Katalónia - Lépés a kárhozat útján

Publikálás dátuma
2017.10.06. 07:35
Fotó: AFP/Guillaume Pinon/NurPhoto
A spanyol kormány a vasárnapi referendum óta először tett konkrét lépést arra, hogy megakadályozza a függetlenség kikiáltását.
Fotó: AFP/Javier Luengo

Fotó: AFP/Javier Luengo

A katalán vezetőnek mihamarabb vissza kell térnie a törvény által kikövezett útra, és fel kell adnia függetlenségi törekvéseit, ha nem akar nagyobb bajt – nyilatkozta a spanyol miniszterelnök. Mariano Rajoy az Efe hírügynökségnek reagált Carles Puigdemont előző esti beszédére, amelyben a katalán politikus megismételte: végigmennek a megkezdett úton. Ezzel korábbi kijelentésére utalhatott, miszerint a jövő héten kikiáltják a függetlenséget.

Szerda esti, javarészt katalán nyelven tartott beszédében az egykori újságíró többek között a vasárnapi népszavazáson tapasztalt erőszak miatt is támadta a spanyol kormányt. Egyúttal csalódásának adott hangot, amiért VI. Fülöp király a hagyományokat felrúgva kedd este állást foglalt – természetesen a madridi kormány mellett – a konfliktusban. Az 54 éves politikus megismételte, hogy szívesen venné, ha közvetítőn keresztül tárgyalhatna Madriddal. A központi kormány azonban hallani sem akar dialógusról, míg Puigdemont „vissza nem tér a törvényes keretek közé".

Katalóniában mindeközben állandósult a bizonytalanság, a megosztottság. Az El País beszámolója szerint ez a két érzés az uralkodó a katalán rendőrség, a Mossos d’Esquadra berkein belül is. Sokan úgy vélik, kihasználták őket – különösen a katalán rendőrfőnök, Josep Lluís Trapero, akinek zendülés bűncselekménye miatt kell vallomást tennie a spanyol központi büntetőbíróságon –, és el is árulta őket a katalán vezetés, amely „zsákutcába vezeti” az egész régiót. Mások azonban rendkívül büszkék arra, hogy ilyen időkben a katalán rendőrség kötelékéhez tartozhatnak.

Bekeményítettek
A spanyol alkotmánybíróság csütörtökön délután azonnali hatállyal felfüggesztette a katalán parlament hétfőre tervezett ülését. Így próbálja megakadályozni a függetlenség egyoldalú kikiáltását. A katalán vezetés szerdán jelentette be, hogy a hétfői parlamenti ülésen megtárgyalják a függetlenségi népszavazás eredményeit és hatását. A várakozásoknak megfelelően akkor kiáltották volna ki Katalónia függetlenségét, ám egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a katalán válasz.

„Az a szomorú érzés uralkodik itt, hogy az elsők, akik elbuknak, azok a katalán rendőrök leszek” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő forrás, arra utalva, hogy többen is Trapero sorsára juthatnak. Jelenleg is vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy a helyi rendőrség szembement-e a legfelsőbb bíróság utasításával a népszavazás idején tanúsított „passzív” viselkedéssel, hiszen a szavazóhelyiségeket az esetek többségében a Madridból odavezényelt rohamrendőrök ürítették ki, olykor brutális módszerekkel. A katalán rendőrök közül azonban többen is azt nyilatkozták: tehetetlenek voltak, hiszen – a legfelsőbb bíróság utasításával szemben – a rendőrfőnök is megparancsolta, hogy nem avatkozhatnak be, csak abban az esetben, ha egy civilt vagy másik rendőrt támadás ér. „Ráléptünk a kárhozat útjára” – írta le a helyzetet egy katalán rendőr.

