Az Arab-sivatag titkai

Publikálás dátuma
2017.10.02 07:40
Wadi Rum - Csodás sziklaalakzatok alkotják a tájképet Dél-Jordániában
Fotó: /
Jordánia kietlen vidékei számos régi épületet őriztek meg eredeti formájukban. A legismertebb – melyet az ókori világ nyolcadik csodájának tartanak – a nabateusok ősi, sziklákba faragott városa, Petra.

„Milliomos vagyok” kiabálta a varázslatos Wadi Rum sziklái között Peter O’Toole Arábiai Lawrence-ként. Igaz, ez csak egy film, de Jordánia maga, a megelevenedett történelem és az őszi utazások tökéletes célpontja. És nem kell hozzá milliomosnak lenni…

A királyi sírként is szolgáló „Kincstár” homlokzata

A királyi sírként is szolgáló „Kincstár” homlokzata

A félreeső völgyben, Jordánia zord hegyei között fekvő Petra, elnéptelenedése után, több száz évig rejtve volt a világ elől. Miután 1800-ban felfedezték, Petra elveszett városa nem csak Jordánia vezető turisztikai attrakciója lett, hanem egyike a világ legfantasztikusabb régészeti lelőhelyeinek. Ahhoz, hogy felkeressük, végig kell sétálnunk a csaknem 1,2 kilométeres szűk szurdokon, az úgynevezett Siq-en. A sziklák cél állomásunkon „átadják helyüket”, így megpillanthatjuk az Al Kazneh (Kincstár) hihetetlen homlokzatát, mely királyi sírként szolgált, de nevét a legenda után kapta, miszerint a kalózok ide rejtették kincseiket. Az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag című filmben is megcsodálhattuk már a „Kincstárat”, mint a Szent Grál utolsó nyughelyét. Az épület mögött rejtőző völgy kiszélesedik, felfedve a város többi részét, többek között több tucat ősi Nabataean sírt és számos római kori faragott-kő utcát, melyet templomok, királyi sírok, középületek, és egy hatalmas szabadtéri színpad öveznek. Petra legimpozánsabb műemléke az Ad Deir (A Kolostor), mely méltóságteljesen foglalja el helyét a város dombjai felett.

Ősi folyómedrek, hatalmas pasztellszínű homokos sivatagok, és bámulatos sziklaalakzatok alkotják Wadi Rum hihetetlen tájképét Dél-Jordániában. A régió a félnomád beduinoknak ad otthont, akik kecskeszőr sátrakban élnek, valamint juh- és kecskehús állományukat őrzik, mely életmódjukat is jelenti és alkotja, és amelyet már évszázadok óta gyakorolnak az Arab-sivatagban. Látogatásunkkor egy jeeppel induljunk útnak, mellyel keresztülvághatunk a lenyűgöző sivatagon, eltölthetünk egy éjszakát egy sivatagi táborban, ahol megcsodálhatjuk a gyönyörű naplementét és élvezhetjük a hagyományos jordániai ételeket, majd megpihenhetünk a csillagok alatt vagy a sátrunkban egyaránt. Egyedül azonban soha ne induljunk útnak, kérjük tapasztalt vezető segítségét.

A Föld felszínének legalacsonyabb pontja, a Holt-tenger egy lenyűgöző természeti jelenség bölcsője. Az Izrael és Jordánia határán elhelyezkedő 75 kilométer hosszú és 10 kilométer széles sóstó ásványi anyag tartalma 33 százalék, ami körülbelül hatszoros mennyisége egy óceán sótartalmának. Ez a hihetetlenül magas sótartalom gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy vizében elmerüljünk, vagy ússzunk. Neve is innen eredetezhető, hiszen semmi nem él meg ilyen körülmények között. A parton csupán fehér sókristályok sokaságát láthatjuk. Sokan gyógyító hatásuk és terápiás tulajdonságaik miatt keresik fel a Holt-tenger ásványi-sókban gazdag vizét.

Jordánia második leglátogatottabb romvárosa, Petra után, nem más, mint Jerash. A 2000 éves görög-római romvárost, fénykorában, i.sz. 129-ben Hadrianus császár is meglátogatta, kinek tiszteletére a helyiek diadalívet építettek, mely a mai napig látható. A római városi élethez hasonló körülményeket teremtettek maguknak a lóversenypályával, egy régi sportpályával, mely 15 ezer néző befogadására volt alkalmas, és egy színpaddal, melynél lenyűgöző megoldással használták ki a terület lehetőségeit, csodás akusztikát kapva. Említésre méltó a fórum, mely összeköti a város déli és északi részét, valamint a kikövezett, még eredeti állapotukban megmaradt utcák, az ősi delfinekkel díszített szökőkutak, valamint a különböző templomok és szekerek is. A sok évszázados elhagyatottság pozitív hozadéka, hogy a római kori építmények meglepően jó állapotban maradtak fenn.

A Vörös-tenger északi részénél fekvő Akaba, Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. Hosszú, homokos tengerpartok, tiszta víz és színes korallzátonyok teszik ideálissá a búvárok, könnyűbúvárok és a vízi sportok szerelmesei számára. A város a kr.e. 4000-ig nyúlik vissza, beleértve, hogy a legutóbbi felfedezés alapján temploma talán a világ legrégebbi templomai között foglal helyet.

