A nemzetgazdasági miniszter, a belügyminiszter és Balogh László, az ÁKK Igazgatóságának elnöke, valamint Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója eredetileg a hétfői ülésen 11 órára kiírt, majd délre, még később fél 1-re tolódott és még ehhez képest is 10 percet csúszó ülésen tartott volna beszámolót a programról. Szűcs Lajos, a bizottság fideszes alelnöke viszont azt indítványozta, hogy ezt a napirendi pontot ne tárgyalják. A kormánypárti képviselő cinikus indoklással állt elő: 14 perc múlva kezdődik a plenáris ülés, és nincs házelnöki engedély arra, hogy ezalatt ülésezhessenek. Mesterházy Attila, a bizottság MSZP-s elnöke viszont arra hívta fel a fideszes alelnök figyelmét, hogy a meghívót már pénteken megkapták, az ülés későbbre tolását is a kormánypártiak kezdeményezték.
Hasznosnak egyébként is nehezen lehet nevezni az összejövetelt, hiszen az oktatási rendszert érintő szocialista, illetve a betöltetlen háziorvosi praxisok pályázati keretének megemeléséről szóló indítványt sem tárgyalták a politikusok.
Közben az igazságügyi bizottság ülésén a kormánypárt megint lesöpörte az asztalról a Jobbik Alaptörvény-módosító indítványát, amely a migráció minden formáját kizárta volna. A radikális párt javaslata nemcsak a szegény, hanem a gazdag, 300 ezer euróért letelepedési jogot vásárló menekültek bevándorlását is megakadályozta volna. A múlt évről szóló zárszámadás ugyanakkor igen visszafogottan foglalkozik az egyik legnagyobb botránynak számító letelepedési kötvényes üzlettel, a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított beszámolóra hivatkozva az mfor.hu azt írta: a tavalyi, negyedéves gyakorisággal kibocsátott papírok állománya 2016 végén 403 millió euró volt.
A kormány idén március végén visszavonta ezt a lehetőséget, bár Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Népszava hétfői számában úgy fogalmazott: a választások után újra kinyithat a kötvénybolt. Az ötlet gazdája egyébként Rogán Antal propagandaminiszter volt.
