Megdöbbentek a rákgyógyszerek finanszírozásának szűkítésén

Publikálás dátuma
2017.10.06. 20:17
Illusztráció/AFP
Alig két hetük van a legsúlyosabb betegségekre innovatív terápiát kínáló gyártóknak, hogy egy zárt borítékban megtegyék árajánlataikat. Pénteken megjelent az az új közbeszerzési eljárás, mely szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új típusú árversenyt hirdet egyes innovatív (például daganatok esetén használt) gyógyszerek között. 

Mint arról korábban írtunk: november elsejétől NEAK vaklicittel választaná ki a befogadandó új gyógyszereket. Ez azt jelenti, hogy azonos hatásmechanizmusúak közül azt vásárolják meg, amelyet a legolcsóbbat adja a gyártója. Ezt a módszert más országokban nem használják az onkológiai innovatív gyógyszereknél, mivel hatóanyagaik nem azonosak, így egymással nem helyettesíthetők.

„Botrány, hogy milyen betegségekben, milyen gyógyszereket ejtenek ki, miközben azok többsége csak idén áprilistól érhetők el a betegek számára” – dohogott a Népszavának egy onkológus, miután értesült arról, hogy az új eljárásról valóban megjelent a közbeszerzési kiírás. Így a tüdő- a prosztata, a mell-, vastagbél, bőrdaganatos betegek terápiája az átlagosan most elérhető 3-4 szerről novembertől egyre szűkülhet.

Az orvos mindeddig remélte, hogy a kormány visszakozik ebben az ügyben. Belátják a terv előkészítői, hogy a most vaklicites eljárás alá sorolt különféle gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők, még akkor se, ha ugyanarra a betegségre hatnak, mert valamennyi ilyen szernek más a mellékhatása. Mint mondta: például, a szívműködést károsító hatóanyagok nem adhatók a szívbetegeknek. Az orvos szerint –a döntés érthetetlen, hiszen a termékek döntő többségét tavaly fogadták be a finanszírozott szerek közé és áprilistól kaphatták a betegek.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete friss közleményében elhibázottnak nevezte, hogy a kormány minden korábbi aggály ellenére mégis meghirdette az árversenyt. Állítják: az új eljárás az adott betegek számára – különösen az érintett terápiás területek (daganatos betegségek) halálozási adatait is figyelembe véve – visszafordíthatatlan kárt okozhat.

A gyártók mellett a Gyógyulj Velünk Egyesület is tiltakozik az onkológiai kezelési lehetőségeket szűkítő terv ellen. Mindezt nem lehet másként értékelni, minthogy az állam a rákbetegeken akar spórolni.

Több betegségtípusban, ahol korábban kettő, három vagy négy daganatellenes terápia közül választhatta ki a kezelőorvos a betegének leginkább megfelelőnek tartott terápiát, ott ezután kötelezően meghatároznák, melyik gyógyszerrel lehet megkezdeni a kezelést - reagált Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. Szerinte elfogadhatatlan, hogy ezentúl ne az orvosok döntsenek szakmai alapon, hogy a beteg ne szólhasson bele abba, hogy a súlyos mellékhatások közül melyik terápia nehézségeit képes viselni. Elfogadhatatlan és érthetetlen, ami történik! -háborodott fel az elnök, majd hozzátette: a Gyógyulj Velünk Egyesület még mindig bízik abban, hogy a kormányzat felülbírálja a tervezetet, és nem vesznek el olyan lehetőségeket a magyar rákbetegektől, amelyeket eddig a döntéshozók is indokoltnak láttak biztosítani.

Update:

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ugyan a kérdéseinkre nem válaszolt, de egy közleményben megpróbálja elmagyarázni, miért van szükség változtatásra.

Azt írják: „az elmúlt évek sikeres intézkedéseinek köszönhetően, mára a legtöbb törzskönyvezett gyógyszer elérhető a betegek számára az onkológia, a hematológia, a gyulladásos autoimmun betegségek, és több más betegség esetén. A NEAK elkötelezett, hogy folyamatosan biztosítsa a hozzáférést ezekhez a gyógyszerekhez még akkor is, ha egy-egy beteg kezelése akár 15-20 millió forintba is kerülhet. Köszönhetően a szakmai együttműködésnek, és az orvosok magas színvonalú munkájának, az elmúlt időszakban kialakult a gyógyszerek felhasználásának legjobb gyakorlata, és vannak adatok az egyes készítmények valós életben mutatott eredményességére vonatkozóan is.

Ezen eredményeket értékelve, a következő évre két eljárás keretében kerülnek beszerzésre a gyógyszerek.

Az első eljárásban minden egyes hatóanyag (összesen 35 gyógyszer) külön-külön soron kerül beszerzésre annak érdekében, hogy azon betegeknél, akiknek a kezelése már megkezdődött az egyik gyógyszerrel, a kezelésük továbbra is biztosítva legyen ezzel az adott készítménnyel, amíg azok hatnak a betegnél. Ez kiemelten fontos szempont, hogy amennyiben a beteg jól reagál egy kezelésre, akkor folyamatosan biztosított legyen részére az ellátás. Az így beszerzett gyógyszerekkel kezdődhet meg a betegek kezelése abban az esetben is, ha az adott gyógyszertől várjuk a legjobb eredményt a kezelés során.

