7-en a 7-ről - Ön szerint a magyar oktatás kinek fog fájni?

Arató András, Klubrádió

A magyar oktatás alapelemei különböző szereplőknek okoznak fájdalmat. A szertorna a labdazsonglőröknek, a lövészet a céltábláknak; az ének nem a botfülűeknek, hanem a többieknek, a történelem a valódi történészeknek; Wass, Nyírő és Cecil az irodalom barátainak; a hittan az ateistáknak, az erkölcstan a rendszer oszlopainak. Nos, az utóbbiban kissé bizonytalan vagyok.

Avar János, újságíró

Hát az ukránoknak biztos nem. Persze az ő oktatásuk csak a kisebbségeket sújtja, az Orbánéké viszont a többséget. Ők pedig idehaza is csak a kisebbségért állnak ki: a sajátjukért. Így aztán annak gyerekeit legfeljebb a nyugati oktatásban kellene védeni, de ott nincs miért.

Bolgár György, rádiós újságíró

Gondolom, a kérdés az ukrajnai magyar nyelvű oktatás korlátozására vonatkozik, illetve arra, hogy a magyarországi oktatás kinek fáj. Érzem benne a rosszindulatot, és szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy senkinek, mert vagy altatásban vagy teljes érzéstelenítés mellett folyik a nagy műtét. Az ébredés, na, az fog fájni.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

A magyar oktatás nem probléma, Palkovics, Parragh és a Puskás Akadémia megoldja, s ott áll készenlétben a három grácia, Rózsika, Czunyiné és Áder hugicája, továbbá Hegedűs szociológusnő az Audijával. Bánki Erik képviselő majd bedobja egyéni módosítónként, hogy a demokrácia jegyében ezentúl csak 12 év legyen a kötelező oktatási határ, Balog meg elrendeli, hogy az órarend minden nap ez legyen: ének, torna, lövészet, hazafiság. Az életpálya modell meg egy szóból fog állni: Hegyeshalom.

Friss Róbert, újságíró

Már senkinek.

Horváth Zoltán, újságíró

A magyar oktatás először is a gyerekek jelenének és a jövőjének fáj - már most is. Na meg a szülők jelenének és jövőjének. Ja, és a nemzet jelenének és jövőjének. Legalább ennyit kellene a témafelelősöknek megtanulnia. És még írni és olvasni is - de legfőképpen számolni.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Keveseknek. Csak a gyerekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak, meg az egész társadalomnak. Sőt, Parragh Lászlónak is fájni fog, ha még nem tudja is. De legalább 2 milliárdért mindenhol zongorázni lehet majd a különbséget.

Szerző

Brüsszeli kritika - Orbán leckét kapott kereszténységből is

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:01
Őcsény Forrás: Google Street View
Orbán Viktor nem talált semmi kivetnivalót az Őcsényben történtekben, inkább tovább szította a gyűlöletet a menekültek ellen.

Az Európai Bizottság első alelnöke szerint az uniós tagállamok nem hivatkozhatnak a nemzeti függetlenségre és nem gyárthatnak nekik tetsző szabályokat, hanem be kell tartaniuk az EU szerződéseit - jelentette az MTI. Frans Timmermans a lett fővárosban, Rigában, a Stockholm School of Economics in Riga "Soros-termében" pénteken tartott előadásában az M1 aktuális csatorna tudósítása szerint Lengyelország és Magyarország kapcsán arról beszélt: az Európai Bizottság olyan, mint egy focimeccs bírója, aki azt figyeli hogy mindenki betartja-e az általa is elfogadott és aláírt szabályokat. A bevándorlással kapcsolatban bírálta a Magyarország déli határára épített kerítést. "Ha ezt az egészet tényleg el lehetne intézni kerítések építésével, ahogyan azt Orbán Viktor gondolja, akkor Görögországba százezrekkel többen érkeznének, és az országot teljesen lerohannák" - jelentette ki. Az uniós bizottság első alelnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy az afrikai nyomorból hamarosan százezrek vagy milliók indulhatnak útnak, ami ellen csak szigorúbb határőrizettel lehet fellépni. Azt is elismerte, hogy az érkezők legtöbbje gazdasági bevándorló.

Eszébe sem jutott elítélni a magyar miniszterelnöknek, hogy a Tolna megyei Őcsényben menekült gyermekek táboroztatása ellen tiltakoztak. Ellenkezőleg: Orbán Viktor támogatásáról biztosította a helybélieket. Az észtországi Tallinban tartózkodó magyar kormányfő közölte ugyanis, hogy „semmi kivetnivalót” nem talál ebben. Okfejtése szerint „a magyar ember szereti a gyerekeket”, szívesen segíti az elesetteket, de „annyit hazudoztak migránsügyben”, hogy nem hiszi el, tényleg csak gyerekek fognak jönni. Éppen ezért a kormányfő helyesnek tartja, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki véleményüket. Orbán arra nem tért ki, hogy a helybéliek akciója túllépte a verbális véleménynyilvánítást: a menekülteket elszállásoló panzió tulajdonosa kocsijának kerekeit kiszurkálták. Az elszabadult indulatok miatt lemondott Fülöp János, a falu polgármestere.

