Európai Ügyészség - Szigorúan ellenőrzött közösségi támogatások

Szűkkörű sajtóbeszélgetésen ismertették tegnap az új Európai Ügyészség tervezett feladatait. Az Európai Bizottság biztosa szerint szigorítani fogják a kimaradók közösségi támogatását.

Javasolni fogom, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó tagországokban szigorúbban ellenőrizzük a közösségi támogatások odaítélését és felhasználását — mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi együttműködésért is felelős tagja pénteken, egy szűkkörű brüsszeli sajtóbeszélgetésen.

Mint ismeretes, az új független hivatal előreláthatólag 2020-ban, a következő EU költségvetési ciklusban kezdi meg a működését. Az lesz a feladata, hogy nyomozást és büntetőeljárást indítson az uniós büdzsét érintő bűncselekményekkel kapcsolatban. Az egyelőre 20 országgal felálló intézmény tevékenységében Magyarországon kívül Hollandia, Lengyelország, Málta és Svédország nem vesz részt. Dánia, Írország és Nagy-Britannia eleve kimaradnak a büntetőjogi együttműködésből. Hollandia és Svédország azért nem támogatják az uniós ügyészséget, mert ellenzik, hogy átvegye a nemzeti hatóságuk jogkörét. Magyarország és Lengyelország pedig elégségesnek ítélik a jelenlegi közösségi fellépést a korrupció és a csalás ellen.

Civiltörvény: "politikai ügy"

Politikai ügynek nevezte péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő a civiltörvény miatti uniós kötelezettségszegési eljárást. "Valójában arról van szó" - tette hozzá, -, "hogy a brüsszeli bürokraták egy politikai döntést akarnak rákényszeríteni jogi eszközzel Magyarországra. A törvénnyel kapcsolatos brüsszeli beadvány szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, "értelmes jogász még kézbe sem veszi, mert megégeti a kezét", az "közröhej tárgya mindenhol Európában", "annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni". "Ha elfogadnánk, mi is nevetségessé válnánk" - tette hozzá. "Arról van szó, hogy ha valaki külföldről pénzt fogad el, akkor azt be kell vallani. Pont. Mit sért ez?" - kérdezte a kormányfő.

Az Európai Ügyészség elsősorban a határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozik majd, de az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felkérésére nyomozhat és vádat emelhet a részes tagállamokban is. Ezt azonban nem teheti meg azokban az országokban, amelyek nem tagjai a hivatalnak. Európai bizottsági statisztikák szerint uniós szinten az OLAF ajánlásainak 40 százaléka jut el vádemelési szakaszba.

KITILTHATNAK - Piros lapot kaphatunk Brüsszeltől - Fotó: PATRICK SEEGER - DPA/AFP

Vera Jourová a Népszava kérdésére kifejtette: nem a felzárkóztatási támogatások megvonásával vagy visszatartásával tervez kedvet csinálni az ügyészi hivatalhoz való csatlakozáshoz, hanem a szabályok, az ellenőrzési mechanizmusok megkönnyítésével. “Az Európai Ügyészség léte eleve visszatartó erővel bír. Az uniós források pályázati és felhasználási szabályait ezért nagy mértékben egyszerűsíteni kell azokban a tagállamokban, amelyek részt vesznek a nyomozati és vádemelési hatáskörrel rendelkező hivatal munkájában. Az együttműködésből kimaradó országoknak azonban szigorúbb feltételeket szabnánk mind a támogatások odaítélésekor, mind pedig a pénzköltés utólagos ellenőrzése során. Ez utóbbiban a jelenleginél komolyabb szerepet juttatnánk az OLAF-nak is ” — fejtette ki Jourová. Hozzátette: ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása természetesen csak akkor lehetséges, ha az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyásával módosítják a kohéziós alapokról szóló szabályozást.

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló jogszabályt csütörtökön fogadta el az EP, a hatályba lépéséhez még a tagországok formális jóváhagyása szükséges, amire az igazságügyminiszterek jövő heti luxemburgi ülésén fog sor kerülni. Vera Jourová azt mondta, ott újra megpróbálja meggyőzni a távol maradó kormányokat az ügyészi hivatalhoz való csatlakozás előnyeiről.

Fogyasztói csúcs

Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vesz jövő pénteken Pozsonyban azon a fogyasztói csúcstalálkozón, amelyet a szlovák és a cseh kormány rendez a kettős élelmiszer-minőségről — tudta meg a Népszava. A magas szintű miniszteri értekezleten értesülésünk szerint a Visegrádi Négyek országai kormányfői szinten képviseltetik magukat. A konferencián részt vesz Vera Jourová, az Európai Bizottság fogyasztóvédelemért is felelős tagja. Közismert, hogy több kelet-európai tagállam panaszt emelt Brüsszelben az ellen, hogy bizonyos vállalkozások a különböző országokban eltérő minőségben értékesítik a termékeiket. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság támogatását ígérte a közös fellépéshez, és megkérte Robert Fico szlovák kormányfőt egy magas szintű találkozó megszervezésére. Erre kerül sor október 13-án Pozsonyban.

Velencei Bizottság: "problematikus" a lex CEU

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításáról a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, illetve megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

Egyértelműen pozitív a bizottság állásfoglalása a felsőoktatási törvényről, a testület ugyanis kimondta, hogy az államoknak jogukban áll követelményeket támasztani a területükön működő külföldi egyetemekkel szemben - közölte Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek pénteken. Vita abban van, hogy ki kellene-e vonni az országban már jelen lévő külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, a kormány azonban úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - tette hozzá.