Palkovics László oktatási államtitkár pénteki telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.
Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.
Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára kijelentette: fenntartják azon korábbi véleményüket, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák. A német alkotmányjogász elmondta, remélik, hogy ha nem is módosítják, a magyar hatóságok "legalább pragmatikusan fogják alkalmazni a jogszabályt, hogy a már letelepült intézmények folytathassák a működésüket".
Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából". Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.
A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül. Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.
Maradhat a CEU Budapesten?
A Közép-Európai Egyetem (CEU) kedden tájékoztatott arról, hogy megállapodást kötöttek a New York-i Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathassanak New York államban. A CEU "szándékosan tartózkodott a nyilatkozatoktól", hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, arról azonban értesültek, hogy azok "megteremtették a megegyezés alapját" - olvasható a közleményben. Kiemelték: várják, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten, ami mindig is az intézmény célja volt.
A lex CEU-ról vitáztak a Házban
Palkovics László oktatási államtitkár szeptember 20-án az Országgyűlésben azt mondta, Maryland állammal szakmai alapon folyt a tárgyalás, és abszolút szakmai alapon tárgyalnak New York állammal is, ebben "nincs politikai rész". Hozzátette: New York állammal a tárgyalások tartanak, és véleménye szerint azok hamarosan lezárulnak. Ha a CEU teljesíti a feltételeket, akkor ezt a megállapodást is aláírják - mondta.
Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka úgy válaszolt Palkovicsnak, hogy egy "kényszermegállapodásról" van szó, amelyre csak azért volt szükség, mert a Fidesz a "Soros-hadjárat" részeként elhatározta, hogy ellehetetleníti, megszünteti vagy legalábbis kiűzi az országból az üzletember által alapított Közép-Európai Egyetemet. A Fidesz "CEU elleni támadása" és a felsőoktatási törvény módosítása sajnos másik öt intézmény működését is érintette, köztük a javaslatban szereplő McDaniel College-ot, amely így "ártatlan elszenvedője lett egy gyáva és szégyenteljes akciónak, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében" - fogalmazott az Országgyűlés szeptemberi ülésén a szocialista politikus.