A másik eljárásban több részterületet vizsgáltunk meg, ahol nagyon hasonló gyógyszerekkel történik az ellátás. Az elmúlt évek eredményeit felhasználva, elemeztük, hogy ezekben az indikációkban volt-e különbség az egyes készítmények között, a betegek rosszabbodás-mentes túlélésében, vagy a betegek életminőségében. Az eredményeinket egyeztetve a szakma képviselőivel végül is 8 rész-indikáció került kiválasztásra, ahol egy új beteg kezelésének megkezdésekor nem lehet különbséget tenni, hogy melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény. Ezekben az esetekben nem indokolható, hogy egy gyártó magasabb áron adja a készítményét, mint az ugyanolyan hatású készítmény ára. Mint ahogy ez az eddigi gyakorlatban is így történt, a betegek kezelését az ugyanolyan hatású készítmények közül a kedvezőbb áruval kell megkezdeni. Helyettesítésről tehát szó sincs, a megkezdett terápiákat semmilyen esetben nem kell leváltani.

A NEAK elkötelezett abban, hogy a rendelkezésére álló forrásokat a lehető leghatékonyabban használja fel, a legtöbb egészségnyereség megvásárlásával. Felelős gazdálkodóként nem engedhető meg, hogy többet fizessen egyes gyártóknak olyan készítményért, amelyek hatásbeli többletet nem igazoltak a való életbeli alkalmazás során.

Ezek az intézkedések teszik lehetővé, hogy a legújabb gyógyszerek is késedelem nélkül eljussanak a betegekhez, amennyiben azok hosszabb túlélést vagy javulást hozhatnak a betegeknek. Az intézkedések természetesen sérthetik egyes gyártók gazdasági érdekeit, de elkötelezettek vagyunk abban, hogy a betegeknek továbbra is a lehető legmagasabb szintű kezeléseket biztosítsuk."

Szerző
Frissítve: 2017.10.07. 10:10

Lex CEU - Aláhúzta kritikus véleményét a Velencei Bizottság

Publikálás dátuma
2017.10.06. 20:10
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Palkovics László oktatási államtitkár pénteki telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.

Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára kijelentette: fenntartják azon korábbi véleményüket, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák. A német alkotmányjogász elmondta, remélik, hogy ha nem is módosítják, a magyar hatóságok "legalább pragmatikusan fogják alkalmazni a jogszabályt, hogy a már letelepült intézmények folytathassák a működésüket".

Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából". Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül. Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

Maradhat a CEU Budapesten?

A Közép-Európai Egyetem (CEU) kedden tájékoztatott arról, hogy megállapodást kötöttek a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathassanak New York államban. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, arról azonban értesültek, hogy azok "megteremtették a megegyezés alapját" - olvasható a közleményben. Kiemelték: várják, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.

A lex CEU-ról vitáztak a Házban

Palkovics László oktatási államtitkár szeptember 20-án az Országgyűlésben azt mondta, Maryland állammal szakmai alapon folyt a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben "nincs politikai rész". Hozzátette: New York állammal a tárgyalások tartanak, és véleménye szerint azok hamarosan lezárulnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, akkor ezt a megállapodást is aláírják - mondta. 

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka úgy válaszolt Palkovicsnak, hogy egy "kényszermegállapodásról" van szó, amelyre csak azért volt szükség, mert a Fidesz a "Soros-hadjárat" részeként elhatározta, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból az üzletember által alapított Közép-Európai Egyetemet. A Fidesz "CEU elleni támadása" és a felsőoktatási törvény módosítása sajnos másik öt intézmény működését is érintette, köztük a javaslatban szereplő McDaniel College-ot, amely így "ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében" - fogalmazott az Országgyűlés szeptemberi ülésén a szocialista politikus.

Szerző
Frissítve: 2017.10.06. 21:41

Lex CEU - Aláhúzta kritikus véleményét a Velencei Bizottság

Publikálás dátuma
2017.10.06. 20:10
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Palkovics László oktatási államtitkár pénteki telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.

Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára kijelentette: fenntartják azon korábbi véleményüket, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák. A német alkotmányjogász elmondta, remélik, hogy ha nem is módosítják, a magyar hatóságok "legalább pragmatikusan fogják alkalmazni a jogszabályt, hogy a már letelepült intézmények folytathassák a működésüket".

Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából". Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül. Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

Maradhat a CEU Budapesten?

A Közép-Európai Egyetem (CEU) kedden tájékoztatott arról, hogy megállapodást kötöttek a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathassanak New York államban. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, arról azonban értesültek, hogy azok "megteremtették a megegyezés alapját" - olvasható a közleményben. Kiemelték: várják, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.

A lex CEU-ról vitáztak a Házban

Palkovics László oktatási államtitkár szeptember 20-án az Országgyűlésben azt mondta, Maryland állammal szakmai alapon folyt a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben "nincs politikai rész". Hozzátette: New York állammal a tárgyalások tartanak, és véleménye szerint azok hamarosan lezárulnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, akkor ezt a megállapodást is aláírják - mondta. 

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka úgy válaszolt Palkovicsnak, hogy egy "kényszermegállapodásról" van szó, amelyre csak azért volt szükség, mert a Fidesz a "Soros-hadjárat" részeként elhatározta, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból az üzletember által alapított Közép-Európai Egyetemet. A Fidesz "CEU elleni támadása" és a felsőoktatási törvény módosítása sajnos másik öt intézmény működését is érintette, köztük a javaslatban szereplő McDaniel College-ot, amely így "ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében" - fogalmazott az Országgyűlés szeptemberi ülésén a szocialista politikus.

Szerző
Frissítve: 2017.10.06. 21:41