpiac, illetve az Orbán-kormány mindkét mutató javítására erőteljes lépéseket tesz. Ugyanakkor a hazai piacon az állam pénzbeli és egyéb típusú támogatásai ellenére se bontakoztak ki az évi néhány százat meghaladó tömegigények. Ennek tükrében a több száz tételes közbeszerzések révén a hazai elektromos autók kimutatható hányada lesz állami.

Kérdéses az is, miként alakítható át egy áramhajtású autó bűnüldözési célokra. A helyhatóságon kívüli utakra például továbbra is kevéssé ajánlatos. Az áramautók előnye – az alacsonyabb üzemeltetési költségeken túl – a kedvezőbb gyorsulás. Ugyanakkor a hagyományos aljzatból akár 8-10 óráig is eltartó töltési idő a szénhidrogén-meghajtású gépjárművekhez képest a tankolás jóval átgondoltabb megszervezését igényli.

Fidesz-közeli forrásaink szerint az államigazgatási szervek immár szinte az összes elektromos gépjárműre leadták rendelésüket a KEF által lebonyolított e-autó-beszerzés úgymond kétszázas – valójában közel háromszázas – keretére. Vonatkozó kérdésünkre a KEF nem reagált.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége elnöke – egyszersmind a tender egyik legnagyobb győztese, a Nissanokat szállító Gablini Kft. tulajdonosa értesülésünket nem erősítette meg. (A cég a darabonkénti árajánlat és a megadott keret alapján elvégzett számításaink szerint közel 60-60 személygépkocsit, illetve kishaszongépjárművet, valamint körülbelül húsz egyterűt szállíthat.) Tapasztalataik szerint az értékesítés folyamata a szokásos rendben történik: több szervezet bejelentkezett tesztelésre, a technikai adatok egyeztetésére. Korábban a Magyar Postának és a Fővárosi Vízműveknek szállítottak jelentősebb mennyiségű elektromos kistehergépjárművet: e két állami-önkormányzati társaság rendre elégedettségéről ad számot – közölte Gablini Gábor.

Magyarországon is gyártanak majd e-Audit
Elektromosautó-gyártásba kezd az Audi, s ebbe számos üzem mellett a győri gyár is bekapcsolódik. A tervekről Rupert Stadler, az Audi első embere beszélt az Audi ingolstadti központjában 7000 dolgozó előtt egy gyűlésen. A Járműipar.hu beszámolója szerint az Audi első két elektromos autóját (e-tron EV 2018-tól, e-tron Sportback 2019-től) Brüsszelben szerelik össze, de a német szakszervezetek nyomására a következő modellek gyártását már Németországba teszik át. A négykarikás márka azonban olyan villamos offenzívába kezd, hogy további gyárakra is szükség lesz világszerte, így kínai és mexikói gyárai mellett Győr is főszerepet kap. Stadler azt is elárulta, hogy a távoli jövőben minden autógyárukban készülnek majd elektromos autók. A márka 2025-ig több mint húsz villamosított autóval rukkol elő, amelyből egy tucatnyi akkumulátoros, nulla károsanyag-kibocsátású villanyautó lesz. Az első kompakt villany-Audi 2020-ban érkezik a piacra.

Szerző

Már csak hétezer embert érintene a kvótahatározat

Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:04
Dmitrisz Avramopulosz
Az Európai Bíróság ítéletének kihirdetése után Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos levelet írt a magyar és a szlovák igazságügyi miniszternek, amelyben felkérte a két tagállamot a menedékkérők ideiglenes áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat végrehajtására. A biztos jelenleg vár a tárcavezetők válaszára – hangzott el az Európai Parlamenti állampolgári jogi bizottságában tartott vitában. A szakbizottságot az Európai Bizottság tisztviselői és a képviselőtestület jogi szolgálata tájékoztatták a friss menekültügyi döntésekről, valamint a Magyarországot és Szlovákiát érintő bírósági ítéletről.