Mentorától kapott pofont Rajoy
José María Aznar volt kormányfő, a jelenlegi miniszterelnök, Mariano Rajoy egykori mentora keményen nekiment a kormánynak csütörtöki nyilatkozatában, amelyben leszögezte: több hibát már nem követhetnek el Katalóniában. Azzal vádolta a néppárti miniszterelnököt, hogy nem megfelelően kezelte a krízist, majd jó tanácsként azt javasolta: ha a továbbiakban sem tud megküzdeni a helyzettel, írjon ki választásokat, hogy a spanyol megválaszthassák azt, aki megbirkózik a válsággal.

Theresa May beszéde - A brit sajtó kíméletlen

A címlapírók ölébe hullott a szerencse Theresa May szerda déli elátkozott kongresszusi záróbeszédével. Amint erről lapunk is beszámolt, a kormányfő “élete egyik legfontosabb felszólalásaként” beharangozott eseményt a brit kormányfő ismételt köhögőrohamai, hangjának fokozódó elvesztése, egy a pódiumhoz zavartalanul eljutó humorista ízléstelen tréfája, végül a Konzervatív Párt kongresszusi szlogenjét tartalmazó háttér-elem betűinek folyamatos lepotyogása tette élvezhetetlenné, sőt követhetetlenné.

Bár ezek a szerencsétlen véletlenek külön-külön bárkivel bárhol előfordulhatnak, az a tény, hogy ez az amúgy is lényegében hosszú felmondási idejét töltő tory vezetővel történt meg, azt jelzi, Theresa Maynek semmi sem sikerül. A konzervatív lapok közül a The Times címoldalán “Utolsó figyelmeztetés a zűrzavar után”, a The Daily Telegraph-én “Peches May tragikomikus fellépése”, a The Sun-én hiányzó betűk látványa mellett “A kormányfő rémálma” felirat szerepel. Természetesen nem kegyesebb a baloldali média sem. A The Guardian “Köhögés és köpködés – May brit álma lidércnyomássá változik” címmel jelent meg.

Bár a kormány tagjai a beszéd idején és után is látszólag testületileg kiálltak a hősiesen kitartó, fegyelmezett és elszánt Theresa May mellett, a háttérből több konzervatív parlamenti képviselő is figyelmeztette, hogy “egy válságra van a kijárattól”. Megkezdődött a bűnbakok keresése is. Vitathatatlanul hibát követett el a biztonsági személyzet, amikor nem akadályozta meg a kormányfő “felmondó levelét” átadó Simon Brodkin trükkjét. Utólag úgy látszik, nem kellett volna takarékoskodni az eseményszervezőkön sem. A régi bevált, belső csapat talán működőképes színpadi berendezést tudott volna produkálni. A legfőbb bűnösnek, ha csak közvetve is, Boris Johnson külügyminiszter látszik, aki a konferencia előtt kétszer is nyilvánosságra hozta saját Brexit vízióját, ellehetetlenítve Theresa May tervét, hogy az éves tanácskozáson átfogó belpolitikai programot terjeszthessen elő, visszavéve a kezdeményezést a magabiztos Munkáspárttól. A balul sikerült konferencia után úgy tűnik, a parlament jövő héten folytatódó ülésszaka újabb alkalmat ad a tory honatyáknak, hogy felülvizsgálják Theresa May alkalmasságát a kormányfői tisztségre.

Izrael most sem remél békét

Publikálás dátuma
2017.10.06. 07:31
Abbász és Netanjahu éppen egy éve, Peresz izraeli elnök temetésén beszélt legutóbb egymással Fotó: AFP/Amos Ben Gershom
Palesztin összefogás nélkül esélytelen az izraeli-palesztin békefolyamat. A körvonalazódó egység viszont nem megnyugtató Netanjahu kormánya számára.

Három év után újabb próbálkozás történt a palesztin egységkormány megteremtésére. A Rámi Hamdalláh vezette palesztin kormány Gázában közös kormányülést tartott a Hamásszal. Mindezt a megbékélés jegyében. A Gázát uraló Hamász és a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság (PH) szeptemberben egyezett meg – egyiptomi nyomásra – abban, hogy egységkormányt hoz létre és a Hamász fokozatosan átadja a hatásköröket a PH-nak.