Egészen más hangnemben beszéltek az őcsényi esetről a jezsuita Párbeszéd Házában tartott minapi fórumon, az Eötvös Csoport rendezvényén, ahol az egyházak szerepe volt a téma. Szolidaritás nélkül jól működő, versenyképes gazdaságot sem lehet fenntartani – állapította meg bevezetőjében Mellár Tamás közgazdász, a Központi Statisztika Hivatal volt elnöke, aki egy baranyai községben a református közösség presbitere. Ugyanahhoz az egyházhoz tartozik tehát, ahová Orbán Viktor.

Mellár negatív élményeként számolt be arról, hogy a településen „forr és fröcsög a gyűlölet a migránsokkal” szemben. Annak ellenére, hogy még senki nem látott „migránst”, az emberek nemhogy a megyéből, a faluból se nagyon teszik ki a lábukat. Mellár Tamás szóba hozta az őcsényi tiltakozást is. Nem messze született onnan: olyan emlékei voltak, hogy arrafelé tisztességes, istenfélő, progresszív népek laknak. „Van miről beszélnünk, nagy a baj. Az egyházaknak is van teendőjük, gyűlöletben nem lehet élni” – mondta a közgazdász.

Fabiny Tamás evangélikus püspök is „elborzadva figyelte” az Őcsényről szóló híreket. A tudósításokban egy katolikus és egy református templom tornya is látszott. Elgondolkodott azon, vajon próbálnak-e tenni valamit az egyházak a gyűlölködés ellen. Abban bízik, hírt kap majd arról is, hogy – igen.

Tudunk-e úgy szólni, hogy az a szó vigasztaló, erőt adó legyen? – kérdezte Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes. Hangsúlyozta, hogy Jézus irgalmának és szeretetének nincs határa.

Navracsics sem érti, miféle Soros
„Én ezt inkább a készülődő választási kampány retorikai elemének tartom, az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében nem szerepel ilyen feladat” – jelentette ki a Navracsics Tibor uniós biztos. A fideszes politikust a Hír TV arról kérdezte, mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány a Soros-terv beteljesítőjeként állítja be az Európai Bizottságot.


Megjött Juncker válasza

Kiemelten kezeli a magyar nemzeti konzultációt a „Soros-tervről” az Európai Bizottság. Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő az atv.hu-nak elmondta: pénteken megkapta Juncker válaszlevelét, a bizottság elnöke Frans Timmermanns alelnökre szignálta az ügy vizsgálatát.

Szerző

Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket.

- Sokféle megközelítésben lehet adatokat sorolni, hogy mekkora egy társadalomban a szegények aránya. Létezik olyan mutató, ami alapján minden politikai és szubjektív elemet kizárva meg lehet mondani, hogy mekkora tömegről beszélhetünk Magyarországon?

- Statisztikusok szerint 3 és 40 százalék között bármilyen adatot alá lehet támasztani, vagyis egy jelzőszámot nem szerencsés kiválasztani. Épp ezért született tíz éve a „boldogság mutató”, amikor azt kérdezzük meg az emberektől, milyennek élik meg az életüket. Azt mondjuk: gondold el az általad elképzelhető legjobb és legrosszabb életet és válaszd ki, a te mostani helyzeted egy tízes skálán hol található. 2017-ben az egész világot nézve a középmezőnyben vagyunk, 5,2 az értékünk.

- De ebben benne van Afrika is…

- Igen, a legboldogtalanabb országok Afrikában vannak és a sor végén áll egy-két közel-keleti állam is. A legboldogabbak pedig, ahol 7,5 pontra vagy e fölött értékelik a helyzetüket az állampolgárok - nem meglepő módon - Európában Norvégia, Dánia, Izland, Svájc, Finnország, a tavalyi adatsorban közvetlenül utánuk jön Hollandia, Svédország, és Ausztria.

- Azok a jóléti államok, amelyeknek a magyar miniszterelnök szerint befellegzett?

- Pontosan.

- A mi 5,2-es értékünk a sor végére elegendő?

- Már a románok is boldogabbak, mint mi. Csak ott tartják rosszabbnak a helyzetüket az emberek, ahol érzékelhető a szegényedés, mint Portugáliában és Görögországban. Az értékeléseket torzítja ugyan, hogy minden országban más az elégedetlenségre való hajlam, de a pontszámok nagyobb része a körülményeknek tudható be, ráadásul ez az érzés viszonylag tartósnak mondható. Írországban vagy Izlandon például a 2008-as válság óriási károkat okozott, összeomlott a bankrendszer, a jövedelmek zuhantak, a boldogság érzése mégis magas maradt, mert ebben benne van a bizalom a többiekben, a korrupció vagy a társadalmi szolidaritás szintjének érzékelése, amit egyszeri megingások nem változtatnak meg.

- Ez nem jó hír a magyar kormánynak, mert azt üzeni, hiába tartanak naponta sajtótájékoztatót, hogy milyen sokat javított a szegények helyzetén az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése, a társadalom nagy részét ez hidegen hagyja.

- Ez így van, mert közben olyan juttatások, mint a családi pótlék, a gyes értéke lassan tíz éve nem változik. De azért ne felejtsük el, hogy az emberek propagandával mégis hallatlan mértékben manipulálhatók. Ma már az „igazság utáni” társadalomban élünk, amikor a média megítélésének alapja az, hogyan képes elhitetni a közvéleménnyel, amit kitalál. Ha jól végzi a dolgát, még a szegények is elhiszik, hogy valójában ők nem is olyan szegények, sőt kifejezetten boldogok.

- Azzal a 600-700 ezer emberrel azért ezt nehéz elhitetni, akinek semmi jövedelme nincs, vagy csak a minimális segélyt kapja.

- Igen, de ezeket az embereket láthatatlanná lehet tenni a médiában. Ők olyan nyomorult falvakban élnek, ahol még a közlekedés is minimális, nincsenek eszközeik a nyilvánosság elérésére, nem tudják belekiabálni a világba a nyomorukat.

- Ez a társadalom legalább 8 százaléka…

- Még több. Egymilliónál többen vannak, akiknek 20 ezer forint körül van az egy főre jutó jövedelme, ahol folyamatosan újratermelődik a szegénység. Nemcsak a legalsó jövedelmi tizedre igaz ez, hanem az alsó háromra, amelybe a magyar gyerekek fele tartozik. Nekik csak rossz iskola, rossz egészségügyi ellátás jut, meg fűtetlen lakás és legalább tíz évvel rövidebb életre számíthatnak, mint jobb sorba született társaik.

- Mikor jön el az éhséglázadás?

Nem jön el, mert nemcsak a nyilvánosság elérése, hanem a cselekvés lehetősége is társadalmilag meghatározott. A világ egyik legnagyobb közgazdásza és erkölcsfilozófusa, a Nobel-díjas indiai zseni, Amartya Sen mondja: képesnek kell lenni rá, hogy valaki célokat tudjon kitűzni, ki tudja dolgozni az eszközöket ezek eléréséhez és szerveződni is tudjon. Ezek a képességek viszont csak megfelelő tudás, információ birtokában alakulnak ki.

- Amikor tehát a magyar állam csak töredezett, rövidtávú felzárkóztató programokat szervez, amelyek egy-két év után lezárulnak, épp azt akarja elérni, hogy ez a réteg soha ne jusson el abba a stádiumba, amikor már képes lenne cselekedni?

- Szoros az összefüggés, legalább 5-6 év kell az első komolyabb eredményhez. A rövidebb programok hatása lezárásuk után percek alatt megszűnik, ami elveszi az emberek hitét, hogy a társadalom bármit akar tenni értük. Külföldön az ilyen típusú programokat a jövőbe való beruházásnak hívják, nálunk azonban az állam egyre csökkenő mértékben támogatja a szegények egészségügyi, oktatási vagy lakásfeltételeinek javítását. Nincs szociális bérlakás, a szegények nem felelnek meg a csok feltételeinek. Egy nyomorban élő fiatal pár vagy az erdő szélén épít egy kunyhót, vagy beköltözik a szülei lakásába.

- Az egyre növekvő munkaerőhiány gazdasági kényszere nem elég ahhoz, hogy a legszegényebbeket is megmozdítsuk, mobilizáljuk?

- Ön túl racionálisan gondolkodik, de az állam nem racionális. Már többen mentek el az országból, mint '56 után, a legszegényebb gyerekek pedig tömegesen hagyják ott az iskolát 16 évesen, a kormányzati szereplőktől mégis csak a magyar nemzet nagyságáról hallunk szólamokat. Az ország mostani vezetői úgy osztották meg az országot politikai és társadalmi értelemben egyaránt, mint ’56 után soha senki. Amikor magyar jövőről beszélnek, csak 5 millió állampolgár sorsára gondolnak, de a rosszabb körülmények között élő másik 4 millió nincs benne a jövőképben. A határon túliak közül is csak azok számítanak, akik felvették a magyar állampolgárságot és így rájuk szavazhatnak.

