Tíz év börtönt kapott „dzsihád mami”

A maximálisan kiszabható tíz év börtönbüntetésre ítélte pénteken a párizsi büntetőbíróság azt az iszlám hitre áttért anyát, aki a végsőkig támogatta a Szíriában dzsihadistaként harcoló franciák egyik vezetőjének számító fiát.

Az 51 éves Christine Riviere 2013-ben és 2014-ben háromszor járt a fiánál Szíriában, s a vád szerint "teljesen magának vallva az iszlamista ideológiát", hozzájárult az Iszlám Állam dzsihadista szervezet logisztikai megerősítéséhez, elősegítve több fiatal nő eljutását fiához, Tyler Vilnushoz.  "Ahelyett, hogy megpróbálta volna a fiát jó útra téríteni, éppen ellenkezőleg, bátorította" - mondta az ítélet indoklásakor a bíró. 

A vád szerint a nő csinált "fegyvert a fiából" és az Iszlám Állam francia dzsihadistái kerítőnőjeként is tevékenykedett, többeknek küldött Európából feleségeket.  A bíróság elutasította a vádlott azon védekezését, miszerint ő csak a legkisebb fiának, Tyler Vilnusnak tett "szívességeket", aki a szíriai franca fegyveres hálózatok egyik megszervezője volt. 

A perben fényt derült a nő és az 1965-ben született kisebbik fia közötti elszakíthatatlan függőségi viszonyra. A fia 2011-ben, anyja pedig 2012-ben tért át a muzulmán hitre, és mindketten gyorsan radikalizálódtak, miközben a család többi tagja keresztény maradt. 

A vád szerint a veszélyes nő célja az volt, hogy fiát függőségi viszonyban tartsa, és a dzsihádban látta meg a lehetőséget arra, hogy örökre egy "halhatatlan párt" alkosson vele. Ügyvédje, Thomas Klotz viszont teljesen elveszettnek írta le ügyfelét, akinek szerinte nagyon hiányos tudása van az iszlámról.

A nyomozók és a francia média által csak "dzsihád maminak" nevezett nőt 2014. július 2-én tartóztatták le az idősebb fia, Leroy lakásán, ahonnan Szíriába készült utazni. Kihallgatásán azt mondta, hogy 2013 nyara és 2014 árpilis között azért járt rendszeresen Szíriába, hogy fia mellett maradjon, amíg az mártírként meg nem hal. 

A perben a nő tagadta, hogy a dzsihadista szervezetet támogatta, és hogy harcolt a soraiban, jóllehet több Szíriában készült felvételen a kezében fegyverekkel látható. Az egyik, a Facebookra is felkerült felvételen a nő egy lefejezésen vesz részt. Ennek kapcsán Christine Riviere a perben azt mondta, hogy csak meg akarta mutatni az ottani valóságot. 

Tyler Vilnus -, akit 2015 júliusban tartóztatták le Törökországban és jelenleg Franciaországban tartják fogva -, egy franciákból álló dzsihadista csoport vezetője volt Szíriában. Azzal vádolják, hogy tagja volt annak a szíriai sejtnek, amely megszervezte és elkövette 2015. november 13-án Párizsban a 130 áldozatot követelő iszlamista merényletsorozatot.

Szerző

Bombafenyegetések - 20 ezer embert evakuálni kellett

Telefonos, névtelen bombafenyegetések miatt Moszkvában több mint 100 objektumból több mint 20 ezer embert evakuáltak pénteken - közölte jól értesült forrásra hivatkozva az Interfax orosz hírügynökség.

Az Interfax szerint az épületeket, köztük három repteret, négy pályaudvart, több mint 20 iskolát, óvodát és önkormányzati épületeket, valamint a belvárosi Marriott Grand Hotelt  átkutatják. A repterekkel kapcsolatos, a Seremetyjevo gyógyszertárának, Vnukovo egyik éttermének és a Zsukovszkij információ pultjának aláaknázásáról szóló figyelmeztetések egyszerre futottak be. A TASZSZ szerint a fővárosi biztonsági és mentőszolgálatok a nap folyamán több mint 100 szándékosan félrevezető riasztást kaptak.  

Az orosz főváros környékén 41 iskolából további mintegy hatezer embert, egy bevásárlóközpontból pedig kétezer embert kellett kivezetni.  Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója csütörtökön azt állította, hogy a már csaknem egy hónapja tartó hamis riasztássorozat négy külföldön tartózkodó orosz állampolgártól ered. Mint mondta, az IP-telefonokat használó gyanúsítottaknak cinkosaik vannak Oroszországban.

Az FSZB-főnök szerint a telefonhívások előzetes becslések szerint több mint 300 millió rubel (mintegy 1,4 milliárd forint) veszteséget okoztak. Hivatalos összesítést még mindig nem tettek közzé arról, hogy Oroszországban hol és hány embert kellett evakuálni a szeptember 10-én kezdődött, nagyszámú és szándékosan félrevezető telefonos riasztások miatt.  Bortnyikov - igaz, kevés konkrétumot megemlítve - először számolt be arról, hogy a hatóságok kit gyanúsítanak a "telefonos terrorizmussal".

A sajtóban legelterjedtebb korábbi magyarázatok az Iszlám Állam terroristáit, az "ukrán nyomot" vagy hackerek egy brüsszeli csoportját gyanították a történtek mögött. Abban a kérdésben eddig is összhang volt a teóriák között, hogy a hívásokat külföldről indíthatták.

Szerző

Katalán népszavazás - Jövő kedden ül össze a parlament

Jövő kedden tart rendkívüli ülést a katalán parlament, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet - döntött pénteki ülésén az autonóm parlament vezetése, amely délután hat órára hívja össze majd a törvényhozást.

A rendkívüli ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a katalán elnök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait értékeli. A katalán szocialista párt (PSC) az alkotmánybíróságon támadta meg az illegális népszavazásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot.

A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem lehet megtartani. Ezt követően a katalán elnök maga kezdeménye a katalán parlamentnél keddi felszólalását, ezúttal kihagyva abból a népszavazásra utaló kifejezést.

A katalán parlament ellenzéki pátjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlenségi pártok a napirend módosításával az utolsó pillanatban határozatot terjesztenek be Katalónia elszakadásának kinyilvánításáról. Carles Riera, a baloldali Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi párt képviselője pénteken azt állította, hogy már tárgyalnak a Junts pel Sí (Együtt az igenért) katalán kormányzó pártszövetséggel a függetlenségről szóló nyilatkozat szövegéről, amelyet a katalán elnök majd felolvas a keddi parlamenti ülésen. Ezt azonban a katalán kormány részéről senki sem erősítette meg.

Ínigo Méndez de Vigo, spanyol kormányszóvivő a kabinet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatkozatnak nem lenne nemzetközi támogatása. Megismételte a spanyol miniszterelnök korábbi kijelentését, hogy amennyiben a katalán kormány visszatér a törvényességhez, akkor készek vele a párbeszédre.

Szerző