Afelől még vannak kétségek, hogy mennyire lesz tartós az új egység, hiszen eddig minden próbálkozás tiszavirág-életűnek bizonyult. A viszály 2007 óta tart, legutóbb 2014-ben ülésezett a palesztin egységkormány, de 2015-ben már fel is bomlott. A mostani közeledés - az egyiptomi nyomáson túl - annak is köszönhető, hogy a Palesztin Hatóság is bekeményített. Mahmúd Abbász elnök szeptemberben felfüggesztette az Izrael által a Gázai övezetbe szállított áram számláinak kifizetését, segélyeket tartott vissza és jelezte, csak akkor vonja vissza az intézkedést, ha az egységkormány minden jogkörét gyakorolhatja, beleértve a biztonságit is, és ellenőrzése alá vonhatja az egyiptomi és izraeli határátkelőket is.

Törökország elsőként üdvözölte a palesztin egységet, Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök üzenetében úgy fogalmazott, hogy a palesztin kibékülésben esélyt lát a térség békéjének megteremtésére is. A közeledést üdvözölte az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja is. Jason Greenblatt ugyanakkor felszólította a palesztin egységkormányt, hogy ismerje el Izraelt és kötelezze el magát az erőszakmentesség mellett. Az izraeli parlament arab pártjai is a béke zálogának tartják a palesztin egységkormány létrejöttét, amit Izrael egyelőre „mesterségesnek” ítél és elutasít. A zsidó állam álláspontja szerint a palesztin egységkormány Izrael kárára jött létre. Ezért azt követeli, hogy a testület ismerje el Izrael államot, oszlassa fel a Hamász fegyveres szárnyát, és szakítson meg minden kapcsolatot Iránnal. A Gázai övezet katonai és rendőri felügyeletét egyelőre azonban továbbra is a Hamász fegyveres szárnya végzi.

A Hamász „megszelídülésének” folyamata az idén tavasszal kezdődött. A terrorszervezet május elején fogadott el új programot és választott új vezetőt. Háled Mesaal helyét Iszmáíl Haníje vette át. Mesaal 1996 óta állt a szervezet élén, de mindvégig száműzetésből irányította azt. Kezdetben Jordániából, majd 2004-től 2012 januárjáig Szíriából. Az Aszad elnök elleni felkelés azonban szétzúzta a Hamász szíriai bázisát, így Mesaal Katarba tette át székhelyét. A katari vezetés mindvégig ösztönözte a palesztin egység létrejöttét, valamint azt, hogy a nyugat és Izrael által terrorszervezetnek minősített Hamász „szalonképessé” váljon. A Katar elleni blokádot hirdető öbölmenti arab országok egyik vádpontja az, hogy az olajparadicsom terrorszervezeteket támogat és menedéket nyújt a Muzulmán Testvériségnek is, amelyet Mohamed Morszi elnök megbuktatása után Egyiptom terrorszervezetnek nyilvánított. Még szabadlábon lévő prominensei valóban máig Katarban vannak, de minden bizonnyal a katari vezetésnek is szerepe van abban, hogy a Hamász új programjában deklaráltan szakított a Testvériséggel és több (látszólagos?) engedményt tett Izraelnek. Ehhez nyilván nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szíriai háború átírta a korábbi közel-keleti viszonyokat és erőviszonyokat, a Muzulmán Testvériség meggyengült és ezáltal a Hamász nemzetközi elszigeteltségben találta magát. Arra törekedett, hogy javítsa kapcsolatát a korábbi anyaszervezetét terrorszervezetté nyilvánító Egyiptommal és ez láthatóan sikerült is, hiszen a mostani új palesztin egységkormány kezdeményezés legfőbb mediátora és támogatója immár a Szíszi tábornok vezette Egyiptom lett.