1917-ben Feisal herceg szövetkezett az angol csapatokkal, és elfoglalta a várost az ottománoktól. Ekkor tűnt fel a híres Arábiai Lawrence, aki – ahogyan a filmből ismerjük - nagy segítséget nyújtott az arab hadseregnek. 1954-ben megépült a kikötő, és ezt követően Akaba fejlődése töretlen. Egyre több szálloda, üdülőkomplexum nyitja meg itt kapuit a turisták előtt, akik számára nagy vonzerőt jelent a Vörös-tenger varázslatos élővilága. A homokos-korallos tenger hőmérséklete szinte az egész év folyamán kellemes, a nyári hónapokban a 26 fokot is meghaladhatja.

Szerző
2017.10.02 07:40

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51

Trump újra a porondon

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:30

Fotó: AFP/ TIMOTHY A. CLARY
Iránról és Koreáról eshet a legtöbb szó az ENSZ-Közgyűlés ma kezdődő New York-i őszi ülésszakán, és mindkét témában az amerikai elnök tart igényt a főszerepre.
Minden évben szeptemberben tartják a világszervezet legnagyobb szabású rendezvényét, amelyen sok ország csúcsvezetője vagy legalább külügyminisztere jelenik meg, egyfelől azért, hogy a nagy tanácskozó terem szónoki emelvényéről - elvben negyedórára korlátozott időkeretben - megossza gondolatait a nemzetközi közvéleménnyel, másfelől pedig azért, hogy két- vagy többoldalú találkozók sorát bonyolítsa le más vezetőkkel. A mostani, sorrendben 73. közgyűlési ülésszakot már tegnap "felvezette" Donald Trump azzal, hogy tanácskozást hívott össze New Yorkban a kábítószer elleni harc témájában.   Ma, az ülésszak nyitó napján az amerikai elnök mellett többek közt Recep Tayyip Erdogan török, Emmanuel Macron francia és Haszán Róháni iráni államfő szólal fel.  Erősen valószínű, hogy erre a napra éles amerikai-iráni szóváltás nyomja majd rá a bélyegét. Túl azon, hogy az amerikai külpolitika egyik fő eleme az utóbbi időben a perzsa állam elszigetelésére való törekvés lett, és az Egyesült Államok kilépett az iráni "atomalkuból", napi aktualitás is indokolhatja ezt:  szombaton az iráni Ahvázban egy díszszemlén egyelőre pontosan nem azonosított fegyveresek a tömegbe lőttek, és megöltek  29 embert, köztük az iráni elitosztag, a Forradalmi Gárda 12 tagját. Róháni elnök erre azzal reagált, hogy  Washington meg akarja ingatni az Iráni Iszlám Köztársaságot. Egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államok támogatását élvező Perzsa-öböl menti arab államokat, hogy pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak az iráni kormányellenes arab csoportoknak.  Az említett "atomalku" témája holnap is napirenden lesz az ENSZ-ben, mégpedig a Biztonsági Tanácsban, amely úgynevezett magas szintű ülést tart Trump elnöklete alatt, és a téma egyrészt konkrétan Irán, másrészt általánosabb értelemben a tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, érzékletes kifejezéssel élve az "atomsorompó". Az Iránnal még 2015-ben megkötött "atomalku" arról szólt, hogy a perzsa állam letett a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó erőfeszítésekről, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránnal szemben ilyen vonatozású aggodalmak miatt korábban elrendelt embargót. Miután Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból, és újra elrendelte a szankciókat, félő, hogy Teherán válaszként újrakezdi az urándúsítást. Eközben washingtoni kormányzati körökben mind nyíltabban beszélnek arról, hogy az Iránon belüli elégedetlenség növekedésére számítanak, ami akár az ajatollahok rezsimjének a bukásához is elvezethet.  Szintén "atomsorompós" téma az észak-koreai nukleáris kapacitás ügye. E tekintetben az elmúlt hónapokban Phenjan részéről többször elhangzottak atomfegyver- és rakétaleszerelési ígéretek,  de érdemi lépés mindmáig nem történt. Mun Dzse In dél-koreai elnök a minap Észak-Koreában járt, és most New Yorkban már tegnap találkozott Donald Trumppal, hogy első kézből tájékoztassa az amerikai elnököt, mik voltak Kim Dzsong Un legutóbb tett kijelentései e tárgykörben. Ugyancsak szóba kerül a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének az ügye Donald Trump és Abe Sindzo japán kormányfő megbeszélésén.   Végül magyar szempontból sem érdektelen a mostani ENSZ-közgyűlési ülésszak, hiszen annak mentén lehetőség nyílik Szijjártó Péter és ukrán hivatali partnere, Pavlo Klimkin kétoldalú találkozójára. Miután Ukrajnában közzétettek egy olyan, titokban készített videofelvételt, amely a beregszászi magyar konzulátuson tartott állampolgári eskütételt mutatja, és amelyen a konzulátus képviselője azt javasolja a magyar állampolgárságot frissen elnyerteknek, hogy a magyar útlevelet rejtsék el az ukrán határőrök elől, Kijev a magyar konzul visszahívását követeli.  A szócsata mindeddig csak éleződött, az ukránok azt is belengették, hogy előbbre hozhatják az oktatási törvény nyelvi szabályozásának a szigorítását, magyar részről pedig ismét megpendítették Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek az akadályozását, mint eshetőséget. A Fehér Házhoz erőteljesen közeledni próbáló magyar diplomácia számára azonban nem lenne előnyös, ha Washington azt látná, hogy a magyarok ismét akadályokat gördítenek az orosz terjeszkedéssel szemben fellépő Ukrajna nyugati kapcsolatépítésének útjába.
2018.09.25 09:30
Frissítve: 2018.09.25 09:30