Béke Nobel-díj a leszerelésért

Publikálás dátuma
2017.10.07 07:30
KATASZTRÓFA FENYEGET - Kim Dzsong Un játékszerként használja az atomarzenált - Fotó: AFP/FABRICE COFFRINI
Fotó: /
 Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezetnek, az ICAN-nak ítélték az idei elismerést. Sokan meglepődtek a döntésen. 

A Nobel bizottság szereti a meglepetéseket, hiszen olyan személyeket, szervezeteket díjat a békedíjjal, akire, amire senki sem számít. Az utóbbi időben a 2016-os év jelentett kivételt, amikor a kolumbiai elnököt, Jose Manuel Santost illették az elismeréssel a FARC gerillaszervezettel kezdett békefolyamat érdekében tett erőfeszítéseiért.

Az idei jelöltek között is olyan nevek voltak, mint Ferenc pápa, Angela Merkel, Federica Mogherini, a díjat viszont az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet, az ICAN kapta meg. A bizottság indoklása szerint azért, mert a genfi székhelyű szervezet ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint azért mert rendkívüli erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.

Az ICAN 2007-ben jött létre az atomsorompó egyezmény bécsi nemzetközi konferenciáján, több szervezet összefogásának eredményeképpen. Célja a teljes nukleáris leszerelés a világon egy nemzetközi szerződés révén. Az erre irányuló kampányt 12 országban indították útjára, mára az ICAN 468 civil szervezettel partner a világ 101 országában. Eddigi legnagyobb érdeme, hogy idén július 7-én az ENSZ-ben 122 ország aláírta a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló egyezményt, és vállalta a teljes tilalom kötelezettségét, a ratifikáció azonban akadozik. Szépséghibája, hogy a nem csatlakozók között van a világ kilenc legnagyobb atomhatalma (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea), amelyek összességében 15 ezer nukleáris fegyvert mondhatnak magukénak. Beárnyékolja az egyezmény aláírásának jelentőségét az is, hogy csak 50 állam ratifikálása után léphet hatályba.

A szervezet megtiszteltetésnek nevezte a rangos elismerést. "Azért dolgoztunk, hogy megsemmisíthessük a valaha létezett legkártékonyabb fegyvert, az egyetlent, amely az emberiség egészét érintő legnagyobb fenyegetés", fogalmazott közleményében az ICAN. A közlemény szerint a díj azok elismerése, akik mindig hangsúlyozták, nincs olyan cél, ami legitimálná e fegyvereket, ezeket véglegesen száműzni kell a földről. Ez a díj egyben tisztelgés a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba túlélői, valamint a világ különböző, félresikerült nukleáris tesztjeinek áldozatai előtt. Az ő támogatásuk és megrázó beszámolóik nélkül talán soha nem jött volna létre az egyezmény, szögezte le a díjazott szervezet.

Az ICAN megragadva a ráirányult nemzetközi érdeklődést, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, globálisan feszült légkörben a gyújtó hangú retorika túlságosan könnyedén és feltartóztathatatlanul kimondhatatlan borzalmakat idézhet elő. Újabb nukleáris konfliktus körvonalazódik. Elérkezett az idő, hogy a nemzetek egységesen nemet mondjanak az atomfegyverekre, olvasható a közleményben.

Az ICAN egyben megköszönte minden országnak az egyezmény ratifikálását és sürgette azokat, akik még nem tették azt meg, a Nobel bizottságnak pedig azt, hogy a díjjal segítette az atomfegyverek nélküli világ megteremtését célzó erőfeszítéseket. „Ezen az úton kell tovább mennünk, míg nem késő”, zárta közleményét a Nobel-békedíj 2017-es győztese.

Trump veszélyes lépésre készül
Röviddel az iráni nukleáris megállapodás október 15-re kitűzött értékelése előtt Donald Trump amerikai elnök ismét megtámadta az egyezményt. Szerinte a perzsa állam által végrehajtott rakétakísérletek az egyezmény szellemiségével megy szembe. Trump katonai vezetőkkel folytatott washingtoni megbeszélései során azt állította, Teherán „a terrorizmust támogatja, erőszakot és káoszt exportál a közel-keleti térségbe”. Szerinte „véget kell vetni Irán nukleáris ambícióinak”. Trumpnak a következő hét végén kell beszámolnia az amerikai kongresszusnak arról, meglátása szerint Irán tartja-e magát a nukleáris megállapodáshoz, vagy sem. Ezt az amerikai elnök rendre megkérdőjelezi. R.T.



