Nehéz helyzetben a kórházpedagógusok

Publikálás dátuma
2017.09.29 07:15
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Se képzés, se egységes ellátórendszer, így szakemberből is alig van a hazai kórház-pedagógia területén, iskoláskorú gyerekek tízezrei maradnak pedagógiai ellátás nélkül az egészségügyi intézményekben.

Noha az Alaptörvény és a köznevelési törvény is előírja, hogy az alap- és középfokú oktatásnak mindenki számára ingyenesnek és hozzáférhetőnek kell lennie, a betegség miatt rövidebb-hosszabb ideig kórházba kényszerülő gyerekek tízezreit fosztják meg ettől a jogától csak azért, mert az állam évtizedek óta nem épített ki egységes, országos kórház-pedagógiai ellátórendszert. A legutóbbi adatok szerint 2015-ben összesen 221 315 gyermek fordult meg a kórházak csecsemő- és gyermekosztályain, illetve a gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályokon, ám csak töredékük kaphatott pedagógiai ellátást, elsősorban a kórházi tanárok hiány miatt.

A köznevelési törvény szerint az iskolának tanulónként átlag heti tíz óra áll rendelkezésre azon diákok felkészítésére, akik betegség miatt magántanulói státuszba kerültek, ám arról, hogy ez miként történjen meg, már nem esik szó. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának állásfoglalása ugyan megjegyzi, hogy a betegség miatt kórházba került gyermek szülőjének kell kezdeményeznie a magántanulói státuszba vételt az iskolánál, melynek kötelessége gondoskodni a diák pedagógiai ellátásáról (akkor is, ha a gyerek nem az iskola körzetében lévő kórházban van), ám a gyakorlatban ez csak ritkán történik meg - legalábbis a Kórházpedagógusok Egyesülete szerint.

Az ország 24 városában van gyermekgyógyászati ellátás, ezek közül csak néhány helyen dolgozik kórházpedagógus

A szervezet szerint az eljárás hosszadalmas, bürokratikus, kevesen ismerik, ráadásul a legtöbb iskolában nincs erre felkészült tanári csapat. Jobb híján a lyukasórás pedagógusokat küldhetik az egészségügyi intézményben, ez azonban ellentmond az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében, illetve a Kórházban Kezelt Gyermekek Európai Egyesülete Chartájában megfogalmazott iránymutatásoknak is. Kórházpedagógus pedig csak a kórházak töredékben van, de még az ő munkájukhoz is gyakran hiányoznak a tárgyi feltételek, külön tanulószobát is csak nagyon kevés helyen biztosítanak.

- Nem tudunk minden gyermeket ellátni. Akik hosszabb ideig fekszenek a kórházban, övék a prioritás, a többiekkel csak akkor tudunk foglalkozni, ha jut rájuk idő - mondta lapunknak Orosházi Katalin, aki a Kórházpedagógusok Egyesületének aktivistájaként több évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. A szakember szerint ha a kórházi idő alatt elmarad egy gyermek fejlesztése, nemcsak az a trauma éri, hogy kiesik az osztályközösségből, de évismétlésre kényszerülhet, esetleg még hosszabb időre magántanulói státuszba kerül.

Orosházi Katalin szerint vannak jó kezdeményezések (a miskolci Petőfi Sándor Általános Iskolában működik egy kórházi tagozat, állandó tanárcsoporttal, illetve civil kezdeményezésre jött létre a Pécsi Kórháziskola), ám óriási szükség lenne egy országos, egységes ellátórendszer létrehozására (állami finanszírozású kórháziskolából egyetlen egy van az egész országban, ez a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola). Az egyesület javaslatot tett egy országos módszertani központ létrehozására, ám a döntéshozók érdemben nem foglalkoztak vele.

Emellett lehetővé kellene tenni a képzést, jelenleg ugyanis ez sincs. Azoknak a tanároknak, akik kórházpedagógusnak mennek, saját maguknak, önképzéssel kell elmélyíteniük tudásukat a kórházi pedagógia, de ugyanígy például a különböző betegségek területén is. - Nem taníthatunk úgy, mint egy "normál" iskolában. Bár mindenhol ennek a szemléletnek kellene érvényesülnie, a kórházi oktatásnak abszolút gyermekcentrikusnak kell lennie, hogy a lemaradás csökkentése mellett a gyógyulást is segítse - fogalmazott Orosházi Katalin. Hangsúlyozta: a beteg gyerek számára különösen fontos az állandóság, a bizalom, nem lenne szabad minden héten más pedagógust mellé rendelni attól függően, épp ki ér rá.

Alkalmassági vizsgálatra is szükség lenne, a kórház-pedagógia komoly lelki traumákat okozhat, a tanároknak olykor a gyermekhalállal is szembesülniük kell. - Csakhogy szakmai személyiségfejlesztő módszerre sincs lehetőség, a segítőkkel senki nem foglalkozik - mutatott rá a szakember. Hozzátette: bízik abban, hogy egyszer értő fülekre találnak javaslataik, figyelmeztetéseik, ám a jelenlegi helyzet nem ad okot optimizmusra.

