Előfizetés

Elkészült a büdösbogár-térkép

Publikálás dátuma
2017.10.05. 10:47
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
A címeres poloskafélék a ma még főként a nagyobb városokban jelentenek problémát. Budapest után Debrecenben, és Pécsett szenvednek tőle a legjobban, a térképes alkalmazás szerint. De Soprontól Makóig az ország jelentős hányadán jelentették a nem kívánatos élőlények jelenlétét és a fertőzés egyre terjed - írja 24.hu.

Mivel ezek a rovarok árukereskedelem útján importálódtak hazánkba, nem meglepő, hogy főként a nagyobb városokban terjedtek el leginkább zavaró méretekben. Ráadásul városi környezetben az átteleléssel sincs gondjuk, hiszen könnyen képesek behúzódni a közeli házak apróbb zugainak kevésbé fagyos pontjaira. 

A problémát várhatóan a természet maga oldja meg. Ugyanis ha kedvező környezeti feltételek miatt egy faj egyedszáma túlnő az eltartó képessége határán, könnyen összeroppanhat az állomány - olvasható annak a cégnek a közleményében, amely elkészítette az ország büdösbogár-térképét.

A térképet itt találja!

Először filmen a csuklyás vöcsök násztánca (videó)

Publikálás dátuma
2017.10.03. 15:28
Fotó: Shutterstock
Először filmezték le a súlyosan veszélyeztetett csuklyás vöcsök lenyűgöző násztáncát. A ritkán látott táncot két természetfilmes, Michael és Paula Webster örökítette meg Patagóniában - számolt be az erdekesvilag.hu. 

A vöcsökfélékre általánosságban is jellemző, hogy rendkívül látványos mozdulatokkal udvarolnak egymásnak, ám csuklyás vöcskök minden fajtársukon túltesznek bonyolult, már-már hipnotikus táncukkal.

Különleges mozdulataiknak eddig nem sokan lehettek szemtanúi, de a lenyűgöző koreográfiát dokumentáló felvétel nem csak ezért értékes, hanem azért is mert a csuklyás vöcsök a kihalás szélén áll. Jelenleg kevesebb mint 500 költőpár él, de az 1980-as évek közepén még 4000–5000 példányt számoltak össze a szakemberek.

A csuklyás vöcsköt 43 évvel ezelőtt fedezték fel a távoli Patagónia külvilágtól elszigetelt és nagyrészt megközelíthetetlen tavaiban és folyóiban. A veszélyeztetett madárfaj létét invazív ragadozók (például a tenyésztés miatt behurcolt amerikai nyérc) és egy tervezett duzzasztó gát építése is veszélyezteti. Argentínában közel egy évtized óta azért harcolnak a természetvédők, hogy megállítsák a faj gyors ütemű hanyatlását.

Potyautasok a műanyaghulladék hátán

Több száz tengeri állatfaj sodródott át Japánból az Egyesült Államokba az elmúlt hat évben olyan műanyaghulladékok potyautasaiként, amelyeket a kelet-ázsiai országot sújtó 2011-es földrengés és szökőár mosott a nyílt vízbe. A szakemberek szerint ez a legnagyobb és leghosszabb tengeri migráció, amelyet valaha dokumentáltak - írja az erdekesvilag.hu.

A szakemberek Washington, Oregon, Kalifornia, Brit Columbia, Alaszka és Hawaii partjait átfésülve azonosították a Japánból érkezett élőlényeket. A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy az idegenhonos fajok komoly problémát jelenthetnek, amennyiben megvetik a lábukat és kiszorítják az őshonos fajokat.

Évekbe telhet azonban, mire kiderül, hogy az eddig összeszámolt 289 japán fajnak sikerül-e boldogulnia az új hazában és kiszorítania a többi állatfajt. A kutatók becslései szerint nagyjából egymillió élőlény, köztük több százezer kagyló tette meg a 7725 kilométeres távot a Csendes-óceánon keresztül egészen az Egyesült Államok nyugati partvonaláig.

A massachusettsi Williams College munkatársai és kollégáik az elmúlt öt évben partra vetődött hulladékokat vizsgálták át. "Épp a műanyaghulladék az, amely lehetővé teszi az idegenhonos fajok túlélését, sokkal tovább, mint azt valaha is gondoltuk" – húzta alá a tanulmány vezető szerzője, James Carlton, a Williams College professzora.