Előfizetés

Brüsszel helyretette Csepreghyt

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.10.05. 21:30
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Az Európai Uniós rendelkezések betartatása a bizottság szerződéses kötelezettsége és nem politikai eszköz – reagált a Twitteren az Európai Bizottság magyarországi képviselete arra, hogy a Miniszterelnökség miniszterhelyettese ismét az uniós végrehajtó testületre támadt. 

Csepreghy Nándor ugyanis a Portfolio Budapest Economic Forumon azt hangoztatta: 2018 tavaszáig „Brüsszel be akar avatkozni a belpolitikába kötelezettségszegési eljárásokkal”, ezzel is befolyásolva a választások eredményét.

Az Európai Bizottság ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet: a Magyarországgal kapcsolatos eljárások száma átlag alatti. Mellékeltek egy táblázatot is, amely szerint a 2017. szeptember elsején folyamatban lévő uniós ügyek "rangsorában" az alsó-középmezőnyben szerepel Magyarország. Hazánk ellen összesen ötven kötelezettségszegési eljárás folyik, ezek közül 31 az uniós jogszabályok helytelen átültetésével és/vagy helytelen alkalmazásával kapcsolatos, míg 19 késedelmes átültetéssel.

Bekerült a dzsúdó az alsós kerettantervbe - Fotó

Publikálás dátuma
2017.10.05. 21:03
MTI Fotó: Varga György
Több ezer diáknak kerül új tantárgy az órarendjébe a 2017/2018-as tanévtől - emlékeztette a szülőket és tanárokat az oktatási államtitkárság a tanévkezdő kiadványában. Az intézmények az öt kötelező testnevelés órából két órát a 7-10. évfolyamon a karate, az 1-4. évfolyamon a judo kerettanterv alkalmazásával is teljesíthetnek - olvasható a kiadványban, amely a tanévkezdés előtt tettek közzé a kormányzati oldalon.

Iskolabuszt sem indít a romáknak az önkormányzat

Vas András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.10.05. 21:03
FOTÓ: Radó Ferenc
Hiába jogsértő az oktatási elkülönítés, a kaposvári önkormányzat nem járul hozzá a bérletek kifizetéséhez és nem indít iskolabuszt sem, ami komoly nehézséget okoz az érintett szülőknek és gyermekeiknek.

– Hogy rohadjon meg az összes! – robban ki Rozáliából, s a nyomaték kedvéért a földre köp. A lábunk elé, mintha a hír hozójának bármi köze lenne annak tartalmához. Vagyis, hogy a Kúria szerdai döntése végleg pontot tett a kaposvári Pécsi utcai iskola körüli, szűk évtizede zajló vita végére, s egyetértve az ítélőtáblai verdikttel, elrendelte: az intézménybe nem lehet többet elsősöket beíratni, s az iskolát, vele együtt a többszörösen megállapított szegregált oktatást kifutó rendszerben fel kell számolni.

A kaposvári Nádasi utcában és környékén, vagyis a helyi romatelepen már a korábbi, számukra elvileg kedvező bírósági ítéletek után sem örültek. A szeméttelephez közeli, városszéli utcákban a Pécsi utcai iskola magát az oktatást jelentette, generációk jártak oda, s íratták be később gyereküket, majd unokájukat. Jó volt, mert nem kellett buszozni, csak néhány saroknyit caplatni, s ha a gyerek megfelelt bizonyos fegyelmi elvárásoknak – ha nem is nyolc év alatt, de – kijárta az általánost. Aztán visszaszippantotta magába a telep, a nyomor, a nélkülözés, nemritkán a bűnözés. A rendszerváltás óta a környéken élő nem romák már máshová vitték gyerekeiket, a Pécsi utcai iskola az ezredfordulóra teljesen elcigányosodott.

– Azt sem tudom, mi az a szegerácia – mondja Orsós Ferencné a zöldségbolt előtt. – De az hülyeség, hogy nekünk hátrányos lenne ez az iskola. Közel van, s a gyerekek is ismerik egymást, nincsenek kiközösítve, mint másutt. A keresztlányomat behordják az egyik lakótelepi iskolába, de ott kinézik, cigányozzák, pedig normális ruhákban jár, s nem is rossz tanuló. Csak éppen nem magyar…

– Mitől lenne itt gyengébb az oktatás?! – háborog Horváth Mária is. – Odajárt a lányom és az unokám is, mind megtanult írni, olvasni.

Felvetésünkre, hogy immáron hivatalosan kimondatott: bizony alacsonyabb szintű oktatást biztosítanak a roma gyerekeknek, nincs tagozatos emelt szintű képzés, az országos méréseken az iskola eredményei, továbbtanulási mutatói nagyon rosszak, s mivel az itt tanuló gyerekek halmozottan hátrányos helyzetűek, felzárkózásuk érdekében az oktatásukat integráltan, „normál” közösségekben kellene megoldani.

