Előfizetés

Lemondott Trump egészségügyi minisztere

Publikálás dátuma
2017.09.30. 10:07
Tom Price FOTÓ: SAUL LOEB / AFP
Lemondott Tom Price, a Trump-kormány egészségügyi minisztere - közölte a Fehér Ház pénteken. 

A lemondás vagy az esetleges leváltás napok óta a levegőben volt. A miniszterről - aki hivatalosan egészségügyi és az emberi erőforrások minisztere - ugyanis kiderült, hogy hivatalos utakra magánrepülőgépeket és kormányzati katonai gépeket vett igénybe, amelyek költségeit az adófizetők állták. 

Tom Price FOTÓ: SAUL LOEB / AFP

Tom Price FOTÓ: SAUL LOEB / AFP

"Az egészségügyi és emberi erőforrások minisztere, Thomas Price benyújtotta lemondását és az elnök elfogadta" - áll a Fehér Ház közleményében. Price utazási praktikáit Donald Trump elnök is rossz szemmel nézte, nyilvánosan is bírálta, és amikor csütörtökön, majd pénteken is újságírók megkérdezték tőle, hogy vajon meneszti-e a tárcavezetőt, az elnök csupán annyit mondott: "majd meglátjuk". Pénteken délután már azt közölte: estig döntést hoz. Hozzátette, hogy nem Price hozzáértéséről van szó.

A miniszter május óta legalább 26 esetben vett igénybe magánrepülőgépeket, összesen több mint 400 ezer dollárért, és bár a Fehér Ház engedélyezte katonai különgépek használatát európai, afrikai és ázsiai útjaihoz, ez is több mint félmillió dollárba került. Tom Price csütörtökön nyilvánosan bocsánatot kért az adófizetőktől és ígéretet tett 52 ezer dollár megtérítésére, illetve a kincstárba történő azonnali befizetésére. Ám sajtóhírek szerint Donald Trumpot annyira felháborította minisztere költekezése, hogy nem nyugtatta meg a költségek egy részének befizetése sem.  

Miniszteri kinevezése előtt Price georgiai republikánus képviselő volt. Ő az első miniszter, aki elhagyja a kormányt.  A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte: Donald Trump az eddigi miniszterhelyettest, Don J. Wrightot jelöli majd a tárca élére.

Moszkva beszállt az amerikai futballba

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:40
Fotó: AFP/Angela Weiss

Moszkva ismét bizonyította, hogy villámgyorsan képes befolyást szerezni az amerikai belpolitikát meghatározó eseményekben: alig egy hete kezdődött az NFL-játékosok rasszizmus elleni tiltakozása, orosz trollok a Twitter közösségi oldalon igyekeztek egymásnak ugrasztani a témában igen megosztott amerikaiakat.

A tavaly kezdődött tiltakozás a múlt héten kapott új lendületet, amikor több amerikai futball játékos letérdelt a himnusz alatt, hogy így demonstráljon a fekete áldozatokat követelő rendőri brutalitás ellen. Napokkal később a tiltakozás mozgalommá szélesedett, sportolók, klubtulajdonosok követték a példát, sőt, még Stevie Wonder zenei legenda is térdre ereszkedett a színpadon. Donald Trump amerikai elnök nem kímélt senkit, dühös kirohanásban kurafinak nevezte a tiltakozó játékosokat, és elbocsátásukra szólított fel.

A téma igencsak megosztja az amúgy is igen polarizált amerikai társadalmat, az orosz befolyás pedig csak olaj a tűzre. James Lankford republikánus szenátor szerdán jelentette be: az orosz trolloknak nagy szerepük van abban, hogy a vita elmérgesedett a közösségi médiában. Bár konkrét bizonyítékokat nem mutatott be, azt mondta, a különböző profilok mögé bújt orosz trollok elárasztották a Twittert, és mindkét tábort tüzelik, a tiltakozást támogató vagy épp elutasító kommentekkel és hashtagekkel – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Az eset újabb pofon az amerikai kormánynak, hiszen a jelek szerint Moszkva nem csupán a tavalyi elnökválasztást befolyásolta, hanem más, nagy vihart kavaró belügyi kérdésekben is megpróbálnak befolyást szerezni az oroszok, és minden erejükkel azon vannak, hogy növeljék a megosztottságot az amerikai társadalmon belül.

A 2016-os elnökválasztási kampányt érintő orosz befolyásról szóló vizsgálat egyik kulcsszereplője, Mark Warner szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának rangidős demokrata párti tagja kemény szavakkal illette a Twittert – emlékeztetett a The New York Times –, amiért „figyelmen kívül hagyta” az orosz befolyásról szóló bizonyítékokat az elnökválasztási kampány idején. Egy másik népszerű közösségi oldal, a Facebook szintén hasonló problémával küzdött: számos amerikai aktivista profiljáról kiderült, orosz trollok hozták őket létre, hogy egyebek között álhírek terjesztésével befolyásolják a választókat. Kongresszusi nyomásnak engedve a cég csütörtökön bejelentette átad mintegy háromezer, az oldalon elhelyezett orosz hátterű hirdetést a moszkvai befolyást vizsgáló bizottságnak.

Nem ad ki adatokat a Google a magyar hatóságoknak

Publikálás dátuma
2017.09.30. 07:40
Forrás: Google

Világszerte nő a kormányzati érdeklődés az állampolgárok internetes tevékenysége iránt - derült ki a Google friss átláthatósági jelentéséből. Legalábbis a céghez érkező adatkérések száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Az idei év első felében (január és június között) összesen 48 941 megkeresést kapott a Google kormányzati szervektől, ezek 83 345 felhasználói profilt érintettek (a tavalyi év ugyanezen időszakában 44 ezer megkeresés érkezett).

A kérések nagy részét (65 százalékát) teljesítették, mintegy 54 ezer felhasználói oldalról adtak ki adatokat. Erre csak akkor van lehetőség, ha az adatigénylő szervek valamilyen jogi felhatalmazással (bírósági végzés, kutatási parancs) rendelkeznek. A legaktívabbnak az Egyesült Államok (USA) kormánya bizonyult ezen a téren, mintegy 17 ezer megkereséssel, ugyanakkor a beérkező kérések többségét az USA-n kívülről kapta a cég. Németországból 7781, Franciaországból 5661 megkeresés érkezett, ezek többségét teljesítették is.

A magyar hatóságok 126 fiókot érintően 81 kérelmet nyújtottak be a Google-nek - ezek közül azonban egyet sem tartott teljesíthetőnek a techvállalat. Tavaly ugyanebben az időszakban 166 kérelmet nyújtott be a magyar kormány, ezek 218 felhasználói fiókot érintettek. Ez majdnem duplája a mostaninak, de a Google akkor sem találta kellően megalapozottnak egyik megkeresést sem. Sőt, a Magyarországra vonatkozó táblázat szerint eddig még egyszer sem adtak ki információt a magyar hatóságoknak.

A Google a lehető legjobban védi a felhasználók adatait, azok kiadására vonatkozó szabályok különösen szigorúak. Ugyanakkor előfordul, hogy a kormányzati szervek nemcsak legális úton próbálnak hozzáférni információkhoz: a Google egy korábbi kutatása szerint a világ nagyobb hírszolgálatainak több mint nyolcvan százalékát érte már államilag szponzorált hacker támadás.

A "nem hivatalos" megfigyelések ellen több szolgáltató vezetett be biztonsági intézkedéseket. A Facebook például, ha erős a gyanúja annak, hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja, figyelmeztető üzenet is küld.