Vészhelyzeteket idézhetnek elő a kormány intézkedései

Publikálás dátuma
2017.10.03 07:21
Salamon Lajos, Vámos Csaba és Illés István közösen hívták fel a figyelmet a fűtési szezon veszélyeire A SZERZŐ FELVÉTELE
Fotó: /
Halálos szénmonoxid-mérgezésekkel is számolnak a szakemberek a fűtési szezon beindulásával. További veszélyhelyzeteket idézhetnek elő az újabb kormányintézkedések.

Évente kellene ellenőrizni a fűtőberendezéseket, rendszereket és a kéményeket - javasolta egy rövid szakmai bemutatóval fűszerezett, tűzoltó és mentő szakszervezettel közösen tartott tájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. Éppen ezért rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy olyan szabálymódosításra készül a kormányzat, amely megszüntetné a családi házak esetében a kémények kötelező ellenőrzését.

Több százezer családi házról van szó, és több millió ember életét teheti kockára a kormányzat ezzel a tervezettel, hiszen csak Budapesten a családok 40 százaléka, főleg a külső kerületekben, családi házakban él. Vidéken viszont éppen ez az ingatlanfajta a meghatározó. Ha az országgyűlés megszavazza ezt a módosítást, gyakorlatilag felszámolná vidéken a kéményseprést - tette hozzá lapunk felvetésére a szakszervezet elnöke. Roppant nehéz helyzetbe kerülhetnek a kéményépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások is, hiszen a módosítás hírére tömegesen mondták le a megrendelt munkákat a családi ház tulajdonosok. A változás szakítana egy több évtizedes gyakorlattal, és nagyon valószínű, hogy a kötelezettség megszűntével a lakosság nem fogja önként megrendelni a fűtőberendezések, rendszerek,kémények ellenőrzését. Ezzel a jogalkotó és a végrehajtó hatalom az állampolgárokra hárítja a felelősséget - jegyezte meg a szakember.

A veszély nagyságát jelzi, hogy míg a korábbi években átlagosan 10-12 halálos áldozatot követelt a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezés, 2016. október 15. - 2017. április 15. között, vagyis a fűtési szezonban 22-en lelték halálukat a színtelen, szagtalan gáznemű alattomos gyilkos miatt - mondta Vámos Csaba. Mindez ágazat jelentős részének tavaly júliusi államosítását követően történt, amikor ezt a közszolgáltatást is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hatáskörébe utalta a kormány.

Az egész szakma tiltakozik az családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetésének terve ellen, de egyelőre csak annyi történt, hogy a 2015-júliusával lezárult Állami Számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálat eredményét éppen az újabb botrányra időzítve hozták nyilvánosságra. A nyilvánvalóan kormányzati megrendelésre készült vizsgálatot elégedetten vette tudomásul a KOSZ, mert abból is az derült ki, hogy a lakosság döntően elégedett volt a közszolgáltatással és csupán 7 százalékuk kritizálta a munkájukat. A szakma azonban elvárja, hogy hasonló ellenőrzést végezzen az ÁSZ a 2016. júliusát követő időszakról is.

A tájékoztatón elhangzott: a lakástüzek, kéménytüzek, gázmérgezések leggyakoribb oka éppen az, hogy a tulajdonosok elmulasztják a fűtőberendezések és a kémények karbantartását. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke hozzátette, hogy a legtöbb tűzesetet a tüzeléstechnikai eszközök nem megfelelő használata okozza, valamint az, hogy főleg vidéken hulladékot, például PET-palackokat is elégetnek a kazánokban, kandallókban. Emiatt az égéstermékek lerakódnak a kéményben és begyulladhat, berobbanhat, ami kéménytüzet,okozhat, de akár az ingatlan is leéghet.

Sokan nem gondolnak rá, de korszerű, légmentesen szigetelt nyílászárók,, ha nincs megoldva a szellőzés, a legveszélyesebbek, mert megakadályozzák a levegőutánpótlást. Életmentő lehet a jó minőségű, bevizsgált szén-monoxid riasztó eszköz - figyelmeztetett Vámos Csaba.

Míg 2012-ben 192 mérgezést és 14 halálesetet regisztráltak, addig 2014-ben már 430 mérgezés és 12 haláleset történt. 2015-ben pedig csak decemberben több mint 30 mérgezéses eset volt - sorolta a drámai adatokat Illés István, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy a 2016-ra vonatkozó adatokhoz még nem jutott hozzá a szakszervezet. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, az egyre fokozódó szédülés, hányinger, fáradság, bágyadtság, gyengeség, kábultság, tudatzavar, majd a légzés és a keringés leállása. A mentők értesítése mellett csak akkor szabad segítséget nyújtani, ha a helyiség folyamatosan szellőztethető.

Ártott a hívószám-központosítás
A Népszava által megkérdezett mentős és tűzoltó szakemberek nevük elhallgatását kérve elmondták, óriási kockázatot jelent, hogy a 112-es telefonszámra érkező hívások egy szombathelyi és egy miskolci diszpécserközpontba futnak be és onnan értesítik a területi mentő-, illetve tűzoltóállomásokat. Ez időveszteséget okoz és a félreértések miatt már két esetben is későn érkezett a mentő, de a tűzoltók kiérkezésének átlagos ideje is hosszabb lett. Ahol még a 107-es szám él és a mentőállomást kapcsolják, ott a képzett személyzet speciális kérdésekkel és tanácsokkal segíti akár a helyszíni újraélesztést is. A két központi diszpécserszolgálat munkatársai erre nincsenek kiképezve, csak általános kérdéseket tesznek fel.



2017.10.03 07:21

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17