- Önt idézem: haladunk a feudalizmus felé, ahol az öröklődés döntötte el egy ember társadalmi státusát, a gazdag gazdaggal házasodik, aki meg jobbágynak született, az is marad. Ez a társadalmi mobilitás teljes lezárása. Nincsenek szelepek sem?

- Ennek a politikának nincs más érdeke, mint hogy az ő legszűkebb köre hatalomban és birtokban maradjon, míg a zárványokban a nyomor öröklődik. Egy elfogadható szintű társadalmi alapjövedelem bevezetése 500-600 milliárdból megoldható lenne, de már 300 milliárd is érezhető változást hozna. Stadionegységben mérve 1-2 Puskás stadion árából már nagyon sokat lehetne haladni, és az ország gazdasági állapota ezt lehetővé is tenné. Van egy uniós ajánlás a szociális minimum bevezetéséről, amit a skandináv országok megléptek, ahogy a csehek és szlovénok is, de Magyarországon még szándék sincs erre.

- Ezt pótolja a közmunkával az állam, de épp a speciális közmunka-programok bizonyították be, hogy van egy nagy réteg, amelyik fizikai, pszichikai, szociális bajai miatt nem képes dolgozni. A szociális államtitkár az év elején egyénre szabott felmérést ígért, amire alapozva majd ki lehet találni a megoldásokat, de azóta csend van. A szakma tud valamit az előkészületekről?

- Semmit nem tudunk, pedig az ilyen terveket a nyilvánosság előtt kellene megvitatni. Ehhez képest az az általános, ami most is történt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Stádium 28 nevű köre - amit mi, akadémikusok azért hoztunk létre, hogy aktuális kérdésekről szakmai alapon, tudományos igényességgel lehessen beszélgetni – hiába hívta meg a humántárca miniszterét vagy munkatársait, senki nem ért rá a beszélgetésre.

- Ha az államból hiányzik a szolidaritás, a civil csoportok szerepe felerősödik, de kérdés, hogy mekkora kört képesek elérni?

- Legfeljebb ezrekben mérhető a létszám. A legjobb civil csoportok épp ezért nem az egyéneket, hanem a közösségek szerveződését segítik, amelyek aztán felismerhetik, hogy milyen megoldás vinné előbbre a környezetüket. A kormány azonban épp azoknak a civil szervezeteknek az ellehetetlenítésén dolgozik, amelyek a közösségszervezés felé mozdultak, amelyek gondolkodni akarják tanítani az embereket.

- Az egész szociális területet a kísérletezés jellemzi. Most épp a közmunka leépítése kezdődött meg, de kérdés, mire lesz elegendő a helyette kínált szociális szövetkezeti belépés?

- A világban számos példa igazolja, hogy a szociális szövetkezetek képesek nagyon jó megoldásokat kínálni, de nálunk csak nagyon kevés szociális szövetkezet termel sikeresen. A többség ma kevesebbet kínál a tisztes megélhetésnél, tehát nem látom, hogy tömegeknek jelentene megoldást.

- Ha leépül a közfoglalkoztatás, át kell gondolni a kormánynak a segélyezési rendszert.

- Ettől függetlenül is. Tíz éve a segélyek összege nem változik, a nyugdíjminimum és az ehhez kapcsolt ellátások, az összes támogatás rendkívül alacsony összegű, s a feltételeket egyre szigorítják. Nincsenek nyilvános adatok, csak azt tudjuk, a nyilvántartott munkanélküliek fele nem kap semmilyen ellátást.

- Az ellenzék üthetné a kormányt a választásig, ha ilyen rosszul mennek a dolgok a szociális ellátásban, mégis alig hallani erről a kérdéskörről. Nem lesz része a kampánynak a szegénység?

- Egy-két ellenzéki pártnál szerepel a társadalmi minimum kérdése, a szociális hátrányok, esélyegyenlőtlenségek leküzdése, de eszközök megnevezése nélkül. A kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket. Az országos „altatás-program” működik, hiszen egy pozitív álomvilággal szemben nagyon nehéz azzal érvelni, hogy a szegényeknek is adni kell valamit. A legszegényebbek nem mennek el szavazni, a jobb helyzetben lévőket pedig meg kellene győzni a szolidaritás fontosságáról, de ezt senki nem vállalja fel.

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz-KDNP koalíció azzal is rá akar erősíteni a választási eredményre, hogy épp a kampányban, mondjuk januártól megemeli a szociális ellátások összegét?

- Pontosan tudják, hogy lépniük kellene, tehát nem elképzelhetetlen egy ilyen bejelentés, de ennek nem látom sem a politikai, sem a költségvetési hátterét.