Nyugdíjrendszer - Küszöbön az összeomlás

Publikálás dátuma
2017.10.03. 12:32
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő
Nemcsak nálunk, hanem az egész fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával a következő egy-két évtizedben - írja a Magyar Nemzet.

A Világgazdasági Fórum (WEF) egy friss tanulmánya rámutat, hogy Németországban 2036-ra minden ötödik német nyugdíjas a szegénységi szint közelében fog élni. A problémákat nem kizárólag a népesség fogyása okozza, hanem például az, hogy már ma is minden negyedik német munkavállaló alacsony bért fizető területen dolgozik, ahol még a tíz eurót sem éri el az órabér. De hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Hollandiában, Ausztráliában és Japánban is.

Jelentősen súlyosbítja a helyzetet, hogy a világ most áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, amelynek következményeként állások milliói szűnnek majd meg, s nem tudni, milyen számban keletkeznek új munkahelyek.

Ha lehet, Magyarországon még sötétebb a helyzet. Nálunk ugyanis nemcsak az alacsony születésszám jelent súlyos gondot, hanem az is, hogy nagyon sokan csak a minimálbér után fizetnek járulékokat, ezért sokkal kevesebb pénz van a nyugdíjkasszában, mint amennyire szükség lenne. A számítások azt mutatják, 2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben az állami nyugdíjrendszer, amennyiben nem változtatnak a jelenlegi járulékfizetési rendszeren. A legsanyarúbb helyzetben az a hozzávetőlegesen egymillió fős, járulékot csak a minimálbér után fizető tömeg lesz, akiknek járandósága valahol harminc- és ötvenezer forint körül alakul majd. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy amíg jelenleg a lakosság 18 százaléka nyugdíjas, addig ez az arány 2040-re 26 százalékra emelkedik, húsz évvel később pedig már minden harmadik magyar nyugdíjas lesz.

Szerző

Új, Garancsi-közeli Mol-székház

Publikálás dátuma
2017.10.03. 07:25
Garancsi István FOTÓ: Népszava
A Kopaszi-gáton húz fel új, 28 emeletes székházat a Mol. A tervet üdvözölte a BudaPartot fejlesztő Property Market, amelynek többsége a Market Zrt., kisebbsége a katari hátterű Constellationé. A Market többségi áttételes tulajdonosa a kormányfőhöz és a Molhoz is több szállal kötődő Garancsi István.
Garancsi István FOTÓ: Népszava

Garancsi István FOTÓ: Népszava

Úgy tudjuk, a Mol a BudaPart főterén lévő telket szintén Garancsiéktól vette. A 120 méter magas épületet, amit 2021-ben adnának át, a Mol saját beruházásban képzelte el. A teveket a brit Foster + Partners és a magyar FintaStúdió készíti. A kivitelezésre szakértők szintén a Garancsi-féle Marketet tartják a legesélyesebbnek. A toronyházban 2500 munkahelyet alakítanak ki. A teljes bruttó terület megközelíti a 83 ezer négyzetmétert. Árról nincs hír, de Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Mol-dolgozóknak állítólag azt ígérte: nem lesznek szűkmarkúak.

Ehhez képest a belső tájékoztatón ismereteink szerint az is elhangzott, hogy kevés lesz a gépkocsiparkoló: Hernádi Zsolt javaslata szerint, aki csak teheti, érkezzen kerékpárral. Az építkezést a Mol azzal indokolta, hogy munkatársai jelenleg öt kerületben és 11 épületben tevékenykednek.

Petz Raymund, a GKI ügyvezetője megkeresésünkre a közölt adatok alapján négyzetméterenként egymilliós - összesen tehát közel százmilliárdos - árat becsült. Szakértők szerint a Mol Október huszonharmadika utcai, ikonikus székháza évtizedek óta megérett a kiköltözésre.

Az 1970-ben épült, a 90-es évekig a Mol-előd OKGT központjaként üzemelő épület az Építészfórum szerint még a hetvenes évek szocialista lendületében épült; valódi építészeti igényesség nem érzékelhető sem a homlokzat megjelenésében, sem a térkapcsolatok kialakításában. A Mol székháza, amelyben még igazi Kádár-kori hangulatot árasztó páternoszter is üzemel, semmiképp sem illik egy évi több ezermilliárdos forgalmú, a világ közel félszáz államában jelen lévő cégcsoporthoz.

Szerző

Csökkent az EU-ban a munkanélküliség

Augusztusban 9,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben: ez 2009 februárja óta a legalacsonyabb érték - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.

Egy évvel korábban még 9,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Az Európai Unió 28 tagállamában szintén csökkent a munkanélküliségi ráta: az idén augusztusban 7,6 százalék, míg tavaly ugyanekkor 8,5 százalék volt. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát - 2,9 százalékot - a Cseh Köztársaságban, a legmagasabbat - 21,2 százalékot - Görögországban regisztrálták. Magyarország júliusi adatokkal szerepel a statisztikában: hazánkban 4,3 százalékos munkanélküliséget mértek.

Szerző