Az Európai Bizottság nem javasolja meghosszabbítani a Görögországba és Olaszországba érkező menedékkérők EU-n belüli elosztását előíró ideiglenes határozatot, mert bízik benne, hogy hamarosan megszületik a megállapodás egy állandó áthelyezési programról – mondta a testület képviselője. Hozzátette: addig is, amíg az erről rendelkező új dublini rendelet elkészül, a bizottság elvárja a tagállamoktól, hogy mutassanak szolidaritást és továbbra is fogadjanak be nemzetközi védelemre szoruló személyeket harmadik országokból. A bizottsági tisztviselő közölte: nem érdemes a két évvel ezelőtt meghatározott 160 ezres létszámra hivatkozni, mert már régen nincs annyi áthelyezésre szoruló menedékkérő a két frontországban. Becslések szerint a tagállamoknak még körülbelül 6-7 ezer embert kellene elköltöztetniük a “kvótahatározat” alapján.

A fideszes Bochkor Andrea a szakbizottsági vita végén felolvasta Orbán Viktornak az európai bírósági határozat után elhangzott nyilatkozatát, amelyben a kormányfő közölte, hogy Magyarország tudomásul veszi az ítéletet. A magyar képviselő elutasította a portugál szocialista Ana Gomes javaslatát, hogy szankcionálják a menedékkérők betelepítését előíró uniós döntéseket végre nem hajtó tagállamokat. Bochkor szerint sok ország van, amely nem teljesíti a “kvótáját”, csak éppen csendben teszi, és ezért nem üti meg a bokáját. “Várjuk meg, míg mindenki eleget tesz a vállalásának” – tette hozzá.

Az Európai Parlament jogi szolgálatának képviselője nem nyilatkozott arról, hogy a szeptember 26-ikán lejárt tanácsi határozatot a határidő múltán is végre kell-e hajtani, ahogyan azt az Európai Bizottság állítja. Kérdésünkre annyit mondott, hogy ennek eldöntése az uniós ellenőrző testület hatáskörébe tartozik.

Már csak hétezer embert érintene a kvótahatározat

Publikálás dátuma
2017.09.29. 07:04
Dmitrisz Avramopulosz
Az Európai Bíróság ítéletének kihirdetése után Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos levelet írt a magyar és a szlovák igazságügyi miniszternek, amelyben felkérte a két tagállamot a menedékkérők ideiglenes áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat végrehajtására. A biztos jelenleg vár a tárcavezetők válaszára – hangzott el az Európai Parlamenti állampolgári jogi bizottságában tartott vitában. A szakbizottságot az Európai Bizottság tisztviselői és a képviselőtestület jogi szolgálata tájékoztatták a friss menekültügyi döntésekről, valamint a Magyarországot és Szlovákiát érintő bírósági ítéletről.

Az Európai Bizottság nem javasolja meghosszabbítani a Görögországba és Olaszországba érkező menedékkérők EU-n belüli elosztását előíró ideiglenes határozatot, mert bízik benne, hogy hamarosan megszületik a megállapodás egy állandó áthelyezési programról – mondta a testület képviselője. Hozzátette: addig is, amíg az erről rendelkező új dublini rendelet elkészül, a bizottság elvárja a tagállamoktól, hogy mutassanak szolidaritást és továbbra is fogadjanak be nemzetközi védelemre szoruló személyeket harmadik országokból. A bizottsági tisztviselő közölte: nem érdemes a két évvel ezelőtt meghatározott 160 ezres létszámra hivatkozni, mert már régen nincs annyi áthelyezésre szoruló menedékkérő a két frontországban. Becslések szerint a tagállamoknak még körülbelül 6-7 ezer embert kellene elköltöztetniük a “kvótahatározat” alapján.

A fideszes Bochkor Andrea a szakbizottsági vita végén felolvasta Orbán Viktornak az európai bírósági határozat után elhangzott nyilatkozatát, amelyben a kormányfő közölte, hogy Magyarország tudomásul veszi az ítéletet. A magyar képviselő elutasította a portugál szocialista Ana Gomes javaslatát, hogy szankcionálják a menedékkérők betelepítését előíró uniós döntéseket végre nem hajtó tagállamokat. Bochkor szerint sok ország van, amely nem teljesíti a “kvótáját”, csak éppen csendben teszi, és ezért nem üti meg a bokáját. “Várjuk meg, míg mindenki eleget tesz a vállalásának” – tette hozzá.

Az Európai Parlament jogi szolgálatának képviselője nem nyilatkozott arról, hogy a szeptember 26-ikán lejárt tanácsi határozatot a határidő múltán is végre kell-e hajtani, ahogyan azt az Európai Bizottság állítja. Kérdésünkre annyit mondott, hogy ennek eldöntése az uniós ellenőrző testület hatáskörébe tartozik.