Kiadják a Psychét

Kiadják Bódy Gábor Psyché című filmjének digitálisan felújított rendezői változatát három lemezes DVD-n a Magyar Nemzeti Filmarchívum gondozásában, a felújított filmet pénteken mutatták be a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A másfél évszázad eseményeit átfogó film Weöres Sándor verses és prózai elemeket vegyítő regényéből készült. Az eredetileg hétórás filmből Bódyék három verziót sztenderdizáltak 1981-ben. Ezek közül a leghosszabb változat négy órás volt, amelyet tévés bemutatásra szántak, viszont Bódy életében nem mutattak be. Volt benne ugyanis egy reformkori jelenet, amelyben a pozsonyi országgyűlésen születik egy javaslat, hogy a magyarok segítsék a lengyel forradalom ügyét. Abban az időben Lengyelországban szükségállapot volt, amelyet Wojciech Jaruzelski államfő rendelt el a Szolidaritás szakszervezet sztrájkmozgalmának letörésére. Ezt a verziót újították fel digitálisan először 2004-ben SD-ben, majd 2011-ben HD-ben, most pedig kiadták DVD-n is, így a szélesebb közönség számára is elérhetővé vált. A folyamat követező lépése a 4K felbontású felújítás lehetne, amelyre a Filmalapnak a filmörökség teljes körű restaurálását meghirdető programjában lenne lehetőség. A DVD-n extrák is vannak: Bódy Mozgástanulmányok című kisfilmje és beszélgetése Walter Gramminggel 1985-ből a videókorszak kezdetéről.

Weöres Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című könyve 1972-ben jelent meg. Weöres sokat foglalkozott a magyar irodalom ismeretlen költői remekeivel, amelyekből Három veréb hat szemmel címmel egy gyűjteményt is közreadott. Különösen érdekelték költőnők művei, és többek között ez adta az ötletet, hogy Weöres női hangon szólaljon meg. Könyve Psyché, azaz a 18. század végén, 19. század elején élt, felvilágosult cigány-grófnő Lónyai Erzsébet izgalmas és erotikus kalandokban bővelkedő történetét meséli el. Psyché találkozik többek között Kazinczyval, Goethével, Hölderlinnel, Beethovennel, egyik legkedvesebb barátja pedig a tudós, költő, drámaíró, fiatalon elhunyt és Weöres által felfedezett Ungvárnémeti Tóth László, akinek Weöres verseit is beilleszti a verses regénybe. Psyché alakját és fiktív költői életművét a magyar irodalomtörténet kipótlásaként, egy felvilágosodás korabeli női költészet utólagos megírásaként is fel lehet fogni. Az irodalmi anyagot többen is feldolgozták, a legelsők között volt Csernus Mariann Psyché-estje, néhány éve Vidnyánszky Attila rendezésében készült belőle színdarab, Palya Bea pedig megzenésítette a Psyché-verseket.

Infó:

Bódy Gábor retrospektív

Bódy Gábor munkásságát bemutató vetítéssorozatot szervez a Toldi Mozi ősszel, a vetítések előtt és után szakértők beszélgetnek Bódy munkásságáról.

szeptember 30. 19.00 Agitátorok

október 28. 19.00 Amerikai anzix

november 25. 19.00 Nárcisz és Psyché

december 2. 19.00 Kutya éji dala

Szerző

Pucér Mona Lisát is rajzolt Leonardo?

Publikálás dátuma
2017.09.29. 13:09
Illusztráció/AFP
Ruhátlan modellt ábrázoló szénrajzot találtak egy francia reneszánsz gyűjteményben, ami a Mona Lisa vázlata lehet - írta a BBC hírportálja alapján az MTI.  A szakértők a párizsi Louvre Mona Lisájának vizsgálata után úgy vélik, a vázlatot "legalább részben" Leonardo da Vinci készítette.  A szénrajz 1862 óta a Párizstól északra lévő Chantilly palota Condé múzeumának reneszánsz gyűjteményének része.

"Az arc és a kéz kidolgozottsága valóban figyelemre méltó, nem egy gyenge másolatról beszélünk. Olyan munkáról van szó, amelyen Leonardo élete vége felé a Mona Lisával párhuzamosan dolgozhatott" - mondta el Mathieu Deldicque kurátor az AFP hírügynökségnek. Szinte bizonyos, hogy egy olajfestmény előtanulmánya a rajz - tette hozzá.  Bruno Mottin, a Louvre szakértője megerősítette, hogy a szénvázlat Leonardo életében született.