2017.09.29 07:15

Színházak éjszakája: Kell a bátorság, a tettek és a jellem

Publikálás dátuma
2018.09.23 23:10

Fotó: / Mikó Bea
Az Operettben több más mellett a tánctanítás, a Katona József Színházban a kritikákról szóló játékos csoportterápia játszotta a főszerepet és nem mellesleg az egyik városi sétán eltűnt budai színházak nyomában eredhettünk.
Szállj fel szabad madár! - visszhangzott szombat délután a Budapesti Operettszínház házi színpadán. A próbateremként is működő helyszínen legalább negyvenen ropták alkalmi tánckart alkotva. Főként fiatalok, óriási energiával lépkedtek, forogtak, hajlongtak. Karjukat egyszerre emelték, az egyik fiú inge vizes lett, egy másik lány magas sarkú cipőben próbálta tartani a ritmust. A teátrum friss bemutatója, az István a király egyik koreográfiájának megtanulására lehetett jelentkezni. A Színházak Éjszakája sorozatba illesztette be a tánctanítást az Operett. Bodor Johanna, Lénárt Gábor és Kulin András koreográfusok felváltva mutatták, hogy mit kell csinálni. Negyven perc alatt kell elkészülni. A feladat nehéznek látszott, hiszen a profik egy ilyet nyolc-tíz óra alatt tanulnak meg. Az ambíció és a lelkesedés azonban csodát tett és az első turnus növendékei remekül teljesítettek és a végén tényleg alkalmi tánckarrá váltak. Aztán jöhetett a közös fotózás az utcán a színház előtt is. Peller Anna dedikálta éppen az Operettszínház új magazinjának a címlapját, amin ő látható. Az utcai színpad előtt már délután több százan álldogáltak. Örültek a kedvenceiknek, nem hiszem, hogy néhány közelállón kívül bárkit foglalkoztatott, hogy most folyik a teátrum igazgatói pályázatának hajrája. Könnyen lehet, hogyha létezne még a Budai Népszínház, vagy a hajdani Horváth-kertben álló egykori Budai Színkör, akkor most ott játszanák az István a királyt. De nem léteznek, régen lebontották őket. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai azonban más városi séta mellett ezeknek az eltűnt színházaknak a nyomába invitálták szintén a kíváncsi érdeklődőket. Gajdó Tamás színháztörténész, sétavezető a Budai Sikló Clark Ádám téri bejárata elől indította a túrát. Ott állt az 1861. szeptember 14-én megnyílt Molnár György által alapított Budai Népszínház. Mindössze kilenc évig, utána ugyanis lebontották. Mégis fontos szerepet tölt be a hazai színháztörténetben. Az előadások ugyanis valódi attrakciónak számítottak. Az alapítót a korabeli leírások alapján ellentmondásos, hiú, öntelt figurának tartották, de Molnár igyekezett mindig meglepni a közönséget. Emellett kiváló marketing szemlélet jellemezte, a színház pénztárában árulták a színdarabok dalait. A teátrumnak nem volt ugyan zsinórpadlása, de különböző technikai tükrökkel mégis elérték, hogy a színpadi változások egy illuzionista műsorában elvárható színvonalon jöjjenek létre. Itt jártak először magyar színpadon kán kánt és az akkori tánckarnak olyan tagjai voltak, mint például Jászai Mari. Molnár előadásaiban erőteljesen politizált is, amit a hatalom nem nézett jó szemmel, de végül a saját társulata lázadt fel ellene, ami egyben a színház végét is jelentette. Hasonlóan kalandos története volt a hajdani Horváth-kertben álló Budai Színkörnek. A kör alakú nyári színháznak épült fából készül épületet 1843-ban nyitották meg. 1937-ig tartottak itt nyaranta előadásokat. A két világháború közötti időben operetteket játszottak, az egyik legnagyobb sztár pedig Honthy Hanna volt. Színháztörténetileg szintén meghatározó a Horváth-kert legendája, slágerré vált dal is megörökítette. A hely arról is nevezetes, hogy a zenés darabok mellett Magyarországon itt tűzték először műsorra Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját. Az épületet végül anyagi okokból bontották le. A túra az Attila út egyik háza előtt fejeződött be. Itt élt Csortos Gyula, akinek a fennmaradt háztartási könyveiből sokat megtudhatunk életmódjáról, szokásairól, napirendjéről. Arról ezekben a könyvekben nem esett szó, hogy miként tűrte a kritikát. 
A Katona József Színház színészei szombaton három alkalommal is erről meséltek a Színházak Éjszakája közönségének Kocsis Gergely rendezésében. Szokásos módon a Petőfi Sándor utcai színház környékén nagy volt az érdeklődés. Megérte az izgalom, hiszen a színpadilag nehezen megfogható témából élvezhető jelenetekkel teli színházi órát rögtönöztek a játszók. Ha valaki megkérdez egy színészt, hogy érdekli-e mit írnak róla, a többségük azt mondja: dehogyis. Aztán gyakran később kiderül, hogy fejből idéznek róluk megjelent kritikákat. Szombaton azt játszották el, hogy egy csoportterápia keretében próbálják feldolgozni az írások következményeit. Önironikus, humorral teli szórakoztató est lett belőle. A gyengeségek, hiúságok önfeltáró sorozata, utalva a mai kritikák állapotára, színvonalára is. A Színházak Éjszakája záró partiját a Trip hajón tartották. Több színészekből álló formáció lépett fel. Délután még azt hallgathattuk az Operettben, hogy Szállj fel szabad madár, éjjel pedig Molnár Áron és csapata énekelte nagy elánnal, hogy „fogjunk össze most már a gyűlölködés ellen, kell a bátorság, a tudás, a tettek és a jellem.” És mondja valaki, hogy nem létezik „bekeretezett” éjszaka.
2018.09.23 23:10

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01