Orbán nem akar kerítést a román határon

Publikálás dátuma
2017.10.04. 13:30
A miniszterelnök a napokban tárgyalt Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Ba
Magyarország a Romániát próbára tevő migrációs nyomás esetén szívesebben segítene megvédeni Románia keleti határait, minthogy kerítést kelljen húznia a magyar-román államhatáron. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt abban az interjúban, amelyet a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló közölt szerdai számában.

Orbán Viktor úgy vélte: nőni fog a kelet felől Európára nehezedő migrációs nyomás, és ez megnöveli Románia súlyát az elkövetkező időszakban.

"Románia ebből a szempontból fontos állam, és fontos küldetése lesz, hogy a keleti határainál megállítsa az Európába tóduló ellenőrizetlen migráns tömegeket. (...) Keleti határainál előbb-utóbb hatékony határzár-rendszert kell létrehoznia. Másképp Romániát el fogják lepni a migránsok, és akkor nekünk magyaroknak kell majd a román határon kerítést húznunk. Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni. Szívesen segítünk inkább - ha kell - Romániának abban, hogy meg tudja védeni a keleti határait" - fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette: reménykedve tekint az ortodox egyházra és a román politikai vezetésre, bízik benne, hogy ők is úgy látják, Románia jövőjéről, Románia keresztény jövőjéről van szó. Úgy vélte: Románia és Magyarország jól együttműködhet ezen az alapon a következő években.

A miniszterelnök elmondta: a következő évtizedeket Közép-Európa nagy évtizedeinek látja.

"A lengyelek, a csehek, a magyarok és a szlovákok biztosan komoly sikereket fognak elérni együtt, és még a szlovénokat is ide sorolhatom. A horvátokkal még el kell rendeznünk néhány kérdést. A szerbek pedig határozottan csatlakozni akarnak ehhez a közép-európai sikertörténethez. Az is nyilvánvaló, hogy a romániai magyaroknak is helye van ebben a felemelkedésben" - fogalmazott. Hozzátette, a románoknak kell eldönteniük, hogy a magyarokkal együttműködve, közös gazdasági projekteket elindítva, közös célokat kitűzve tudnának-e kötődni egy nagy közép-európai sikertörténethez.
"Egy V4 plusz Románia formációban megtalálhatnánk az együttműködésnek azt a formáját, ami végül a romániai románoknak is életszínvonal-emelkedést, nagyobb biztonságot és jobb perspektívákat jelentene. Mi ezt a kaput nyitva tartjuk" - jelentette ki.

A miniszterelnök azt is elmondta azonban, hogy a magyar kormánynak feladata kiállni a nemzetközi fórumokon és kétoldalú viszonylatban is a magyar kisebbségi közösségek jogai érdekében. Konkrét megoldandó ügyként a bezárt marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium újraindítását, és az egykor államosított ingatlanok "csigalassú" visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását említette. Hozzátette, a magyar nemzetpolitika már nem merülhet ki csupán jogvédelemben.

"A románokkal meg kell vitatnunk ezeket a dolgokat, ugyanakkor a másik kezünkkel ki kell nyitnunk azt a kaput, amin a románok beléphetnek a közép-európai gazdasági térségbe. Szerbiával már sikerült megteremtenünk egy olyan együttműködést, melynek nyertesei a szerbek, meg az ott élő magyarok is. Jól haladunk Szlovéniával, és kiváló az együttműködésünk a szlovákokkal is. Azt várjuk, hogy valahogy kezet tudjunk fogni a románokkal a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés keretében" - utalt a magyar gazdaságfejlesztő programokra a miniszterelnök.

Biztatónak tartotta, hogy Liviu Dragneával, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével a marosvásárhelyi iskolaügy kapcsán sikerült biztató személyes kapcsolatot kialakítania. "Ezt szeretném megerősíteni a két kormányzó párt között is, függetlenül attól, hogy különböző nemzetközi politikai családokhoz tartozunk" - tette hozzá.

Nagy-Románia létrejöttének a 2018-as centenáriumára utalva kijelentette: "a románok megérdemlik, hogy őszintén beszéljünk velük, és mi is megérdemeljük azt, hogy őszintén beszéljenek velünk". Hozzátette: "megpróbáljuk ezt a '18-as évet valahogy úgy túlélni, hogy mind a két közösség úgy érezhesse, méltóságának sérelme nélkül került ki egy érzelmileg is bonyolult időszakból".

Az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket a katalán népszavazás fényében firtató kérésre Orbán Viktor kijelentette: a katalóniai történésekre nem reagál a magyar kormány, mert ezt spanyol belügynek tekinti. Az autonómiát olyan gondolatnak látta viszont, amely körül sok a bizalmatlanság.

"Ott azonban, ahol nem elvi csatákat vívtunk, hanem megpróbáltunk gyakorlatias együttműködést kialakítani, mint például a Vajdaságban, kiderült a szerbek számára is, hogy nem ördögtől való, és a magyarokkal ebben a kérdésben is meg lehet egyezni. Romániával egyelőre messzebb vagyunk ettől" - vélekedett.

Úgy értékelte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) sikerült túllépni a korábbi sérelmeken, és együttműködésük a jövőre tekint. Hozzátette: a mindenkori magyar kormánynak azokkal kell együttműködnie, akikben a romániai magyarság megbízik. A romániai választások eredményei pedig egyértelműsítették az erdélyi erőviszonyokat. Azt is megjegyezte: szívesen dolgozik együtt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

A Bihari Naplóban szerdán közölt interjúban Orbán Viktor arra kérte a külhoni magyarokat, hogy vetessék fel magukat a magyarországi választói névjegyzékbe, és vegyenek részt a jövő tavasszal esedékes parlamenti választáson. "Azt javaslom, hogy a közösen megnyitott úton együtt haladjunk tovább" - fogalmazott Orbán Viktor.

Szerző

Kovács Zoltán: a Financial Times megzavarodott

Publikálás dátuma
2017.10.04. 12:22
FOTÓ: Molnár Ádám
Az elmúlt két hétben a Financial Times (FT) négy cikkben is megrágalmazta az Orbán-kormányt, amiért az fellép Soros György bevándorlást támogató tevékenysége ellen, a brit üzleti napilap "teljesen megzavarodott" - írta Kovács Zoltán kormányszóvivő az About Hungary kormányzati honlapon szerdán közzétett blogbejegyzésében. 

A kormányszóvivő emlékeztetett: korábban a lap egyik ismert szerzője arról írt, hogy nem létezik Soros-terv. Erre Kovács Zoltán felhívta a figyelmét, hogy hol olvashatja a kérdéses dokumentumot. Ennek ellenére egy nappal később a lap arról jelentetett meg cikket, hogy Romániának nem szabad szövetséget kötnie "Európa rosszfiúival", azaz Lengyelországgal és Magyarországgal, amelyek provokatív és nem demokratikus viselkedést tanúsítanak, majd ismét arról írtak, hogy nincs Soros-terv - idézte fel a kormányszóvivő. Hozzátette: erre ismét megkereste a lapot, kifogásolva annak elfogultságát és a tények figyelmen kívül hagyását.

Közölte: kedden újra Magyarországgal foglalkozott az FT, cikkükben arról írtak, hogy Soros-ellenes hangvételű nemzeti konzultáció indul. A cikkek gyakoriságából úgy tűnik, az FT-nek "rögeszméje" lett Orbán Viktor miniszterelnök - fogalmazott.
Kovács Zoltán kiemelte: a legutóbbi cikk kizárólag Soros Györgyhöz köthető forrásokra támaszkodik, egyúttal kiváló példája a félretájékoztatásnak. Az FT és más nagyobb médiumok ugyanis egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy Soros György azt mondta: az EU-nak a belátható jövőben évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia - írta.

