Szeptemberben a miniszterelnök is már csak kicsit lebegtette a kérdést, a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában kimondta, szerinte lesz ilyen emelés, csak meg kell várni a novemberi gazdasági adatokat. A kancelláriaminiszter bejelentése azt igazolja, a magyar gazdaság teljesítményéről áradozó kormány nem halogathatta tovább annak elismerését, hogy tavaly tudatosan alultervezte a nyugdíjemelés mértékét.
Hangsúlyozni kell: nyugdíjprémium nem ajándék, ennek utalására törvény kötelezi a kormányt. A jogszabályt akkor alkotta meg 2009-ben a Bajnai-kormány, amikor a gazdasági válságban nem tudta kifizetni a 13. havi nyugdíjakat, most tehát a Fidesz valójában egy baloldali törvényt teljesít. A jogszabály alapján akkor kell év végén egyszeri nyugdíjprémiumot fizetni, ha két feltétel egyszerre teljesül: egyrészt az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot (most a legpesszimistább előrejelzés szerint is legalább 3,6 százalékos GDP növekedés várható), másrészt az államháztartás egyenlegcéljának is teljesülni kell, ami szintén elérhetőnek látszik.
2017-ben az átlagos nyugdíj 124 ezer 300 forint, a meghatározott képlet alapján kiszámított prémium maximum 20 ezer forint lehet. Ehhez társul majd a rosszul tervezett nyugdíjemelés kiegészítése, hiszen éves szinten 3 százalékos inflációval számol a kormány, míg januártól csak 1,6 százalékkal emelte az ellátásokat. Az 1,4 százalékos különbözetet kötelessége kifizetni.
Mindent összevetve, Lázár János mindössze annyit jelentett be a nyugdíjprémiummal kapcsolatban, hogy megteszik, amire a törvények kötelezik a kormányt. Ugyanakkor azt is megüzente a nyugdíjasoknak, "dolgoznak rajta", hogy idén is kapjanak Erzsébet-utalványt, de ez a gazdaság teljesítményén múlik.
