Kiutasított tizenöt kubai diplomatát az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2017.10.03 19:41
FOTÓ: Adalberto ROQUE / AFP
Fotó: /
 Az Egyesült Államok kedden  kiutasított 15 kubai diplomatát.

Az előzetes kiszivárogtatásoknak megfelelően az amerikai kormányzat kedden jelentette be ezzel kapcsolatos döntését. A washingtoni kubai nagykövetség munkatársai hét napot kaptak arra, hogy elhagyják az Egyesült Államokat. 

A döntést a  külügyminisztérium  kubai nagykövetsége munkatársainak rejtélyes megbetegedéseire hivatkozva azzal indokolta, hogy a havannai illetékesek képtelenek voltak a nemzetközi egyezményekben előírtaknak megfelelően biztosítani a diplomaták és családtagjaik épségét és biztonságát.

A napokban kémregényeket idéző támadás áldozata lett több mint húsz amerikai diplomata Havannában. Hogy mi lehetett a célja a furcsa halláskárosító támadásnak, és kinek állhatott érdekében, arról az amerikai külképviselet egykori vezetője nyilatkozott lapunknak. „Tapasztalatból tudom, hogy a kubaiak megszállottan igyekeztek lehallgatni és megfigyelni minket. Míg ott dolgoztam, az életünk minden pillanatába megpróbáltak bepillantást nyerni. A nap 24 órájában, mindenhol megfigyeltek: a kocsimban, az otthonom minden szegletében, ha utaztam az országon belül, akkor is. Mindenről tudni akartak” – mesélte a Népszavának John Caulfield, aki 2011-2014 között a nagykövetség híján működő Amerikai Érdek-képviseleti Iroda első embere volt Havannában. A nyugalmazott amerikai diplomata „szakértője” a kubai rezsim taktikáinak, ám még őt is meglepte a hidegháborút idéző, halláskárosító „szuperfegyverekről” szóló botrány a havannai amerikai követségen.

Augusztus elején került nyilvánosságra, hogy több havannai kiküldetését teljesítő amerikai diplomata, valamint néhány családtag orvosi kezelésre szorult, miután romlani kezdett a hallásuk. Ahogy teltek a hetek, kiderült, hogy legalább 21 amerikai – köztük a követség első számú biztonsági embere –, valamint legalább öt kanadai esett áldozatul a furcsa támadásnak, amelyről Washingtonban úgy vélik, valamiféle akusztikus fegyver okozhatta.

A CBS News birtokába került néhány orvosi lelet, amelyekből kiderült, hogy a visszafordíthatatlan halláskárosodáson túl volt, aki könnyebb agysérülést szenvedett. A tünetek között szerepelt még a szédülés, a fejfájás, a kimerültség, valamint a koncentráció- és memóriazavar. Egyesek nem tudták semmihez kötni a rosszullétet, mások azonban arról számoltak be, hogy a tüneteket megelőzően különös, rovarra emlékeztető, ám fájdalmasan hangos zajt hallottak. A sajtóban megjelent információk szerint az amerikai kormány arra gyanakszik, hogy speciális eszközökkel hajtották végre a támadást a kubai kormánytól bérelt – és a rezsim által „karban tartott” – diplomáciai épületeken kívülről.

Lásd még: „Kuba mindent elveszíthet, ha provokálja az USA-t”

Szerző
2017.10.03 19:41

Nem szavaztak bizalmat a svéd miniszterelnöknek

Publikálás dátuma
2018.09.25 11:16
Stefan Löfven
Fotó: AFP/ ANDERS WIKLUND / TT NEWS AGENCY
A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott.
Nem szavaztak bizalmat Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek a parlamentben, így távoznia kell posztjáról – írja a Reuters. A kormányfőt 142-en támogatták és 204 ellenszavazatot kapott. Svédországban a parlamenti választások után kötelező bizalmi szavazást tartani a kormányfő személyéről. Jelenleg egy politikai erőnek sincs abszolút többsége.  
2018.09.25 11:16
Frissítve: 2018.09.25 11:16

Elzárná a kritikus médiát az információtól az osztrák belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.09.25 09:51
Herbert Kickl
Fotó: AFP/ Michael Gruber
Herbert Kickl ugyanazt szeretné megvalósítani, ami Magyarországon már bevett szokás: bizonyos lapokkal a minimumra csökkentené a kommunikációt.
Négyoldalas levélben adta ki a követendő kommunikációs stratégiára vonatkozó utasításokat a tartományi rendőr-igazgatóságoknak Herbert Kickl osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lap által megszerzett levélben a szabadságpárti tárcavezető azt írja: egyes médiumok – maga a Der Standard, a Kurier és a Falter magazin – nagyon egyoldalúan és negatívan írnak a minisztérium vagy a rendőrség munkájáról, illetve bizalmas információkat szivárogtatnak ki.  Ezért aztán a miniszter szerint ezekkel a lapokkal a szükséges – törvényileg még elfogadható –  minimumra kell csökkenteni a kommunikációt, és nem szavad őket például exkluzív értesülésekhez juttatni. Van persze pozitív példa is: a miniszter megemlíti, hogy az ATV nevű kereskedelmi tévécsatornán januártól fut majd egy sorozat a rendőrség mindennapjairól, amelyben pozitív képet festenek majd a rendőrségről, és azokról a témákról lesz szó, amelyeket a minisztérium meghatároz.  A rendőrségi sajtóreferensek a Der Standard szerint már el is kezdték megvalósítani Kickl egy másik utasítását: e szerint minden esetben konkrétan meg kell nevezni a gyanúsítottak állampolgárságát és jogi státuszát – ez azért fontos a bevándorlásellenes Szabadságpártnak, hogy fel lehessen mutatni, ha külföldi, például menekült követ el bűncselekményt. Az igazságügyi minisztérium állásfoglalása szerint azonban ez nem törvényes: a bőrszínre, etnikai és vallási hovatartozásra ugyanis csak akkor lehet hivatkozni, ha az az ügy megértéséhez feltétlenül szükséges. 
2018.09.25 09:51