Keserédes német évforduló

Publikálás dátuma
2017.10.04 07:32
Fotó: AFP/Arne Dedert
Fotó: /
Nem éppen ünnepi hangulat jellemezte a 27 évvel ezelőtti újraegyesítés kapcsán tartott megemlékezéseket.

A német egységgel kapcsolatos eufória már régesrég tovaillant, a másfél héttel ezelőtti parlamenti választás ráadásul arra mutatott rá: mennyire nem lehet még ma sem egységes Németországról beszélni. A szélsőjobboldali Alternatíva (AfD) a volt NDK területén a második legtöbb mandátumot szerezte a kereszténydemokraták (CDU) mögött, Szász-Anhalt tartományban pedig a legerősebb politikai erőnek bizonyult. Míg keleten az AfD 20,5 százalékot kapott, nyugaton nagyjából feleannyit.

Az „NDK-sok” azonban nem azért voksoltak a nyugatnémeteknél nagyobb számban a populistákra, mert jobban áhítoznának az eurózónából való kilépés után, vagy rasszistábbak lennének náluk: így tiltakoztak amiatt, hogy az országrészben még mindig alacsonyabb az életszínvonal és magasabb a munkanélküliek aránya, mint az „NSZK-ban”.

A szomorú valóság az, hogy a két országrész közötti falak máig megmaradtak. Hiába nőtt fel azóta egy generáció, a gondolkodásbeli különbség is megmaradt, amint ez az INSA közvélemény-kutató felmérése is igazolja. A kutatás szerint a németek mintegy kétharmada (64,9 százalék) látja úgy, hogy az emberekben még ma is élénken él a régi megosztottság. Jellemző, a keletnémeteknek mindössze 17,3 százaléka véli úgy, hogy Németország tényleg egységessé vált, a nyugatnémeteknél ez az arány hét százalékkal magasabb. Megdöbbentő az az adat, amely szerint a megkérdezetteknek csak 36 százaléka nyilatkozott úgy: elsődlegesen „össznémetnek” tartja magát, 32,5 százalék viszont azt közölte, sokkal inkább kötődik tartományához, mint az egységes Németországhoz.

A különbségek azonban nemcsak elméletben léteznek. A volt NDK GDP-je még mindig körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb a nyugatnémetnél. A keletnémetek azonban hajlamosak elfelejtkezni arról, mennyire mélyről indultak. Kezdetben hatalmas gondot jelentett a volt NDK felzárkóztatása a maródi gazdaság és az elöregedett infrastruktúra miatt. Ezért sem lebecsülendő, hogy bő két évtizeddel a német újraegyesítés után már 17 700 euró volt az éves átlagfizetés a keletnémet tartományokban, ami a nyugatnémet 84 százaléka. Még árnyaltabb a kép, ha azt vesszük, hogy a keletnémet árszínvonal alacsonyabb a nyugatnémetnél. Ráadásul a fizetések közötti különbségek jóval kisebbek annál, mint amennyit a nyugat-, s amennyit a keletnémet gazdaság termel. Igaz, az eltérés részben abból fakad, hogy sokan az új tartományokból a volt NSZK területén vállaltak munkát.

A legnagyobb gond az, hogy a volt NDK területén még mindig magas az állástalanok aránya. Az öt legnagyobb munkanélküli rátát felmutató német tartományból négy keletnémet, csak Bréma „furakodik” Brandenburg, Szász-Anhalt, Berlin és Mecklenburg-Elő-Pomeránia közé. Ugyanakkor e tekintetben is jelentős eredményeket ért el a német állam. Míg a volt NDK területén 9,4, a volt NSZK-ban hat százalék az állástalanok aránya.

Hiába azonban az eredmények, a választások egyértelműen azt mutatták, a keletnémetek sokkal rosszabbnak érzik a sorsukat nyugatnémet honfitársaikénál. Ezt a gordiuszi csomót kellene átvágnia a következő kormánynak, ami felettébb nehéz feladatnak ígérkezik.

Mainzban emlékezett Merkel és Steinmeier
Tegnap a mainzi székesegyházban, ökumenikus istentiszteleten emlékeztek a német egység megteremtésére. A rendezvényen 800 meghívott volt jelen, köztük Frank-Walter Steinmeier államfő, Angela Merkel kancellár és a Bundestag távozó elnöke, Norbert Lammert. A német elnök figyelmeztetett arra: új falak emelkednek Németországban, ezt mutatja a szeptemberben tartott szövetségi parlamenti választás eredménye is. Kiemelte, hogy falak emelkednek város és vidék, szegény és gazdag, fiatal és idős, továbbá az internet és az inerneten kívüli világ között. A központi ünnepségeket minden évben más és más tartományban tartják, ezúttal Rajnavidék-Pfalz volt a vendéglátó.

2017.10.04 07:32

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06

Medve támadt egy férfira Csíkszentkirályon

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn jelent meg, a férfi súlyosan megsérült.
Súlyos medvetámadás történt Csíkszentkirályon – közölte Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba a Facebook-oldalán. Mint írta, az állat és bocsa egy autómosó mögötti mezőn tűnt fel péntek délután. A medve egy mezőn dolgozó 54 éves férfira támadt, aki súlyosan megsebesült. A férfi a műtét előtti percekben, kórházi ágyon fekve mesélt a támadás körülményeiről:
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:02