Nem ad ki adatokat a Google a magyar hatóságoknak

Publikálás dátuma
2017.09.30 07:40
Forrás: Google
Fotó: /

Világszerte nő a kormányzati érdeklődés az állampolgárok internetes tevékenysége iránt - derült ki a Google friss átláthatósági jelentéséből. Legalábbis a céghez érkező adatkérések száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Az idei év első felében (január és június között) összesen 48 941 megkeresést kapott a Google kormányzati szervektől, ezek 83 345 felhasználói profilt érintettek (a tavalyi év ugyanezen időszakában 44 ezer megkeresés érkezett).

A kérések nagy részét (65 százalékát) teljesítették, mintegy 54 ezer felhasználói oldalról adtak ki adatokat. Erre csak akkor van lehetőség, ha az adatigénylő szervek valamilyen jogi felhatalmazással (bírósági végzés, kutatási parancs) rendelkeznek. A legaktívabbnak az Egyesült Államok (USA) kormánya bizonyult ezen a téren, mintegy 17 ezer megkereséssel, ugyanakkor a beérkező kérések többségét az USA-n kívülről kapta a cég. Németországból 7781, Franciaországból 5661 megkeresés érkezett, ezek többségét teljesítették is.

A magyar hatóságok 126 fiókot érintően 81 kérelmet nyújtottak be a Google-nek - ezek közül azonban egyet sem tartott teljesíthetőnek a techvállalat. Tavaly ugyanebben az időszakban 166 kérelmet nyújtott be a magyar kormány, ezek 218 felhasználói fiókot érintettek. Ez majdnem duplája a mostaninak, de a Google akkor sem találta kellően megalapozottnak egyik megkeresést sem. Sőt, a Magyarországra vonatkozó táblázat szerint eddig még egyszer sem adtak ki információt a magyar hatóságoknak.

A Google a lehető legjobban védi a felhasználók adatait, azok kiadására vonatkozó szabályok különösen szigorúak. Ugyanakkor előfordul, hogy a kormányzati szervek nemcsak legális úton próbálnak hozzáférni információkhoz: a Google egy korábbi kutatása szerint a világ nagyobb hírszolgálatainak több mint nyolcvan százalékát érte már államilag szponzorált hacker támadás.

A "nem hivatalos" megfigyelések ellen több szolgáltató vezetett be biztonsági intézkedéseket. A Facebook például, ha erős a gyanúja annak, hogy a felhasználó internetes tevékenységét valamilyen kormányzati szerv figyeli vagy támadja, figyelmeztető üzenet is küld.

Szerző
2017.09.30 07:40

CEU-ügy – Weber már csak semmitmondásra hajlandó

Publikálás dátuma
2018.12.11 14:07
Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője és vezető jelöltje
Fotó: AFP/ MALTE OSSOWSKI / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője és vezető jelöltje a jövő évi EP-választásokon megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy a pártcsalád tervez-e bármilyen lépést tenni azért, mert a Fidesz vezette kormány kiszorította Budapestről a Közép-európai Egyetem (CEU) képzéseinek jelentős részét.
A politikus gyakorlatilag megismételte korábbi álláspontját, miszerint a Lex CEU ügyében az EU Bíróságától várja a gyors döntést. Emlékezetes, hogy a Fidesznek is otthont adó pártcsalád korábban súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha magyar kormánypárt ellehetetleníti a CEU működését. – Amikor megkérdezik, hogy mit szándékozunk tenni, szeretnék emlékeztetni arra, hogy jómagam és a néppárti frakció jelentős része megszavazta a 7. cikkelyes eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Ez is bizonyítja, hogy az EPP kész mindent megtenni a jogállam védelmében – fejtette ki Manfred Weber strasbourgi sajtótájékoztatóján. Szerinte a CEU és a jogállam ügyét nem szabad pártpolitikai játszmák részévé tenni, hiszen Európában számos gond van a jogállammal, a sajtószabadság tiszteletben tartásával. – Az én pártomban senki nem számíthat különleges elbánásra, ha az EU alapértékeinek tiszteletben tartásáról van szó – közölte. A néppárti frakcióvezető egyben cáfolta azt a Magyar Hangban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök és Szájer József EP-képviselő a pártcsalád helsinki kongresszusán megállapodott az EPP vezetésével, hogy az európai parlamenti választásokig „visszafogják magukat”. Weber az Euronews tudósítójának kérdésére leszögezte: nem volt sem megállapodás, sem vita Orbán Viktorral. – Szeptemberben Salzburgban találkoztam vele, egy héttel azután, hogy az EP-ben megszavaztuk a 7. cikkelyes eljárás megindítására vonatkozó jelentést. Gondolhatja, hogy a hangulat nem volt alkalmas a megegyezésre… – válaszolta.
2018.12.11 14:07
Frissítve: 2018.12.11 14:18