Új alapító okiratában a Hamász már mellőzi az Izrael elleni harcos kirohanásokat, nem szögezi le, hogy a zsidó állam megsemmisítésére törekszik, azt viszont igen, hogy távlati célja továbbra is az egész történelmi Palesztina „felszabadítása”, a palesztin állam létrehozása Jeruzsálem fővárossal, amely Izrael államot is magába foglalja. (A nemzetközileg támogatott kétállamos megoldás verzióban Kelet-Jeruzsálem lenne a főváros, az állam pedig értelemszerűen nem foglalná magába a „történelmi” Palesztina minden területét.) Az új program is illegálisnak tartja Izrael megalapítását, és nemcsak Izrael teljes területére tart igényt, hanem követeli a visszatérés jogát minden menekült palesztin leszármazott számára.

Rövid távon viszont ajánl kompromisszumot, nem is annyira Izrael, mint a Palesztin Hatóság irányába. A dokumentum elfogadja egy palesztin állam létesítésének ötletét az 1967-es hatnapos háborúban Izrael által elfoglalt területeken, ami a Fatah követelése, és amit a Hamász eddig mereven elutasított.

A kompromisszumkényszer kölcsönös volt, a PH is szorult helyzetben van. Az Abbász vezette hatóság "illegálisan" működik. Utoljára 2006-ban tartottak törvényhozási választásokat a palesztin területeken, akkor a Hamász győzött, s minden felmérés azt mutatja, hogy ezúttal sem lenne másképpen, a Gázát irányító terrorcsoport szabad választás útján átvehetné Ciszjordánia vezetését is. Az idén májusban tartott helyhatósági választásokon, úgy is siralmasan szerepelt a PH legfőbb ereje, a Fatah, hogy a Hamász bojkottálta a voksolást.

Trump sem bízik a kormányfőben

Nagy reményeket fűzött Donald Trump amerikai elnökké választásához az izraeli kormány feje, ám úgy tűnik, hiába. Benjamin Netanjahu és Barack Obama viszonya közismerten fagyos volt, az amerikai-izraeli kapcsolatok mélypontra süllyedtek. Ennek egyik legemlékezetesebb bizonyítéka Obama nyitva felejtett mikrofonja, amikor 2011 novemberében Párizsban Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnökkel zárt ajtók mögött mondtak véleményt az izraeli kormányfőről. “Látni se bírom többet, ez egy megrögzött hazudozó” – mondta Sarkozy, mire Obama úgy válaszolt: “Neked van eleged belőle? Nekem minden nap tárgyalnom kell vele!”. Egy, a napokban kiszivárgott beszélgetés szerint Donald Trump sem bízik különösebben Netanjahuban. Az izraeli ellenzéki lapnak, a Hárecnek nyilatkozó diplomáciai források szerint az amerikai elnök a szeptemberi ENSZ közgyűlés idején „problémásnak” nevezte mind az izraeli kormányfőt, mind a Palesztin Hatóság elnökét.

António Guterres ENSZ főtitkárral a közel-keleti békefolyamat kapcsán folytatott megbeszélésén szeptember 19-én Trump elmondta, hogy változatlanul szándékában áll az „évszázad megegyezésének” tető alá hozása, vagyis az izraeli-palesztin béke előmozdítása, csakhogy - mint fogalmazott - mindkét vezető problémás, és Netanjahu a fő gond. Véleménye szerint Abbásszal azért könnyebb, mert a 82 éves politikusnak örökségre van szüksége, amit maga mögött hagyhat. Ezzel szemben Netanjahu – az izraeli lap szerint – bizakodó, és állítólag azt mondta, úgy gondolja, soha nem lesz Amerikának olyan elnöke, aki jobban megértette volna Izrael biztonsági szükségleteit, ezért van esély arra, hogy elfogadja azokat a lépéseket is, amelyekkel korábban nem értett egyet.

Szerző