Fidesz;Polyák Gábor;propaganda;Népszabadság-ügy;

2017-10-07 07:01:00

Polyák Gábor: nincs könnyű helyzetben, aki rajtunk segíteni akar

Szimbólum, ami a Népszabadsággal történt tavaly ilyenkor, de az nem az eleje és nem a vége egy folyamatnak – állítja Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.

- "Ha szerencsénk van, ezek az emberek nem elég tehetségesek ahhoz, hogy csináljanak egy alternatív valóságot" – nyilatkozta nekünk tavaly ilyenkor. Szerencsénk van?

- Ez a mondat akkor leegyszerűsítő volt, most nem tudok igennel, vagy nemmel válaszolni. Nyilván a párhuzamos valóság egy éve is létezett, de most is létezik egy olyan valóság, ahol mi erről beszélgetünk. A baj az, hogy ezek a „valóságok” egyre távolabb kerülnek egymástól. Abban az értelemben kétségkívül sikerült felépíteni, hogy a kormány kommunikációs gépezete elképesztő hatékonysággal ültetett el nagyon sok választópolgár fejében a valóságtól elrugaszkodott gondolatokat.

- Most éppen a nem létező Soros-tervről kampányolnak.

Azt nem gondoltam tavaly sem, hogy feladják, de azt sem, hogy ilyen vehemenciával folytatják. El tudtam képzelni a Fidesz fejével egy olyan állapotot, ahol maradnak nem Fidesz-közeli megyei lapok, vagy ahol a Rádió 1 mellett virágozhat más is. Mindig optimista vagyok és naiv, pedig semmi okom rá. A hatalom szerint az a legjobb, ha mindenhol ők a leghangosabbak, mindenki más meg nagyon halk lesz.

- Vagy kivégzik, mint egy éve a Népszabadságot.

- Szimbólum, ami a lappal történt, de nem eleje és nem vége egy folyamatnak. Ha valamit nem tippeltem volna meg még 2014-ben sem, az a Népszabadság, vagy bármilyen más médium ilyen brutális beszántása. Ez stílusváltás a kormány részéről. Annyiban a folyamat logikus volt, hogy Heinrich Pecinára finoman szólva sem tekintett senki úgy, mint a médiapiac avatott értőjére. Így már tudjuk, hogy az a három megyei lap, amelyik most nála pihen, abban a pillanatban, ahogy megtermeli a neki beígért pénzt, még közelebbi, még megbízhatóbb kézben fog landolni.

- Andy Vajnáéban, vagy Mészáros Lőrincében?

- Lehet egyikében sem. Az, hogy Vajna megjelenhetett a piacon jelzi, hogy a legfelsőbb politikai szinten behúzták a kéziféket. Nem engedte a miniszterelnök, hogy Mészáros megszerezze a teljes megyei lapportfóliót. És az, hogy Pecina is beléphetett azt mutatja, Vajnát sem akarja a végtelenségig növeszteni. Orbán Viktortól nem áll messze, hogy a saját embereit is harcoltatja egymással. Egy Vajna-Mészáros összecsapás több fronton érik, a rádiós piacon és a megyei lapoknál is. Az is egy lehetőség, hogy Pecina megyei lapjai kettőjüknek vannak leosztva, de simán benne van, hogy fenn vannak tartva egy még általunk nem, vagy más szerepben látott szereplőnek.

- Amíg Vajna és Mészáros „háborúznak” egymással, Szamoán is hazánkkal foglalkoznak. A 24.hu egyik olvasója hívta fel a figyelmet, hogy a 190 ezres lakosú csendes-óceáni szigetcsoport legnagyobb napilapja félkolumnás összeállítást közölt arról, hogy Orbán kormánya rátette a kezét a megyei lapokra, de szó van a Népszabadság bezárásról is. Ha nem is Szamoa, de az Európai Unió segíthet?

-Ha megnézzük, hogy mi történt eddig, akkor határozottan nem. És nem azért, mert ne lenne, ha nem is szükségszerűen jogi, de politikai oldalról erős eszköze az Európai Unió döntéshozóinak. Úgy tűnik, ők ezt egyensúlyi állapotnak tartják. Egy erősebb politikai nyomásgyakorlás ugyanakkor káoszt is okozhat, ha nincs más kormányképes politikai erő a színtéren. Nincs könnyű helyzetben, aki rajtunk segíteni akar, akárki legyen is az. Feltételezem, hogy az amerikai nagykövetség néhány fiókjában is találhatóak dokumentumok, amelyek elővéve a megfelelő pillanatban komoly ütést tudnak mérni a kormányra, de ezeket jelen pillanatban nem célszerű felhasználni.

- Lehet, lassan mindenki megszokja, hogy Orbán Viktor hőbörög, viszont amikor a saját európai politikai párttársai számára fontos kérdésről van szó, akkor mégiscsak megnyomja azt a gombot, amit meg kell nyomni.

- Együtt tudnak élni ezzel a helyzettel. Magyarország nem fontos. Nagyon keveset tud egy átlag európai polgár rólunk, egy német viszonylag többet, de az is meglehetősen gyér. Bonyolult elmagyarázni, hogy mi történik a magyar médiapiacon. Visszatérve a Népszabadságra: hihető narratíva, hogy a lap csődbe ment és üzleti okokból kellett bezárni, mert lehet tenni mögé számokat. Azt elmagyarázni, hogy az egész folyamat teljesen nyilvánvalóan igazolja, hogy ez egy politikai döntés volt és semmi köze semmiféle számokhoz, már túlmutat azon a három mondaton, amit mondjuk az Európai Bizottság, vagy egy európai komoly döntéshozó Magyarországra hajlandó fordítani. Azt gondoltam, hogy a Népszabadság ilyen értelemben „legalább” az a hősi halott lesz, amelyre végre felkapják a fejüket, de nem tették. Ültem néhány európai fórumon, ahol szóba került, mindenki mantrázta a magáét, de nem történt semmi.

- Népszabadság már nincs, az MTVA viszont dübörög. Minapi hír, hogy nem árulják el az állami intézményt tavaly 87,55 milliárd forinttal támogató adófizetőknek, mennyibe kerültek a Bajnokok Ligája közvetítési jogai. Arra hivatkoznak, hogy ezzel aránytalan sérelmet szenvednének el. Helytálló indok?

- Volt olyan bírósági eljárás, amikor arra hivatkozva nem adtak ki adatot az Átlátszónak, mert versenytársnak tartották a portált. Tradíció az MTVA-nál, hogy hülyeségeket beszélnek. Akkora pénzekről van szó, hogy a piaci versenytársak szája tátva maradna. Kiderülne, hogy az MTVA messze a piaci ár fölött hajlandó fizetni ezekért a tartalmakért. Részben azért, mert azt gondolja, hogy ez a nézettségét növeli, nyilván ez igaz, csak közpénzben aránytalanul sok pénzért cserébe, másrészt meg, mert Orbán Viktor szereti a focit.

- Kell is a tuning, tragikusak a nézettségi adatok. Andy Vajna TV2-jének sem nagyon megy, a Tények például megközelíteni sem tudja az RTL Híradóját. Meddig lehet ezt bírni közpénzzel?

- Habony Árpádhoz közel álló műsorgyártó cégekhez folyik rengeteg pénz, ami a TV2-nél megfordul. Ez a közpénz is „jó helyre” kerül. A TV2 egyébként rosszabbul teljesít, mint amire annak idején számítani lehetett, rejtély, hogy miért. Mégiscsak egy sikeres, televíziós berkekben elismert szakember, Dirk Gerkens a vezérigazgatója, aki alkalmasnak tűnt arra, hogy megszorítsa az RTL-t. Pénzt, paripát, fegyvert kapott és ez sem volt elég. Ebben benne van, hogy ez nem pusztán Vajna biznisze, kezdettől a Habony-közeli Kökény-Szalai Vivienek repültek rá a piacra, velük pedig nem lehet nézettséget produkáló televíziót csinálni. A Fidesz-elitnek az élősködő része kapott rá pillanatok alatt a TV2-koncra.

- A Médiatanácsnak 2019-ben lejár a mandátuma. Milyen hangulatban beszélgetünk majd két év múlva?

- A Médiatanács nélkül ezek a változások a piacon nem történek volna meg. Rengeteg olyan döntésük volt, ami azt segítette, hogy Vajna, Mészáros és Habony elárassza a médiapiac minden szegmensét. Az országos rádiópályázatnak a választások környékén lesz eredménye, még 2018-ban elindul egy új rádió. A Rádió 1 a kampányidőszakra az egész országban elérhető lesz. Nem nagyon marad a piacon felvásárolható termék, tehát nem lesznek olyan fúziók, ahol a tanácsnak komoly döntést kell hoznia. Nem hiszem, hogy attól vidámabban fogunk beszélgetni, ha a Médiatanácsban lesz 2019-ben nem fideszes delegált. Ha most lenne ellenzéki tag, akkor sem tudna beleszólni a szavazásokba, ugyanis az ORTT-vel szemben itt mindenről egyszerű többséggel döntenek. Azért nincs benne a fideszeseken kívül – a KDNP-t is beleértve –, semmilyen más pártból delegált mert abban a pillanatban kiderülne milyen eszetlen törvénytelenségek zajlanak a háttérben. 2018 után, ha nincs Fidesz-kétharmad, akkor nem lesz Médiatanács sem.

Névjegy
Polyák Gábor - Jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. A Pécsi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatója. Főbb területei a médiajog, a médiapolitika, a médiarendszerek, valamint az informatikai és hírközlési jog. Jogi és kommunikációs diplomáit a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Bécsi Egyetemen szerezte. Az MTA Bolyai Ösztöndíjának ösztöndíjas kutatója volt 2010 és 2013 között, 2014 és 2016 között kutatóként dolgozott a münsteri egyetem Informatikai, Távközlési és Médiajogi Intézetében.