 Deldicque több bizonyítékot is felsorolt, melyek Leonardo szerzőségét támasztják alá: a kezek és a test mindkét képen szinte azonos, a portrék majdnem ugyanolyan méretűek, a modell alakja körül található kicsiny lyukak arra utalnak, hogy a rajz alapján a kerültek a körvonalak a vászonra.  Mottin azonban rámutatott, hogy a rajz tetején, a fej közelében látható vonalkázást jobb kezes művész készítette. "Időbe telik a bizonyítás. A szénrajz rendkívül törékeny, ezért nagyon nehéz vizsgálni"- magyarázta Mottin.

Szerző
Témák
Mona Lisa

Tüzes ló - Kormolnak

Szeretek kimenni a piacra, megnyugtat. Tudom, hogy ha a jászszentandrási házaspár standjához megyek, édes répát kapok, nem olyat, ami a vegyszertől szinte savanyú. Látom, ahogy a szentistváni ember – aki nullától kilencvenkilenc évesig minden hölgyet „fiatalasszonynak” szólít - a metszőollója hegyével még lecsippentgeti az elszáradt kacsrészeket a gazdag aromájú otellóról, s elmondja, hogy késő este, kislámpával a fején szüretelte a hajnalban kihozott árut. Csak pár fej fokhagymát és négy-öt darab, készre sütött, halványsárga bélű sütőtököt pakol ki asztalára az idős mezőkövesdi néni, de biztos, hogy a kicsi gerezdek százszor aromásabbak kínai tucattársuknál, s a mézédes tökcsemege is lazán kenterbe veri a nemzetközi mezőnyt.

Hazaérve épp a szihalmi tejestől vett túrót pakoltam ki, amikor csengettek. Egy fekete ruhás férfi és egy fekete ruhás nő állt a kapuban, azt mondták, a Főkétüsztől jöttek. Majdnem visszaválaszoltam nekik, hogy „Müszi” esetleg „Sztaki”, de aztán mégse. Közölték, hogy a kéményt jöttek ellenőrizni, s mivel a ház nemcsak lakóhely, hanem egy pici betéti társaság „székhelye” egyben, pénzt kell fizetni a szolgáltatásért, nem is keveset.

Nem lakom nagy településen, de hosszú listájukon láttam, hogy bizony az én kis falum maga a vállalkozók paradicsoma. Cége van a fodrásznak, a tehenesnek, a kárpitosnak, az asztalosnak, a burkolónak, a vízvezetékszerelőnek, a szabónak, de még az alsós tanítónéninek is, akik nyaranta táborozni viszi a gyerekeket. Pártunk és kormányunk ismét „ügyesbe” lavírozta az ő népét, amikor tavaly nyáron hurrá-kommunikációval eltörölte a magánszemélyek kötelező kéményseprési díját, ám egyben előírta, hogy minden olyan ház után fizetni kell, ahová céget vagy telephelyet jelentettek be. Mindegy, hogy fő- vagy mellékállású vállalkozásét, sőt az is mindegy, hogy alvó, netán szüneteltetett cégről van szó, a seprésért fizetni kell, punktum. Két kémény esetén harminchárom ezer forintot. Kibújni nem lehet, jönnek, ellenőriznek, s aki nem sepertet, azt jól meg is bírságolják.

A fekete ruhás azzal vigasztalt, hogy ő legalább tényleg belenézett a kéménybe, s mindenféle műszerrel megmérte. Bólogatott persze, amikor azt fejtegetettem, hogy vajon mást mutatnának-e a kijelzők, s másként eregetné-e a füstöt a kéménybelső, ha csak a nyugdíjas anyám élne itt, cégtelenül. S hogy ha a kormány így, akkor mi meg amúgy: a szomszédos üres telekre majd jól átjelentjük a telephelyet, s keressék ott a kéményeket, ha nagyon akarják. Megérti ő a haragot, mondta erre előzékenyen, hisz más helyütt a feldühödött lakók még a kapuajtót is rájuk csapták, kávét sem kaptak tejszínnel meg mandulás-fajhéjas sütivel, mint itt, de hát a törvény, az törvény.

Másnap csengetett a postás, s azt kérdezte, voltak-e nálunk a kéményseprők, s jól „lehúztak-e” minket is, ahogy a faluban még oly sok embert. Majd odaadott egy szórólapot, aznap reggel jött, mindenkinek, névre szólóan. A Főkétüsz (Fővárosi Kéményseprőipari Kft.) arról értesített, hogy október 31-ig ötven százalékos kedvezménnyel ellenőrzik a „vállalkozói” kéményeket.

Ne kormoljunk tovább: tényleg nagyon hülye országban élünk.

Szerző
Doros Judit