Szerző
2017.10.07 07:30

Hegyimentők segítettek a hó fogságába került turistáknak Romániában

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:58
Menedékház a Caltun tónál
Fotó: Shutterstock/
Keddre is figyelmeztetést adtak ki a Déli- és Keleti-Kárpátok térségére.
Fagypont alá esett a hőmérséklet és helyenként tíz centimétert is meghaladó hó hullott keddre virradó éjszaka Románia hegyvidékein, a 2000 méter feletti utakon és ösvényeken rekedt turisták többfelé hegyimentők segítségére szorultak. Románia legmagasabban haladó országútján, a Déli-Kárpátok gerincét 2145 méter magasságban átszelő 67C jelzésű Transalpina országúton három személygépkocsi és egy kisbusz került az úttestre fagyott jég fogságába. A gépkocsik egyike már üzemanyag nélkül maradt, mire a hegyimentő és utászok elérték őket, de egészségkárosodás nélkül megúszták a kalandot. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a hó letakarításáig lezárják az országutat.  
Ugyancsak téli útviszonyokra kell számítaniuk a Fogarasi-havasokon több mint kétezer méteres magasságban átvezető DN7C országúton is, ahol a burkolatot helyenként 10 centiméteres hóréteg borítja. A „Transzfogarasi” országutat egyelőre nem zárják le, de a hó eltakarításán dolgozó utászok azt tanácsolják az autósoknak, hogy téligumi nélkül ne próbáljanak átkelni a hegyen. A hegyimentők kedd reggel két bajbajutott külföldi – feltételezésük szerint német – turista mentésére indultak a Fogarasban. A Fogarasban túrázó hegymászókat hétfőn a gerincen érte a rossz idő és a Caltun-tónál felállított – állandó személyzet nélküli – menedékhelyen vészelték át az éjszakát. Előző este is hegyimentők hoztak le a hegyről két kimerült és a kihűlés miatt életveszélyes állapotba került fiatalt. A meteorológiai szolgálat keddre is sárga (elsőfokú) figyelmeztetést adott ki a Déli- és Keleti-Kárpátok térségére, ahol 1800 méter feletti magasságban óránként 70-90 kilométeres sebességű széllökésekre és gyenge havazásra kell számítani. Az előrejelzés szerint a szokatlanul hideg idő a hét végig tart a romániai hegyvidéken.
Szerző
2018.09.25 12:58
Frissítve: 2018.09.25 12:58

Jogász doktorok kezében a kardiológiai műtétek sorsa

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:49

Fotó: kardio.hu/
Egyelőre nem jött létre megállapodás arról, hogy a főorvos a felmondási ideje alatt elvégezhesse a betervezett műtéteket. Az egyeztetést az ügyvédek folytatják.
Székely László főorvos nem térhetett vissza a kardológiai intézet műtőjébe, mert az intézmény vezetőjével mára tervezett egyeztetése kudarcba fulladt. Erről lapunkat a főorvos tájékoztatta. A korábban azonnali hatállyal elbocsátott sebész esetében az egészségügyi kormányzat közbenjárására arról kellett volna megállapodni, hogy Székely László a felmondási ideje alatt folytathassa a betegei kezelését, illetve elvégezhesse azokat a minimálinvazív beavatkozásokat, amelyek technikáját csak ő gyakorolja az intézetben. Mint azt Székely László lapunknak elmondta, ő a találkozóra az ügyvédjével érkezett, ám a főigazgató ezt észlelve úgy nyilatkozott, mivel neki nincs ott az ügyvédje nem tud vele érdemben beszélni. Végül abban maradtak, hogy az ügyvédek találnak egy megfelelő időpontot. Székely László a múlt héten szerdán kapta meg azonnali hatályú felmondását egy korábbi esetre hivatkozva, amikor műtétjéhez idegen szakorvos segítségét kérte. Ellátatlanul maradt betegei és orvoskollégáinak nagy többsége azonnal tiltakozott elmozdítása ellen. Pénteken az egészségügyi kormányzat is közbelépett, közvetítettek a két vezető között, annak érdekében, hogy Székely László főorvos a felmondási idejét töltve már hétfőtől műthessen, ennek részleteit nem sikerült tisztázni, a mai keddi találkozón sem. A betegeknek pedig továbbra is várniuk kell.
Szerző
2018.09.25 12:49
Frissítve: 2018.09.25 12:59