Előfizetés

Vészhelyzeteket idézhetnek elő a kormány intézkedései

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:21
Salamon Lajos, Vámos Csaba és Illés István közösen hívták fel a figyelmet a fűtési szezon veszélyeire A SZERZŐ FELVÉTELE
Halálos szénmonoxid-mérgezésekkel is számolnak a szakemberek a fűtési szezon beindulásával. További veszélyhelyzeteket idézhetnek elő az újabb kormányintézkedések.

Évente kellene ellenőrizni a fűtőberendezéseket, rendszereket és a kéményeket - javasolta egy rövid szakmai bemutatóval fűszerezett, tűzoltó és mentő szakszervezettel közösen tartott tájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. Éppen ezért rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy olyan szabálymódosításra készül a kormányzat, amely megszüntetné a családi házak esetében a kémények kötelező ellenőrzését.

Több százezer családi házról van szó, és több millió ember életét teheti kockára a kormányzat ezzel a tervezettel, hiszen csak Budapesten a családok 40 százaléka, főleg a külső kerületekben, családi házakban él. Vidéken viszont éppen ez az ingatlanfajta a meghatározó. Ha az országgyűlés megszavazza ezt a módosítást, gyakorlatilag felszámolná vidéken a kéményseprést - tette hozzá lapunk felvetésére a szakszervezet elnöke. Roppant nehéz helyzetbe kerülhetnek a kéményépítéssel, felújítással foglalkozó vállalkozások is, hiszen a módosítás hírére tömegesen mondták le a megrendelt munkákat a családi ház tulajdonosok. A változás szakítana egy több évtizedes gyakorlattal, és nagyon valószínű, hogy a kötelezettség megszűntével a lakosság nem fogja önként megrendelni a fűtőberendezések, rendszerek,kémények ellenőrzését. Ezzel a jogalkotó és a végrehajtó hatalom az állampolgárokra hárítja a felelősséget - jegyezte meg a szakember.

A veszély nagyságát jelzi, hogy míg a korábbi években átlagosan 10-12 halálos áldozatot követelt a fűtési szezonban a szén-monoxid-mérgezés, 2016. október 15. - 2017. április 15. között, vagyis a fűtési szezonban 22-en lelték halálukat a színtelen, szagtalan gáznemű alattomos gyilkos miatt - mondta Vámos Csaba. Mindez ágazat jelentős részének tavaly júliusi államosítását követően történt, amikor ezt a közszolgáltatást is az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hatáskörébe utalta a kormány.

Az egész szakma tiltakozik az családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetésének terve ellen, de egyelőre csak annyi történt, hogy a 2015-júliusával lezárult Állami Számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálat eredményét éppen az újabb botrányra időzítve hozták nyilvánosságra. A nyilvánvalóan kormányzati megrendelésre készült vizsgálatot elégedetten vette tudomásul a KOSZ, mert abból is az derült ki, hogy a lakosság döntően elégedett volt a közszolgáltatással és csupán 7 százalékuk kritizálta a munkájukat. A szakma azonban elvárja, hogy hasonló ellenőrzést végezzen az ÁSZ a 2016. júliusát követő időszakról is.

A tájékoztatón elhangzott: a lakástüzek, kéménytüzek, gázmérgezések leggyakoribb oka éppen az, hogy a tulajdonosok elmulasztják a fűtőberendezések és a kémények karbantartását. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke hozzátette, hogy a legtöbb tűzesetet a tüzeléstechnikai eszközök nem megfelelő használata okozza, valamint az, hogy főleg vidéken hulladékot, például PET-palackokat is elégetnek a kazánokban, kandallókban. Emiatt az égéstermékek lerakódnak a kéményben és begyulladhat, berobbanhat, ami kéménytüzet,okozhat, de akár az ingatlan is leéghet.

Sokan nem gondolnak rá, de korszerű, légmentesen szigetelt nyílászárók,, ha nincs megoldva a szellőzés, a legveszélyesebbek, mert megakadályozzák a levegőutánpótlást. Életmentő lehet a jó minőségű, bevizsgált szén-monoxid riasztó eszköz - figyelmeztetett Vámos Csaba.

Míg 2012-ben 192 mérgezést és 14 halálesetet regisztráltak, addig 2014-ben már 430 mérgezés és 12 haláleset történt. 2015-ben pedig csak decemberben több mint 30 mérgezéses eset volt - sorolta a drámai adatokat Illés István, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy a 2016-ra vonatkozó adatokhoz még nem jutott hozzá a szakszervezet. A szén-monoxid mérgezés tünetei a fejfájás, az egyre fokozódó szédülés, hányinger, fáradság, bágyadtság, gyengeség, kábultság, tudatzavar, majd a légzés és a keringés leállása. A mentők értesítése mellett csak akkor szabad segítséget nyújtani, ha a helyiség folyamatosan szellőztethető.