És Orbán elérte, hogy őt másolja Trump - a New York Times a Fidesz-receptről ír

Publikálás dátuma
2018.12.11 11:25

Fotó: /
A látszatdemokrácia és a tekintélyuralmi berendezkedés példájaként említi Paul Krugman, a New York Times publicistája Magyarországot, és úgy látja, hogy az amerikai republikánusok, ahol csak tudják, igyekeznek alkalmazni a Fidesz receptjét. Ha meg akarjuk érteni, mi történik Amerikában, akkor Steven Levitsky és Daniel Ziblatt közös alkotását, a „Miként halnak meg a demokráciák” című könyvet kell fellapoznunk – írja Krugman. Az említett műben a két harvardi professzor jól leírja, hogy az elmúlt évtizedekben miként váltak névlegesen demokratikus országok de facto tekintélyuralmi, egypárti állammá, úgy, hogy sehol nem ment végbe a hagyományos értelemben vett katonai puccs, tankokkal az utcákon. Ehelyett – írja Krugman - az államcsíny kifinomultabb formáját látjuk: a hírmédia megszerzését, illetve megfélemlítését, a választások eltorzítását az ellentétes véleményű szavazók szavazati lehetőségének az elvonásával, és olyan új játékszabályokkal, amelyek a kormányzó pártnak túlhatalmi ellenőrzést biztosítanak akkor is, a választók számát illetően alulmarad. Emellett a bíróságokat is lenyomják. „A klasszikus példa – olvasható a New York Times véleménycikkében – a Fidesz, amely nacionalista kormányzó pártként lényegében magához vonta a média oroszlánrészét, lerombolta az igazságszolgáltatás függetlenségét, manipulálta a választásokat, aminek révén jogokat adott a támogatóinak és jogokat vont el a vele szemben állóktól, saját érdekeinek megfelelően rajzolta át a választókerületek határait, és úgy változtatta meg a szabályokat, hogy a leadott szavazatok kevesebb mint a felével szupertöbbséghez jutott a törvényhozásban.” Paul Krugman szerint egyébként Donald Trump elnökké választása a lehető legjobb dolog, ami történhetett az amerikai demokráciával. A szerző megnyugtatja az olvasót, hogy nem bolondult meg, és kifejti: a Fehér Ház lakóját diktatórikus törekvésű embernek tartja, aki semmibe veszi a jogállamiságot, továbbá korrupt, és valószínűleg külföldi hatalmak zsebében van. Ám egyúttal lusta, fegyelmezetlen, csak önmagával törődik, és ostoba. „A demokráciát fenyegető veszély sokkal szélesebb és mélyebb, mint egyetlen ember, és valójában szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy az Amerikát veszélyeztető erők nyilvános arca egy ilyen nevetséges személy” - vélekedik a New York Times publicistája. Az amerikai belpolitikai visszásságokat elemző véleménycikkben Krugman felhívja a figyelmet arra, hogy  republikánusok ehhez hasonló taktikához folyamodnak – szövetségi szinten erre nincs módjuk, de azokban az államokban, amelyeket ők ellenőriznek, igen. Wisconsin államban például – írja - a republikánusok jogalkotási tevékenységének betudhatóan a novemberi állami törvényhozási választásokon a demokrata párti jelöltek a szavazatok 54 százalékával a képviselői helyeknek csak a 37 százalékát szerezték meg, vagyis mondhatni „Wisconsin Magyarországot teremtett a Nagy-tavak mentén”.  
2018.12.11 11:25