"Erősebb az állami kontroll, mint valaha"

Publikálás dátuma
2017.10.05. 07:01
Fotó: Tóth Gergő
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Halásztelek.

Miközben a nagypolitikában egyre reménytelenebbnek tűnik az ellenzéki összefogás, addig a Budapesttől alig néhány kilométernyire, a Csepel-szigeten fekvő Halásztelken régóta jól megy a közös munka: az agglomerációs kisvárost masszív többséggel irányítja az MSZP, a DK, a PM és az Együtt alkotta „nagykoalíció”.

Koalíciós munka - A települést 2006 óta vezető szocialista polgármester, Szentgyörgyi József szerint a városuk a példa arra, hogy jól tud közösen dolgozni az MSZP, a DK, a PM és az Együtt

Koalíciós munka - A települést 2006 óta vezető szocialista polgármester, Szentgyörgyi József szerint a városuk a példa arra, hogy jól tud közösen dolgozni az MSZP, a DK, a PM és az Együtt

Bár a települést 2006 óta vezető szocialista polgármester, Szentgyörgyi József szerint a városuk is jó példa arra, hogy lehet közösen dolgozni, azért gyorsan hozzáteszi: a helyi- és a nagypolitikát nem szabad mindig egybevetni, mert a kisvárosban, faluban a pártszimpátiát rendszeresen felülírják a lokális szempontok. Halásztelken a „kormányzó” pártok a Fidesszel is egyetértésre törekednek, a város életét alapvetően meghatározó, stratégiai kérdésekben a testület egyetlen kormánypárti képviselőjével is igyekeznek megegyezésre jutni, s egyhangú döntéseket hozni.

Példát is hoz erre a polgármester: a halásztelki kastély ügyét. Nemrégiben nagy visszhangja volt annak, hogy az önkormányzat megvett egy kastélyt, ahová beköltöztették a polgármesteri hivatalt. Volt is rögtön, aki urizálással vádolta a város vezetését, meg azzal, hogy előbb vesz kastélyt, minthogy befejeződne az iskola felújítása. Csakhogy a vásárlással, a település legszebb épületének visszaszerzésével még a kormánypárti képviselő, a helyi Fidesz-elnök is egyetértett.

– 2003-ban 25 millió forintért adta el a város akkori vezetése a romos kastélyt, most pedig teljesen felújítva 560 millióért vettük vissza kevés látványosságunk egyikét a hozzá tartozó, szintén rendbe tett, tízezer négyzetméteres parkkal. Itt végre méltó körülmények között lehet majd rendezvényeket tartani – magyarázza a vásárlást Szentgyörgyi József, és gyorsan hozzáteszi: – Abban sincs vita, hogy az iskola volt a fontosabb beruházás, de az sínre került időközben, és a kastélyt sem akartuk elszalasztani.

Térképen rajzolt település
Az ötvenes években, Tököltől szakadt el és vált önállóvá Halásztelek. A kistelepülés azóta folyamatosan terebélyesedik, a beépítésre szánt területeket, az újonnan születő utcákat térképen tervezték meg, így ma felülről négyzetrácsként néz ki a település úthálózata. Halásztelken, amelyet még a sok helybeli is csak „nagy falunak” tart, összesen 4000 kertes ingatlan van, a városi formára leginkább a kis lakótelep emlékeztet. A halásztelkiek többsége a rendszerváltás előtti évtizedekben a Csepel Művekben vagy a térség más nagy ipari létesítményeiben dolgozott. Még ma is sok „csepeli melós” család leszármazottjai élnek itt, de a fővárosi kiköltözési hullám már alapvetően átalakította Halásztelek lakosságát.

