Agrárkamara - Választás kérdőjelekkel

Publikálás dátuma
2017.10.05. 07:20
KÉSZÜLŐDÉS - A betakarítás után választ új kamarai vezetőket a tagság - Népszava fotó
Szinte minisztériumként működő szervezetté válhat az agrárgazdasági kamara, ha a november 3-iki választások után a jelenlegi vezetés marad hatalmon.

Szabálytalan, sőt törvénybe ütköző, valamint igazságtalan a 350 ezer tagot számláló az agrárkamara jelenlegi választási rendszere - állították a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői tegnapi tájékoztatójukon. A rendszer azért törvénysértő, mert a kamarai törvény előírja, hogy a választásokat megyei közgyűléseken kell megszervezni, ám a NAK egyetlen ilyen közgyűlést sem hívott össze. Az érdekvédelmi szervezet eleve illegitimnek tartja a NAK-ot, mert az előző kamarai választáson ténylegesen csak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetkezetek (Magosz) indulhatott, ebből fakadóan egy olyan kamarai vezetés (elnökség) jött létre, amely a Magosz vezetésében közreműködő személyekből és megyei elnökeiből áll. Ők nem képviselik a teljes agrártársadalmat- állította Nagy Tamás, a MOSZ elnöke.

A tagság elégedetlenségét jelzi, hogy végül összesen 9 megyében a MOSZ-nak is lesz listája - említette Nagy Tamás, a szervezet elnöke. Érdekességképpen, Békésben a MOSZ és a Magosz várhatóan közös listát állít. Elfogadhatatlan, hogy a kamarai tagok névsorát a választások előtt nem kapta meg a szövetség, így nem is kereshette fel az érintetteket, hogy kifejthesse a programját. Az is erősen kifogásolható, hogy míg a kereskedelmi és iparkamarai tagság önkéntes, az agrárkamarai viszont kötelező, ráadásul olyanoknak is, akiknek legföljebb közvetve van közük a mezőgazdasági termeléshez, mint például az élelmiszerkereskedelmi cégek.

A kamara elnöke, Győrffy Balázs, aki a kormányközelinek tartott Magosz alelnöke, és akit a szervezet ismét jelölt a posztra, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is. A NAK egyik alelnöke pedig Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára, csakhogy jogszabály tiltja, hogy kormánytag, állami vezető köztestületben vezető posztot töltsön be - figyelmeztetett Nagy Tamás.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke hangsúlyozta, érthetetlen, hogy a NAK évi 10 milliárdos költségvetéséből, amelyből 6,7 milliárd forint a tagok befizetéséből származik, miért tart fenn több mint 600 embert foglalkoztató apparátust. Szerinte magyarázatra szorul az is, hogy mi szükség összesen 41 igazgatóságra. A kamara humánpolitikai területén többen dolgoznak, mint az agrártárca hasonló szervezeti egységében. A Népszava információi szerint a jogelőd Magyar Agrárkamaránál alig több, mint 100-an dolgoztak.

A NAK csak hirdetésre és reklámokra több mint 600 millió forintot költött az elmúlt 2 évben, szervezetfejlesztési tanácsadásra pedig 260 millió forintot fordított. Az agrártámogatások kifizetésének csúszása, vagy éppen a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának felháborító késedelme miatt a NAK nem tiltakozott, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a vezető tisztségviselőinek egy része politikus, vagy államigazgatási tisztséget tölt be.

Olyan önkéntes tagságú szakmai kamarára van szükség, amely a mindenkori kormánnyal együttműködik, de ha kell bírál és szakmai kérdésekben vállalja az ütközéseket. Olyan kamarára van szükség, amelynek a munkája, a szolgáltatásai vonzóak a termelők számára, átlátható és független a politikától. A kamara jelenleg nem önálló, a politika és a kormány által vezérelt szervezet- vélte Nagy Tamás.

MOSZ-listás megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron,  Hajdú-Bihar, Heves,  Jász-Nagykunk-Szolnok,  Nógrád,  Pest,  Szabolcs-Szatmár-Bereg. 

Szerző

Magyar gazdaság - Mankóra támaszkodva

A tavalyi gyengélkedést követően lendületbe jött a magyar gazdaság: idén és jövőre is 3,8 százalék körüli növekedés várható, ami szépen beleilleszkedik a kelet-európai növekedési trendbe. Ez a lendület ugyanakkor olyan mankókra támaszkodik, amelyet a kormánynak előbb utóbb el kell dobnia, vagy kirúgják alóla – fogalmazott a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerdai sajtótájékoztatóján.

Várhegyi Éva rámutatott: a fellendüléshez - a világgazdasági konjunktúra mellett - mankóként szolgál az uniós források gyorsított felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. A Pénzügykutató elemzése szerint a magyar gazdaság belső hajtóerői ugyan erősödtek, a külső függőség azonban továbbra is jelentős: a növekedés továbbra is erősen függ az uniós forrásoktól, a járműipari exporttól, a külföldiek befektetéseitől és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaitól.

Az idei évben várhatóan 26 százalékkal bővülnek a beruházások, 2018-ra pedig 11 százalékos beruházás-növekedést prognosztizál a Pénzügykutató, amely szerint emögött az uniós források előrehozott, erőltetett felhasználása áll. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet kap a fogyasztás, amelyet a kormány fiskális és jövedelempolitikája - bérek, családi adókedvezmény, nyugdíjemelés - is ösztönöz. A reálkeresetek 10 százalékkal emelkedtek a munkaerő-hiány és a kiengedő jövedelempolitika hatására, jövőre 6,3 százalékos reálkeresetnövekedést vár a Pénzügykutató.

