Beomlott egy szénbánya Erdélyben, három embert keresnek

Beomlott csütörtök délután egy szénbánya tárnája a dél-erdélyi Lupényben, a tárnában dolgozó 11 bányász közül nyolcan kiszabadultak, három bányászt keresnek a mentőalakulatok.

A nyolc kiszabadult bányász közül egyet kellett kórházba szállítani mellkasi sérülésekkel. A Digi 24 hírtelevízió helyszínen tartózkodó tudósítója közölte: a mélybe szállt mentők zajokat hallottak, és valószínűsítik, hogy a bent rekedt bányászok életben vannak. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint a tárna mintegy tíz méter hosszan omlott be. A mentők azon dolgoznak, hogy utat vájjanak az omladékon keresztül a bent rekedt munkásokhoz. 

Toma Petcu energiaügyi miniszter helikopterrel indult el a baleset helyszínére.

A román állam a nem gazdaságos szénbányászat miatt már bezárta a bányák többségét a Zsil-völgyi szénmedencében. A térségben már csak négy bányában folyik szénfejtés. A lupényi bányát és a petrillai Lónyay-bányát tavaly vették fel a bezárandó bányák listájára. A két bányában még 2018-ig fejtenek kőszenet, de a bezárásuk folyamata 2027-ig is eltarthat.

Szerző
2017.10.05 19:15

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:25

Letöltendő börtönt kapott, tíz évre is rács mögé kerülhet Bill Cosby

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:35

Fotó: POOL / AFP/
Bebizonyosodott, hogy bedrogozott és megerőszakolt egy nőt az amerikai komikus, és az ítélet szerint börtön vár rá ezért. Ő az első, akit a #MeToo kezdete óta már el is ítéltek.
A pennsylvaniai bíróság szexuális bűncselekmények miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Bill Cosbyt. A kedden hozott ítélet értelmében legkevesebb három, legfeljebb 10 évre kerülhet rácsok mögé a most 81 éves férfi - írja az Euronews.
Bűnösségét már tavasszal kimondta az esküdtszék.
A Temple University egykori adminisztrátora, a Cosbyt akkoriban barátjaként kezelő Andrea Constand indította a pert, és az eljárás során bebizonyosodott, hogy 2004-ben bedrogozta és megerőszakolta philadelphiai otthonában a tévésztár.
A szexuális zaklatás ellen küzdő #MeToo mozgalom elindulása óta Cosby az első híresség, akit már elítéltek.
2018.09.26 08:35