Úgy vélte, az FT és a hozzá hasonló nagyobb sajtóorgánumok képtelenek Soros Györgyöt másként lefesteni, mint egy "milliárdos filantrópot", aki a személyes vagyonából áldoz önzetlenül számtalan jótékony célra. Nem foglalkoznak azzal, milyen politikai ügyeket támogat, nem firtatják találkozóit az Európai Bizottság elnökével és tagjaival, nem érdeklődnek brüsszeli lobbitevékenységei iránt - sorolta. Hozzátette: nem foglalkoznak azokkal a súlyos állításokkal sem, amelyek szerint az általa finanszírozott NGO-k (nem kormányzati szervezetek) segédkeztek illegális migránsoknak az európai bevándorlási és menekültügyi szabályok megsértésében.

A kormányszóvivő kitért rá: a keddi cikkben a szerző a nemzeti konzultáció kiszivárogtatott kérdőívére hivatkozik, holott a kérdéssor már múlt hét óta nyilvános magyar és angol nyelven is.

A Financial Times brit liberális üzleti napilap keddi számában azt írta: Soros György szóvivője szerint a magyar kormány kampánya hazugságokon alapul. "Nincs Soros György által Magyarország ellen szervezett globális összeesküvés" - idézte a napilap a szóvivő nyilatkozatát.

Szerző

Százmilliós adósság Tiszabőn, az ország legszegényebb településén

Csak eddig több mint százmillió forintos kintlévőséget számolt össze a Tiszabőre kirendelt pénzügyi gondnok. Pedig ez szinte csak az az összeg, amivel a település a Magyar Államkincstárnak­ tartozik a nem megfelelő gazdálkodás miatt kirótt büntetésekből, emellett még különböző szolgáltatók és beszállítók is várják a pénzüket az önkormányzattól.

A hátrányos helyzetű településnek nincs iparűzési adó bevétele, csak az állami normatívától függ, ami gyakran nem fedezi a kiadásokat. Megunta a várakozást az a cég, mely tavaly az óvoda felújítását végezte Tiszabőn. Mivel az önkormányzat nem fizette ki a 10 millió forintos díjat a vállalkozásnak, bírósághoz fordultak, a Szolnoki Törvényszék pedig nyáron elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását a településen.

Jelenleg áramkikapcsolás vagy gyermekétkeztetéssel kapcsolatos problémák nincsenek, nyilván az baj, hogy az önkormányzat azért a korábbi időszakból elég jelentős tartozást halmozott fel – tájékoztatta a szoljon.hu-t a kirendelt pénzügyi gondok, Pogacsics Milán. Szerinte a tetemes adósságot önerőből biztosan nem tudja kifizetni a kistelepülés, és hitelt sem tudna felvenni.

Egyetlen lehetőség van, jelezni a kormányzat felé, hogy mekkora tartozásállomány áll fenn, és amennyiben a döntéshozók úgy gondolják, segítséget nyújtanak.

– Mi annyit tudunk tenni, hogy a napi működést úgy koordináljuk, hogy áramkikapcsolás például ne történjen, de még ez is nehéz.

Tiszabőn nem ez volt az első adósságrendezési eljárás, legutóbb 2011-ben indult és 2014-ben zárult le.

Gond a nagy tél

Havonta mintegy 16 millió forint érkezik az önkormányzat számlájára, ennek mintegy 70 százaléka a munkabérekre megy el, az állami normatíva nem minden státuszt fedez. Mivel jönnek a téli hónapok, és az infrastruktúra nagyon rossz állapotban van az önkormányzatnál, megpróbálunk – amennyire lehetséges – tartalékot képezni – mondja Pogacsics Milán.

– Előfordult olyan hónap az év elején, hogy 4-5 millió forintra rúgott az áramszámla, mivel a hivatalt hősugárzókkal fűtik. Ha ilyen hideg lesz a télen, nehéz helyzet alakulhat ki – mondja a szakember.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző