Agrárkamara - Választás kérdőjelekkel

Szinte minisztériumként működő szervezetté válhat az agrárgazdasági kamara, ha a november 3-iki választások után a jelenlegi vezetés marad hatalmon.

Szabálytalan, sőt törvénybe ütköző, valamint igazságtalan a 350 ezer tagot számláló az agrárkamara jelenlegi választási rendszere - állították a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) vezetői tegnapi tájékoztatójukon. A rendszer azért törvénysértő, mert a kamarai törvény előírja, hogy a választásokat megyei közgyűléseken kell megszervezni, ám a NAK egyetlen ilyen közgyűlést sem hívott össze. Az érdekvédelmi szervezet eleve illegitimnek tartja a NAK-ot, mert az előző kamarai választáson ténylegesen csak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetkezetek (Magosz) indulhatott, ebből fakadóan egy olyan kamarai vezetés (elnökség) jött létre, amely a Magosz vezetésében közreműködő személyekből és megyei elnökeiből áll. Ők nem képviselik a teljes agrártársadalmat- állította Nagy Tamás, a MOSZ elnöke.

A tagság elégedetlenségét jelzi, hogy végül összesen 9 megyében a MOSZ-nak is lesz listája - említette Nagy Tamás, a szervezet elnöke. Érdekességképpen, Békésben a MOSZ és a Magosz várhatóan közös listát állít. Elfogadhatatlan, hogy a kamarai tagok névsorát a választások előtt nem kapta meg a szövetség, így nem is kereshette fel az érintetteket, hogy kifejthesse a programját. Az is erősen kifogásolható, hogy míg a kereskedelmi és iparkamarai tagság önkéntes, az agrárkamarai viszont kötelező, ráadásul olyanoknak is, akiknek legföljebb közvetve van közük a mezőgazdasági termeléshez, mint például az élelmiszerkereskedelmi cégek.

A kamara elnöke, Győrffy Balázs, aki a kormányközelinek tartott Magosz alelnöke, és akit a szervezet ismét jelölt a posztra, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is. A NAK egyik alelnöke pedig Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára, csakhogy jogszabály tiltja, hogy kormánytag, állami vezető köztestületben vezető posztot töltsön be - figyelmeztetett Nagy Tamás.

Az érdekvédelmi szervezet elnöke hangsúlyozta, érthetetlen, hogy a NAK évi 10 milliárdos költségvetéséből, amelyből 6,7 milliárd forint a tagok befizetéséből származik, miért tart fenn több mint 600 embert foglalkoztató apparátust. Szerinte magyarázatra szorul az is, hogy mi szükség összesen 41 igazgatóságra. A kamara humánpolitikai területén többen dolgoznak, mint az agrártárca hasonló szervezeti egységében. A Népszava információi szerint a jogelőd Magyar Agrárkamaránál alig több, mint 100-an dolgoztak.

A NAK csak hirdetésre és reklámokra több mint 600 millió forintot költött az elmúlt 2 évben, szervezetfejlesztési tanácsadásra pedig 260 millió forintot fordított. Az agrártámogatások kifizetésének csúszása, vagy éppen a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának felháborító késedelme miatt a NAK nem tiltakozott, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a vezető tisztségviselőinek egy része politikus, vagy államigazgatási tisztséget tölt be.

Olyan önkéntes tagságú szakmai kamarára van szükség, amely a mindenkori kormánnyal együttműködik, de ha kell bírál és szakmai kérdésekben vállalja az ütközéseket. Olyan kamarára van szükség, amelynek a munkája, a szolgáltatásai vonzóak a termelők számára, átlátható és független a politikától. A kamara jelenleg nem önálló, a politika és a kormány által vezérelt szervezet- vélte Nagy Tamás.

MOSZ-listás megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykunk-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg.