Visszaüthet a multik (el)üldözése

A 2018-as választások után a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe, a média, az energetika és a bankszektor után – értesült iparági forrásból a Magyar Nemzet. Az utóbbiakban az Orbán-kormány már elérte a "nemzeti" többséget, és a miniszterelnök 2016-ban még Lengyelországból üzent haza, hogy előbb-utóbb a kiskereskedelem következik. Nem is annyira a többségi részesedés elhódítása a cél, ami nagyjából meg is van, hanem a nagy multik, a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl és az Aldi részarányának csökkentése, vagy a láncok teljes kiszorítása. A lap úgy véli, Mészáros Lőrinc - sokak szerint Orbán Viktor strómanja - és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat.

A bankrendszer esetében még magyarázható volt a "nemzeti" tulajdonszerzés azzal, hogy egy újabb válság esetén az anyabankok saját helyzetük stabilizálásával lennének elfoglalva és magára hagynák magyarországi leánybankjaikat. Az energetikában a nemzetbiztonságra és a zavartalan ellátás biztosítására lehetett hivatkozni. A médiát pedig mindig is átszőtte a politika, ott is "logikus" a kormány erőfeszítése, hogy saját kezébe vegye az irányítást, a kiskereskedelem azonban kilóg ebből a sorból - mondta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. Nehéz olyan érveket felhozni, hogy nemzetbiztonsági, vagy ellátási érdek lenne a külföldi láncok kiseprűzése. Egy másik lehetséges indok lehetne a magyar kisboltok megmentése, csakhogy a családi, mikro- és kisvállalkozásoknak mindegy, hogy külföldi, vagy magyar lánc szipkázza el előlük a vevőiket. Márpedig a kicsik áraikkal versenyképtelenek a nagyokkal szemben. Igaz, ha nem az összes multit késztetné távozásra a kormány, akkor az újsütetű magyar láncoknak a széles nemzetközi beszállítói hálózattal rendelkező vetélytársakkal kellene versenyezniük, mint ahogy jelenleg is kell - jegyezte meg a vezető elemző.

Ha valóban legalább néhány multi rovására növelné a kormány a kiskereskedelemben is a kormányközeli nagyvállalkozói kör súlyát, óriási összegeket kellene költeni például a logisztikai rendszer kiépítésére. A "nagyok" nemzetközi logisztikai rendszere mindenképpen kedvezőbb áron szerzi be az importtermékeket, mint egy magyar kézben lévő lánc. Ami visszaüthet, mert a magyar fogyasztók nagyon árérzékenyek. Ráadásul az energiaszektorral ellentétben az élelmiszer-kiskereskedelemben a hatósági árszabályozás jószerivel kivihetetlen.

Korábban is voltak kormányzati kísérletek a multik kiszorítására, egyebek mellett az élelmiszerbiztonság-felügyeleti díj diszkriminatív bevezetésével, vagy a plázastoppal, de egyik sem járt eredménnyel. Ráadásul a kormány több intézkedése is uniós alapjogokat sértett, s emiatt nem is voltak hosszú életűek.

Ha a kormányzat esetleg kivásárlási szándékkal a multik számára is elfogadható összeget kínálna a magyarországi leányvállalatért, akkor sem valószínű, hogy megválna bármelyikük is tőle, hiszen piacot vettek, amit nem szívesen adnának fel - összegezte Kiss Ambrus.