- Jó napot, jöttem regisztrálni! – így kopogott be a minap a hajdúhadházi sportpálya kapuján egy hétgyerekes helyi férfi. A komplexumot fenntartó Hajdúvitéz Nonprofit Kft. - miután lapunk nyilvánosságra hozta, hogy a szegregált városrészben lévő tereket napijegy ellenében használhatják az itt élők, s ez kirekeszti a szegényeket – közleményben tudatta, hogy a helyiek regisztráció után ingyen használhatják a két éve uniós forrásokból elkészült sportpályát és játszóteret. Erről a lehetőségről addig senki nem tudott.
„A játszótér használata hajdúhadházi lakosok számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztráció és azt igazoló kártya birtoklása díjtalan. A sportkomplexum ingyenesen használható, a Hajdúvitéz Nonprofit Kft. -vel köthető együttműködési megállapodás keretében, civil szervezetek kötelékében sportoló gyerekek és felnőttek számára. A játszótéren kívüli, szabadtéri sportolást szolgáló létesítményekre családi bérlet, felnőtt bérlet és napijegy váltható. A családi bérlet ára 7500 forint évente, amely két szülő és két gyermek számára teszi lehetővé a sportkomplexum egy éven át történő használatát” - ezt írta közleményében a társaság.
Az apuka azonban ottjártukkor dolgavégezetlenül távozott. A sporttelep alkalmazottja a kerítés túloldaláról azt mondta neki, hogy a héten nincs mód regisztrálásra. Talán majd a jövő héten, ha egyáltalán...
- Milyen regisztráció? - így kérdeztek vissza azok a cigány asszonyok, akik iskolából vagy óvodából hozták haza épp a gyerekekeit. Egyikük sem tudott arról, hogy állítólag egy sima ügyintézés után bemehetnek a nekik épített sporttelepre. Egy középkorú férfi pedig arról panaszkodott: még a korábbi focipályát is elvették tőlük, mert a régit felújították ugyan, de betonnal körbekerítették, így most azt se tudják használni, mehetnek a kiserdőbe, ha meccset akarnak játszani.
Több gyereket is megkérdeztem, hányszor volt már bent a játszótéren, de mindegyikőjük azt mondta: csak egyetlen egyszer, idén nyáron, amikor egy nemzetközi ifjúsági tábor aktivistái bevitték őket. Se előtte, se azóta. Útjuk minden alkalommal a sportpálya mellett visz el, hisz a telep a romák által lakott utcák közvetlen szomszédságában épült. De a kicsik már nem követelőznek, hogy be akarnak menni hintázni, felmennének a kötélpályára, vagy beülnének a fából készült mozdonyba masinisztának. Inkább nem is néznek a játszótér fel, ami előttük zárva van, nem sóvárognak hiába. Az anyukák tőlünk hallották először, hogy a Hajdúvitéz Kft. közleménye szerint nekik elég csak regisztrálniuk, s onnantól ingyen bemehetnek a gyerekekkel. Egy-két asszonynak felcsillant a szeme, gondolták, élnek is a lehetőséggel, de rosszabbul jártak a hétgyermekes apukánál: az ő hívásukra már ki sem jött az irodából a társaság alkalmazottja.
- Há´ a polgármester meg pár napja itt kosarazott a pályán, a felesége meg közben futott, nekik tán be szabad menni, csak a cigányokat kűdik el? - emelte meg hangját egyikük. A két éve átadott komplexum kerítésén ott jártunkkor cetli fogadott: az eszközöket „általános karbantartás” miatt jelenleg tilos használni. A környéken senki nem tudta, mikor került ki a felirat, de találkoztunk olyan roma vezetővel, aki szerint a kft. most így akar kibújni az alól, hogy mégis beengedjék a gyerekeket. A „halott játszótér” lehangoló látványt nyújtott.
Megkérdeztük a sporttelepet és játszóteret fenntartó Hajdúvitéz Kft.-t, ha létezik a regisztráció, miért küldték el azt a férfit, aki ezzel élni akart, s milyen karbantartás folyik egy olyan játszótéren, amelyet két éve alig-alig használ valaki? Arról is érdeklődtünk, igaz-e, hogy a polgármester a napokban ott kosarazott, miközben a felesége futott a futópályán, s vajon a város vezetője is csak regisztrációval veheti-e igénybe a szolgáltatást, miként a helyi cigányok? Kérdéseinkre azonban az önkormányzati tulajdonban lévő cég képviselői nem reagáltak.