Ártott a hívószám-központosítás
A Népszava által megkérdezett mentős és tűzoltó szakemberek nevük elhallgatását kérve elmondták, óriási kockázatot jelent, hogy a 112-es telefonszámra érkező hívások egy szombathelyi és egy miskolci diszpécserközpontba futnak be és onnan értesítik a területi mentő-, illetve tűzoltóállomásokat. Ez időveszteséget okoz és a félreértések miatt már két esetben is későn érkezett a mentő, de a tűzoltók kiérkezésének átlagos ideje is hosszabb lett. Ahol még a 107-es szám él és a mentőállomást kapcsolják, ott a képzett személyzet speciális kérdésekkel és tanácsokkal segíti akár a helyszíni újraélesztést is. A két központi diszpécserszolgálat munkatársai erre nincsenek kiképezve, csak általános kérdéseket tesznek fel.



Tovább terjeszkedik az OTP

Publikálás dátuma
2017.10.02. 20:55
FOTÓ: Népszava
A következő két évben legalább öt bank felvásárlására készül a legnagyobb hazai pénzintézet - derül ki Csányi Sándor Bloombergnek adott interjújából. 

Az OTP elnöke az üzleti portálnak elmondta, a bank Bulgáriától Fehéroroszországig terjedő piacokon keres felvásárolható cégeket. Az üzletember reményei szerint a felvásárlásokkal az OTP külföldi bevétele az összbevétel 45 százalékáról 70 százalékra nő majd. Mint emlékezetes a pénzintézet nemrég zárta le a horvát Splitska Banka megvásárlását, és megállapodott a görög National Bank of Greece bankkal, hogy felvásárolja annak szerb és román leányvállalatait. 

Újraindulnak a bértárgyalások

G.E.
Publikálás dátuma
2017.10.02. 19:14
FOTÓ: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Október 12-re összehívta a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) következő ülését a kormányoldal. További járulékcsökkentés és a december 24-i szabadnap is téma lesz.

A Népszava információi szerint a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára két nagy témakör megvitatását javasolja a munkaadók, munkavállalók és a kormány képviselőinek egyeztető fórumán: egyrészt a tavaly ősszel megkötött bérmegállapodás első hónapjainak értékelését, másrészt a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról megkezdett népszavazási aláírásgyűjtést.

A kormány álláspontját most sem jelezte előzetesen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, az várhatóan majd csak a találkozó előtti napon tartandó kormányülésen alakul ki, de az utóbbi hetekben mindkét kérdésről jelentek meg kormányzati, munkaadói és munkavállalói vélemények egyaránt.

A bérmegállapodás felülvizsgálata több ok miatt is aktuálissá vált. Egyrészt az egyezség szerint újra kell gondolni a bérmegállapodást, ha a hazai bruttó bérek emelkedése meghaladja a 11,4 százalékot, márpedig a KSH adatai szerint a nemzetgazdaság egészét nézve idén január és július között 12,6 százalékos volt az emelkedés.

Ha ez nem lenne elegendő indok a tárgyalások megnyitására, ott van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban tett javaslata, hogy a megállapodásban szereplő jövő évi fél százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentés helyett legalább 3,5 százalékponttal legyen kevesebb a szocho mértéke a munkaadóknak. Az mfor.hu erre vonatkozó kérdésére Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem utasította el a lehetőséget, sőt a kamarai kérést tárgyalási alapnak nevezte. Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is azt kezdeményezte, hogy a 2019-re tervezett 6 százalékos reálkereset növekedéshez kötött szociális hozzájárulási adó csökkentés egy részét előre kellene hozni 2018-ra. Korábban ehhez hasonló álláspontot képviselt Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke is.

A Liga Szakszervezetek hétfőn hozta nyilvánosságra saját javaslatát, amelyben a munkavállalói terhek csökkentésére tett javaslatot a tömörülés. Az érdekvédők szerint elsősorban a munkavállalók által fizetett járulékokat kellene csökkenteni, mert ez hozna nettó béremelkedést. A kedvező foglalkoztatási adatok a Liga szerint felvetik a kérdést, hogy szükséges-e egyáltalán fenntartani ezt a járulékot.

Szintén szakszervezeti kezdeményezés a diplomás minimálbér bevezetésének javaslata, amit a Szakaszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) vetett fel ismét. Az elképzelések szerint 30-35 százalékkal a szakmunkások garantált minimálbére fölött kellene meghúzni a diplomás bérek alsó szintjét.

A VKF október közepére tervezett ülésén napirenden lesz a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításának kérdése is, hiszen tart az erről szóló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) támogatásával. A tömörülés pár nappal ezelőtt elvégzett, nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a dolgozók 96 százaléka egyetért az ünnepi készülődés napjának munkaszüneti nappá nyilvánításával. Az InfoRádióban megjelent adatok ismeretében nem kizárt az sem, hogy a háromoldalú találkozó előtti napon a kormány – a megszokott módon – elébe megy a nagy tömegek által támogatott követelésnek és maga javasolja az újabb munkaszüneti nap bevezetését.