Az, hogy a településen a kastélyvásárlás és a ma már állami feladatnak számító iskolafelújítás a legfontosabb közügy, már jelzi: sok polgármester megirigyelheti Halásztelek gondjait. Szentgyörgyi József nem is vitatja, szerencsés helyzetben vannak. Halásztelek egyike a vonzó agglomerációs településeknek, ahová folyamatosan sokan költöznek a fővárosból, és a CSOK miatt ma már az ország más, szegényebb térségeiből is. Budapest közelsége és az M0-s körgyűrű mentén letelepedett cégek sokasága miatt a Halászteleken élő aktív korúak szinte kivétel nélkül dolgoznak, munkanélküliség gyakorlatilag nincs. Míg másutt sorban állnak az emberek a közmunkáért, a tizenegyezer lakosú Halásztelken két-három embert foglalkoztatnak csak így, pedig a polgármester szerint több helybelinek is tudnának értelmes feladatot adni.

Van azonban árnyoldala is annak, hogy ilyen népszerű Halásztelek. Ezzel függ össze az is, hogy az iskola ügye központi téma lett. Évente háromszázan telepednek le Halásztelken. Ez a lakosságszám-emelkedés pedig óriási feladatot ad, hiszen az intézményrendszert folyamatosan bővíteni kell, új bölcsődére, óvodára, nagyobb iskolára lett szükség. Szentgyörgyi József szerint ez önmagában is nehéz feladat lett volna, csakhogy időközben a kormányzat elvonta a lakosok után az önkormányzatnak járó SZJA-támogatást, ami Halásztelek számára 140 milliós mínuszt, a költségvetésben 10 százalékos elvonást jelentett. Mindezek miatt a beköltözők révén nem nőttek a bevételek, csak a kiadások és feladatok. Ez a kényszer volt az, ami miatt végül a város vezetése – megint egy csak egyhangúlag – úgy döntött, hitelt vesz fel a kastélyvásárlás mellett az iskola bővítésére, felújítására is.

A polgármesternek felvetjük: mivel a kastélyvásárláshoz és az iskolabővítéshez is hitelt vettek fel, máris akadnak bírálatok, amelyek szerint a baloldali vezetés eladósítja a települést. Szerinte az iskolabővítéssel nem várhattak, hiszen egyre több a diák a városban, s nem akarták, hogy a helyieknek Budapestre kelljen vinniük gyerekeiket. És arra sem számíthattak, hogy az állam bővíti majd az iskolát, mert erre nincs pénze a Klebelsberg Központnak, maguknak kellett tehát lépniük. Az iskola felújításával viszont helyére került az intézményrendszer bővítésének, korszerűsítésének utolsó eleme is, hosszú évekre előre rendben lesznek a bölcsődei, óvodai és iskolai férőhelyek, így belevághattak a kastélyvásárlásba.

Bár az iskola felújításával még csak most végeznek, az önkormányzat máris a következő projektre készül: a kormány 1,1 milliárdos TAO-gyűjtési jogosultságot adott a településnek, amely révén sportcsarnokot építhetnek. Amikor megjegyezzük, hogy a TAO-támogatás és a sportcsarnok szitokszó az ellenzéki kommunikációban, Szentgyörgyi József széttárja kezeit: így tud gyarapodni a település, a sportcsarnok pedig főként azért fontos, hogy az iskolák tornaterem-igényére megoldást találjanak.

Mindezek alapján úgy festhet, nem feltétlenül reménytelen feladat politikai ellenszélben vezetni egy kisvárost. Szentgyörgyi József szerint azonban ennél sokkal árnyaltabb a kép. Mint mondja, a mindennapi munkát kétségkívül nem szövi át a politika, de tény az is, hogy adottságaiknak köszönhetően Halásztelek nincs kiszolgáltatott helyzetben. De azért akadnak figyelmeztető jelek. Bár az állam engedélyezte, hogy hitelt vegyen fel a település az iskolafelújításra – ma már központi jóváhagyás nélkül nem kérhet kölcsönt egy önkormányzat sem –, a döntést olyan sokáig húzták, hogy késve indult a munka, emiatt pedig nem fejezték be időben, így még ma is van olyan osztály, amely átmenetileg más intézményekbe kényszerül. Vagyis az állam ha akar, akkor tud ártani. És a polgármester szerint nem lehet nem észrevenni azt sem: ma, különösen az ellenzéki vezetésű településeken erősebb az állami ellenőrzési kontroll, mint valaha.

Kormánypárt ellenzékben
Szabó Tibor, a halásztelki Fidesz-elnök a helyi képviselő-testület egyetlen kormánypárti tagja is azok közé tartozik, akik szerint mérete ellenére a település sokkal inkább falusias, mint városias. Ezt azért tartja fontosnak előrebocsátani, mert szerinte ilyen közegben másodlagos jelentősége van az ellenzéki és kormánypárti besorolásnak, itt „nem lehet nagypolitikai viszonyokat megélni”: a lényeg ugyanis a település fejlődése. Ennek is tudható be szerinte az, hogy a testületükben nincs háborúskodás, sőt még csak óriási koncepcionális véleménykülönbségek sem.
Azt mondja, a helyi Fidesz is ugyanazt tartja fontos fejlesztési területnek, mint a város jelenlegi vezetése, legfeljebb a prioritásokat illetően akadnak szakmai viták. Konkrétumokat is említ a képviselő: az aktuális projektek közül szerinte az iskolabővítéssel kellett volna kezdeni, aztán a sportcsarnokkal folytatni, majd ezután kastélyt vásárolni. Szabó Tibor arra a kérdésünkre, hogy szerinte jobban fejlődne-e a Fidesz-kabinet alatt a város, ha jobboldali vezetése lenne a településnek, úgy fogalmazott: a térség kormánypárti képviselője és az államapparátus nem hátráltatja Halásztelket. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy míg Halásztelken is gyakorta visszatérő kormánykritika az SZJA-elvonás, azt már ritkábban teszik hozzá, hogy közben feladatoktól, így pedig kiadásoktól is megszabadították a településeket.

Szerző

Beteges rákdiagnosztika

Publikálás dátuma
2017.10.05. 07:00
Digitális újítás - Az orvosok szerint baj az is, hogy a jelenlegi rendszer arctalan és személytelen. Gyakran azt sem lehet kider
Az utóbbi hónapokban 70 százalékkal kevesebb páciens kapott beutalót PET/CT vizsgálatra. Nem a beteg kevesebb, a beutalási rend rossz.

A korábbi papíralapú beutalást elektronikus felületre terelte a kormányzat a nyár közepén. A változtatás részleteit miniszteri rendelet pontosította volna, ám ez a mai napig nem készült el. Ennek ellenére is elindította azonban az új rendszert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Így nyár óta a korábbi hat PET/CT bizottság helyett, most 12 albizottság engedélyezhetné online az amúgy nem olcsó – az állam számára 192 ezer forintba kerülő – diagnosztikai eljárást. Ám az érdekeltek szerint a rendszer hatékonysága most mégis rosszabb, mint amikor még országszerte küldöncök vitték hetente egyszer a betegek kartotékjait a bírálatra. Míg korábban elegendő volt a kezelő orvos által papíron a PET/CT bizottságnak írt javaslat, addig a mostani rendszerben egy online felületen kell a beteg összes adatát, kórtörténetét feltölteni. Ráadásul a korábbi egylépcsős bírálat is, három lépcsőssé vált.

Onkológusok szerint az új elektronikus beutalót csak az orvos töltheti ki, és ehhez valamennyi olyan adatot be kell „másolni” amely a kezeléssel kapcsolatban keletkezett. (Korábban ezek összegyűjtését – akár más intézményekből is – továbbá rögzítését delegálni tudták a szakdolgozó munkatársaikra.) Most még az is gondot jelent az adatok továbbításánál, hogy nincsen szkennerük.

Ha sikerül is az onkológusnak kitöltenie az online vizsgálatkérőt, akkor egy úgynevezett onkoteamnek is jóvá kell hagynia a szakorvosi kérelmet, és ezt követően továbbítják az engedélyező vagy az azt megtagadó PET/CT szakbizottság elé. A rendszer nehézkességét jól példázza, hogy az évente a közköltségre rendelhető 30 ezer vizsgálatból, most a pénzügyi év vége előtt néhány héttel még tízezer kihasználatlan.

„Tudunk olyan betegről, aki azért nem kapta meg a közfinanszírozást a vizsgálatra, mert az onkológusa elnézte az elektronikus felületen az űrlapot, és így azt hiányosan töltötte ki, nem került fel a lapra, hogy a betegnek primer tüdőrákja van” – mondták az egyik szolgáltatónál. Így viszont elutasították a kérelmet. A beteg végül összeszedte a vizsgálat privát elvégzéséhez szükséges 250 ezer forintot. Ám mint mondta: a következő kontroll vizsgálatra már biztosan nem lesz pénze.

A betegek nagy része viszont ezt az egy vizsgálatra valót is képtelen előteremteni. „Míg a korábban működő PET-bizottságok tagjait föl lehetett hívni, és az esetleges félreértéseket, adathiányokat tisztázni, a jelenlegi rendszer arctalan és személytelen. Gyakran azt sem lehet kideríteni, mi volt baj, milyen dokumentumot kellene esetleg pótolni” – panaszolták lapunknak a kezelő orvosok.

Miután nem állt fel szabályozottan a rendszer, nincs kihirdetett jogszabályban rögzítve az eljárás, a gyakorlat nehézkes és átláthatatlan. A vizsgálatokat kérő onkológusokat sem készítették fel az új rendszere. A szereplőkben az a gyanú is megfogalmazódhatott, hogy az eljáró bizottságok az előterjesztő orvos iránti szimpátiájuk alapján ítélik meg, hogy ki kaphat, s ki nem engedélyt a vizsgálatra. Mindez oda vezetett, hogy az orvosok és betegek egy része elfordult a rendszertől. Van olyan területi onkológiai centrum, amely már egyáltalán nem kér betegeinek ilyen vizsgálatot, mondván: nem kínlódnak vele. Az országban működő nyolc szolgáltató együtt július óta a korábbi heti 500-zal szemben már csak 100-150 vizsgálatot végez.

A betegek egy része, ha teheti fizetős vizsgálatot kér. Más esetekben az orvosok a sokkal kevésbé korlátozott MR vizsgálatokkal próbálják pótolni a PET/CT-ét, ami az ottani 2-3 hónapos ottani sorállást és a kórházi költségeket növeli.

Lapunknak Szilvási István professzor, a Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat elnöke azt mondta: a szisztéma transzparens átalakítása szükséges és időszerű volt. Az is érthető, ha egy – egyébként informatikailag jól működő – rendszer akadozik a bevezetésekor. Reméli, hogy az EMMI és a NEAK egyszerűsíti a rendszert, hiszen minden szereplő érdeke, hogy a lehetséges és szükséges számú vizsgálatokat elvégezzék. Szerinte ehhez szükség van arra, hogy több esetben adjanak automatikusan engedélyt, és egyszerűsítsék az adatközlést is.

Mi az a PET/CT?

A PET/CT (pozitron emissziós tomográfia/komputertomográfia) gyors, és nagyon pontos eljárás legfőképp a daganatos betegségek diagnosztikájában. Ez az eszköz már akkor is kimutathat kóros elváltozást, amikor a daganatot a hagyományos módszerekkel még nem lehet diagnosztizálni. A betegnek akkor is lehet ilyen vizsgálatra szüksége, ha az onkológus arra kíváncsi, mennyire hatásos az alkalmazott drága gyógyszer, kemoterápia.



Szerző

Brüsszel nem ereszti a civil törvényt és a lex CEU-t

Publikálás dátuma
2017.10.04. 23:00
Fotó: Vajda József

Mivel megválaszolatlanok maradtak az Európai Bizottság súlyos aggályai a civil szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban, a július 14-ikén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást szerdán a második szakaszába léptette a brüsszeli testület. Az eljárás megindításakor a grémium úgy vélte, hogy Magyarország megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, mert az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és aránytalanul korlátozzák a nem-kormányzati szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Azt állította továbbá, hogy a törvény szembemegy az EU Alapjogi Chartájának egyes rendelkezéseivel is, például az egyesülés szabadságához való joggal, amennyiben akadályozza az NGO-kat az adománygyűjtésben. A magyar kormány augusztusban válaszolt a brüsszeli kifogásokra, ami a jelek szerint nem győzte meg az Európai Bizottságot. A testület indoklással ellátott véleményében egy hónapot adott Budapestnek a válaszra.

Dönt a Velencei Bizottság

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és az Igazságügyi Minisztériumban is vizsgálják a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) által benyújtott dokumentumokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a kormányzati kommunikációban csak "Soros-egyetemként" emlegetett intézmény megfeleljen a felsőoktatási törvény új előírásainak is. Az atv.hu információi szerint a hétvégén ül össze az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló szakértői testülete, a Velencei Bizottság is, hogy meghozza végső állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításáról.

A CEU közleményben jelezte: noha az elmúlt hónapok során tárgyalások folytak New York állam és Magyarország kormánya között az egyetem budapesti jövőjéről, a CEU szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét. "A CEU nem vesz részt a tárgyalásokon, arról értesült azonban, hogy azok megteremtették a megegyezés alapját. Az eredmények fényében a CEU úgy ítélte meg, hogy egyetértési megállapodást írhat alá az intézménnyel több évtizede szoros partneri kapcsolatot ápoló Bard College-dzsal, annak érdekében, hogy az egyetem oktatási tevékenységet folytathasson New York államban" - írták, hozzátéve: bíznak abban, hogy ez a helyzet gyors megoldását jelentheti.

Mint ismert, a lex CEU előírja, hogy csak akkor működhet diplomát adó külföldi egyetem Magyarországon, ha arról államközi szerződés rendelkezik, illetve az intézmény a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Bár a CEU New York-ban van bejegyezve, oktatási tevékenységet csak Magyarországon folytat; az ugyancsak New York államban működő Bard College-dzsal köttetett megállapodással ez változhat.

Nem zárta le Brüsszel a felsőoktatási törvény miatt ugyancsak július 14-ikén kezdett kötelezettségszegési eljárást sem, jóllehet a CEU budapesti működése elől elhárultak az akadályok. Szakértők szerint azonban a megállapodás nem teszi semmissé a bizottság jogi kifogásait. A testület az eljárás megindításakor kifejtette, hogy a külföldi campus létrehozásának követelményét ellentétesnek ítéli a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (GATS). Szerdán ezért úgy döntött, hogy egy újabb levél kiküldésével álláspontjuk további kifejtésére kéri a magyar hatóságokat. Az Európai Bizottság mindenekelőtt azt várja, hogy a kormány tegye világossá, miért nem tartja összeegyeztethetetlennek a felsőoktatási törvényt GATS- szal. Az immár második szakaszban járó eljárásban Budapest mindössze két hetet kapott a válaszadásra, bizottsági indoklás szerint azért, mert július óta “ismeri a bizottságnak a GATS rendelkezéseire vonatkozó részletes elemzését”.

Ha Magyarország nem ad kielégítő választ az indoklással ellátott véleményre, akkor a bizottság mind a civil szervezetekről, mind a felsőoktatásról szóló törvényt az Európai Bíróság elé terjesztheti.

                         Halmai Katalin (Brüsszel)

A Fidesz-kormány felelőssége, ha megbüntetik Magyarországot

Egy hónapja van az Orbán-kormánynak arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a gyalázatos civilellenes törvényt, erről döntött az Európai Bizottság. Ha az eljárás végigmegy, Magyarországot komoly pénzbüntetéssel is sújthatják, ami csak és kizárólag a kormánypártok felelőssége lesz.

Nem lehet sok kétségünk afelől, hogy a putyini kottából játszó fideszes rezsim továbbra sem fogja tiszteletben tartani az európai értékeket és szabályokat. Semmi sem mutatja jobban a kormánypártok igazi hozzáállását a civil világhoz, mint hogy nem szavazták meg az Európai Parlament eheti plenáris ülésén azt a jelentést, amely szót emel a civil társadalom mozgásterének csökkentése és a civilek korlátozásával szemben.

Az egykor szabadelvű liberális, az európai Magyarországért harcoló fiatal demokraták mára megroggyant, pénzéhes, despota öregemberek lettek.

Ujhelyi István,
EP-képviselő

Szerző