A foglalkoztatottság tovább bővült az idei évben: a foglalkoztatottak számát 4,4 millió főre (59 százalékos foglalkoztatási ráta), a munkanélküliek számát 200 ezer főre becsülik (4,4 százalékos munkanélküliségi ráta). A munkanélküliség jövőre történelmi mélypontra, 4 százalék körülire csökkenhet. Várhegyi Éva kiemelte: a foglakoztatás bővülését ugyanakkor egyre inkább nehezíti a növekvő munkaerőhiány. - A kormány a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való beterelésével orvosolná a problémát, erre utal az is, hogy a költségvetés 100 milliárd forinttal kevesebbet, 225 milliárdot irányzott elő erre, ami átlagosan havi 180 ezer fő közfoglalkoztatására elegendő - tette hozzá.

A közfoglalkoztatottak többsége ugyanakkor nem rendelkezik megfelelő szaktudással, és nem készítik fel őket arra, hogy beálljanak a piaci viszonyok közé – fogalmazott a közgazdász. Hozzátette: a kormány nem számol azzal sem, hogy a fentiekhez a területi egyenlőtlenségek miatt jelentős belső migráció is szükséges volna.

A Pénzügykutató elemzése szerint mindezek alapján a gazdaságot lendületbe hozó mankók önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást: kiváltásukra minél előbb szükség volna a növekedés belső, organikus motorjainak megerősítésére. Bár a kétéves beruházási boom után erősödik a potenciális növekedés technikai oldala, a humántőkébe történő befektetések elmaradása, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai miatt ez nem jár együtt a személyi feltételek javulásával. A külföldi tőkebefektetéseket a munkaerő-hiány mellett az különadókkal operáló, versenykorlátozó kormánypolitika is gátolja. A munka és a tőke problémái akadályozzák a versenyképesség érdemi javulását, és annak ellenére kétségessé teszik az eddiginél gyorsabb felzárkózást, hogy a magyar növekedés az idén és jövőre is meghaladja az uniós átlag dupláját.

Szerző

Magyar gazdaság - Mankóra támaszkodva

A tavalyi gyengélkedést követően lendületbe jött a magyar gazdaság: idén és jövőre is 3,8 százalék körüli növekedés várható, ami szépen beleilleszkedik a kelet-európai növekedési trendbe. Ez a lendület ugyanakkor olyan mankókra támaszkodik, amelyet a kormánynak előbb utóbb el kell dobnia, vagy kirúgják alóla – fogalmazott a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerdai sajtótájékoztatóján.

Várhegyi Éva rámutatott: a fellendüléshez - a világgazdasági konjunktúra mellett - mankóként szolgál az uniós források gyorsított felhasználása, a jövő évi választásokra tekintettel is fellazított költségvetési és jövedelempolitika, valamint a gazdaságélénkítő monetáris politika. A Pénzügykutató elemzése szerint a magyar gazdaság belső hajtóerői ugyan erősödtek, a külső függőség azonban továbbra is jelentős: a növekedés továbbra is erősen függ az uniós forrásoktól, a járműipari exporttól, a külföldiek befektetéseitől és a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazautalásaitól.

Az idei évben várhatóan 26 százalékkal bővülnek a beruházások, 2018-ra pedig 11 százalékos beruházás-növekedést prognosztizál a Pénzügykutató, amely szerint emögött az uniós források előrehozott, erőltetett felhasználása áll. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet kap a fogyasztás, amelyet a kormány fiskális és jövedelempolitikája - bérek, családi adókedvezmény, nyugdíjemelés - is ösztönöz. A reálkeresetek 10 százalékkal emelkedtek a munkaerő-hiány és a kiengedő jövedelempolitika hatására, jövőre 6,3 százalékos reálkeresetnövekedést vár a Pénzügykutató.

A foglalkoztatottság tovább bővült az idei évben: a foglalkoztatottak számát 4,4 millió főre (59 százalékos foglalkoztatási ráta), a munkanélküliek számát 200 ezer főre becsülik (4,4 százalékos munkanélküliségi ráta). A munkanélküliség jövőre történelmi mélypontra, 4 százalék körülire csökkenhet. Várhegyi Éva kiemelte: a foglakoztatás bővülését ugyanakkor egyre inkább nehezíti a növekvő munkaerőhiány. - A kormány a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való beterelésével orvosolná a problémát, erre utal az is, hogy a költségvetés 100 milliárd forinttal kevesebbet, 225 milliárdot irányzott elő erre, ami átlagosan havi 180 ezer fő közfoglalkoztatására elegendő - tette hozzá.

A közfoglalkoztatottak többsége ugyanakkor nem rendelkezik megfelelő szaktudással, és nem készítik fel őket arra, hogy beálljanak a piaci viszonyok közé – fogalmazott a közgazdász. Hozzátette: a kormány nem számol azzal sem, hogy a fentiekhez a területi egyenlőtlenségek miatt jelentős belső migráció is szükséges volna.

A Pénzügykutató elemzése szerint mindezek alapján a gazdaságot lendületbe hozó mankók önmagukban nem biztosítanak tartós stabilitást: kiváltásukra minél előbb szükség volna a növekedés belső, organikus motorjainak megerősítésére. Bár a kétéves beruházási boom után erősödik a potenciális növekedés technikai oldala, a humántőkébe történő befektetések elmaradása, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai miatt ez nem jár együtt a személyi feltételek javulásával. A külföldi tőkebefektetéseket a munkaerő-hiány mellett az különadókkal operáló, versenykorlátozó kormánypolitika is gátolja. A munka és a tőke problémái akadályozzák a versenyképesség érdemi javulását, és annak ellenére kétségessé teszik az eddiginél gyorsabb felzárkózást, hogy a magyar növekedés az idén és jövőre is meghaladja az uniós átlag dupláját.

Szerző