KIBORULTAK - Nem biztosított az érintett diákok belvárosi iskolába szállítása, a szülők félnek a gyerekek kirekesztésétől is FOTÓ: RADÓ FERENC

KIBORULTAK - Nem biztosított az érintett diákok belvárosi iskolába szállítása, a szülők félnek a gyerekek kirekesztésétől is FOTÓ: RADÓ FERENC

– Milyen normál közösség az, ha senki sem hajlandó odaülni a padba a gyerekem mellé? – veti fel Anikó, akinek jelenleg három gyereke jár a Pécsibe, s a negyedik jövőre kezdené az első osztályt. Utóbbit már valamelyik városi iskolába kell majd beíratnia, ahogyan az idei iskolakezdőket is. – Velem is kiszúrnak, hiszen hogyan vigyem be a gyereket. Itt a nagyok bekísérték volna, oda buszozni kell. Fizeti majd valaki a bérletemet? És igazolják, ha elkések miatta a műszakból? De a gyereknek is annyi, hiszen senkit sem fog ismerni, senki sem védi meg, s ő lesz „odabent” a büdös cigány.

A közhangulat az általános elkeseredettségből hamar átvált anyagi jellegű panaszkodásra.

– Ide bevihettem melegítőben is, ha szakadt volt, megfoltoztuk – szól közbe egy húszas évei elején járó, hidrogénszőke fiatalasszony. – A városi iskolában viszont megszólják, de hát nem tehetek róla, ha nem tudok mindig új ruhát venni, ha elszakad. És van olyan család, ahol négy-öt gyerek iskolás: annyi pénz nincs a világon, amibe a bérlet kerül majd nekik.

– Sóval kellene behinteni a helyét! – hallom váratlanul az immáron vagy húszfős tömegből. A fiatal férfit az ellene forduló közhangulat sem zavarja: – Írja csak le nyugodtan, semmit sem tanultak itt a gyerekek, verekedni jártak be, meg a tízóraiért, ebédért. Már az nagy sikernek számított, ha valaki kijárta az iskolát, s el tudott menni az építőipari szakképzőbe. De még onnan is kibukott a fele…

Tovább már nem érteni a mondandóját, elnyomja az asszonyok felháborodása.

– Nem volt itt több verekedés, mint másutt! Gyerekek, hát verekszenek – teszi le az adut Rákosa Ferencné. – És persze, hogy sok a cigány az iskolában. Miért, a környéken nem sok? A telepen majd’ mindenki az.

– Azt hiszik, az a megoldás, ha elviszik innen a gyerekeket? – veti fel Orsós Sándorné. – Rendben, magyarok közé fognak járni. De hová jönnek haza? Aki eddig nem kapott otthonról semmit, az ezután sem fog. Csak annyit érnek el, hogy nem felnőttként szembesül vele, hogy hátrányos helyzetű, hanem gyerekként látja meg, mi mindene nincs, s reménye sincs, hogy megszerezze. Ettől persze frusztrált lesz, verekszik, rosszabbul tanul, és hamarosan eltanácsolják a városi iskolából, aztán mehet a Kecel-hegyre, a kisegítőbe. Szóval, ez nagyon buta döntés volt, mert ezzel nem szűnik meg a szegregáció. Mindig is volt és mindig is lesz. Le lehet írni papírra az ellenkezőjét, de attól itt még nem változik semmi. A város széttárja a kezét, hogy sajnáljuk, mi mindent megtettünk, a bíróság is elégedett, hiszen megvédett bennünket. Pedig csak megint jól kicseszett velünk mindenki…

CFCF: még nincs vége a munkánknak
A Kúria ítélete valóban jogtörténeti siker, ám a roma gyerekek iskolai szegregációja elleni küzdelemben élen járó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) munkatársai még nem dőlhetnek elégedetten hátra. A helyi deszegregációs terv - melynek elkészítésére a Pécsi Ítélőtábla kötelezte a fideszes vezetésű kaposvári önkormányzatot – végrehajtása még hátravan, ráadásul az intézkedéscsomag is hagy némi kívánnivalót maga után: noha a másodfokú bíróság jogerős, a Kúria által is helyben hagyott ítéletében az olvasható, hogy gondoskodni kell az érintett gyerekek szállításáról, az elfogadott deszegregációs tervből ez a rész kimaradt.
Vagyis az önkormányzat nem járul hozzá a bérletek kifizetéséhez és nem indít iskolabuszt sem, ami komoly nehézséget okoz a város széli telepen élő szülőknek és gyermekeiknek. A bírósági döntés értelmében idén szeptemberben mintegy húsz első osztályos gyermek szabadult ki a gettóiskolából és kezdte meg tanulmányait valamelyik belvárosi iskolában, ám az utaztatással járó anyagi terhek miatt a szülők közül ezt többen negatívan élik meg.
– Nagy csalódás számunkra, hogy az elkészült anyag nem segíti a szülőket, nem oldja meg a gyerekek szállítását. Pedig ez kulcskérdés, enélkül nem működhet egy deszegregációs terv – mondta lapunknak Kegye Adél. A CFCF jogásza hangsúlyozta: most az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) próbálják elérni, hogy mihamarabb sor kerülhessen a helyzet megoldására.
Emlékezetes: Kaposvár önkormányzata nyáron egy alapítványon keresztül próbálta életben tartani a gettósikolát, ám ezt a törekvést épp az Emmi akadályozta meg. Pedig az alapítványnak több mint hátmillió forintot is megszavaztak – ebből akár az érintett diákok utaztatását is biztosítani lehetne. - J.D.