A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nem akadémia, hanem egy végrehajtó hatalmat gyakorló politikai képződmény, homogén és retrográd ideológia mentén megszervezve, már a létezése sem szimmetrikus a SZIMA-éval – mondják a köztestület felpumpálását elutasító szakértők.
Részlet az Alkotmánybíróság a 18/2014. számú határozatából: „Az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Mindezek alapján a törvény nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.”
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (hivatalos rövidítése ugyan Széchenyi Akadémia, de cikkünkben a továbbiakban a SZIMA rövidítést használjuk) viszont az MTA önálló, társult intézménye, amely számára a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. A SZIMA rögzített feladata megjeleníteni a művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga. Mindkét intézmény elnökválasztás elé néz a közeljövőben.
Fekete György mandátuma lejárt, Makk Károly (Széchenyi Akadémia) elnöki pozíciója augusztus 30-án, a rendező halálával üresedett meg. „Az MMA - melynek számára a nemzeti elköteleződés alapkövetelmény - adományokból tartja fenn magát. A SZIMA pedig az MTA társult intézményeként az MTA palotájában székel.” - panaszolta fel Fekete 2011-ben, miközben éppen azért lobbizott, hogy köztestületté váljanak, és igyekezett elhitetni, hogy az MTA-hoz tartozó művészeti akadémikusok „ballib ingyenélők”, de megnyugodhat mindenki, hiszen Makovecz akadémiájának tagjai egytől egyig jobboldaliak lesznek. Ezt mindkét oldalon nehezményezték. Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke is hangsúlyozza: az akadémia, akárcsak az MTA, nem firtatja a tagok világnézetét. A kettős tagság is lehetséges, például az idén elhunyt Jókai Anna is az volt, aki SZIMA-tagsága dacára sem tartotta magát „ballibnek”. Fekete György hamar el tudta intézni, hogy ne adományokból éljenek. 2011-ben a köztestület-előkészítésére százmillió forint állami forrással gazdálkodott az MMA, 2014-ben 4,5 milliárdot, 2017-ben 10,5 milliárdot kapott a köztestületté vált egykori Egyesület.
A törvény 200 főben maximálta az MMA-köztestület rendes tagjainak számát, a Széchenyi Akadémiának eredetileg 48, pár éve 60 – hetven év alatti - rendes tagja lehet. Az MMA soha nem titkolta vonzódását a miniszterelnökhöz. Makovecz Imre 2011-ben elmondta, ha Orbán bele kíván szólni a kultúrába, akkor az MMA-n keresztül máris megteheti, csak adjon hozzá székházat, ingatlanokat és költőpénzt is. A függetlenség legkisebb igénye nélkül tette hozzá az alapítóatya a Hetek kérdésére: „Most jött el az idő, amikor Orbánék úgy gondolják, köztestületté kell nyilvánítani és használni kell az akadémiánkat.” Abban az időben Pálinkás József volt az MTA elnöke. Nem akadályozta meg, hogy Orbán Viktor művészbarátainak egyesülete bekerüljön az alkotmányba és költségvetési tétellé váljon.
Egyéni életmű, közéleti érdeklődés és vitathatatlan nemzettudat; ez kell ahhoz, hogy valaki az MMA tagjává válhasson – mondta el a jelenlegi elnök. A kádertotó kedvelői Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Marton Éva operaénekes, Doncsev András és L. Simon László nevét említik lehetséges befutóként. L. Simon azonban nem lehet, hiszen nem tagja a testületnek, és – belső forrásaink szerint – azért nem szavazták meg a tagfelvételi kérelmét, hogy ne lehessen elnök. A hírek szerint megválasztása ellen személyesen Fekete György járt el a miniszterelnöknél.
A Kosáry Domokos által 1992-ben életre hívott SZIMÁ-val az alapítása óta együttműködött az MTA. „A rendszerváltás után felvetődött, mi történjen a tudomány és a művészet határán létező alkotókkal. Van köztük balos és jobbos kimagasló tehetségű művész is, például Kocsis Zoltán. Az MTA költségvetésében minden évben szerepel a Széchenyi Akadémiára 15 millió forint körüli támogatás” - nyilatkozta anno Pálinkás, tévesen. A valóságban, 10-12 millió forint között mozgott a költségvetés, három éve ez 19,65 millió forintra nőt. Az MMA költségvetésében viszont a törvény szerint miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás illeti meg az elnököt, a főtitkárt a pedig közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, az egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben is részesül.
A SZIMA tagjai között a nemzetközi porondon is elismert alkotók vannak, míg Fekete visszatérő gondolata volt az elmúlt években, hogy az MMA feladata a magyar kultúra világszínvonalának felmutatása. „Példaként mondom: a világ legjobb gobelinművészei Magyarországon élnek. Tud valaki erről?” - kérdezte egy Heti Válasznak adott interjújában. A kérdésfelvetése elég komikus, hiszen a Széchenyi Akadémia taglistája elegendő bizonyíték a magyar kultúra világszínvonalának elismertségére. Íróink közül Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter vagy Krasznahorkai László külföldi ismertsége vitathatatlan, de érdemes átnézni a teljes listát, mindegyik név ismert a hazai és külföldi kultúrafogyasztók körében. A zenészek között találjuk Kurtág Györgyöt, Jeney Zoltánt, tiszteletbeli tagként Eötvös Pétert.
A filmesek közül említhetjük Szabó Istvánt, Jancsót, Mészáros Mártát, Tarr Bélát, Enyedi Ildikót. Makovecz Imre – az online archívumokban ma is olvasható - hazaárulásra utaló, csak félig burkoltan antiszemita megjegyzései a Széchenyi Akadémia tagjaival kapcsolatban, Fekete vádaskodásai és politikai állásfoglalásai éles ellentétben állnak bármilyen oldali akadémiai tagtól elvárt minimummal.
Amikor a sajtó 2011-ben furcsállta az ideologikus intézmény alkotmányba emelését, az alapító Makovecz Imre így reagált: „ha az MMA köztestületté válik, megszűnik a liberálisok privilégiuma, és előreléphetnek azok, akik eddig csak szemlélői lehettek az irodalmi és művészvilág hivatalos eseményeinek. Nem érdekel az idegenszívűek viselkedése. Ha az akadémia enyhén fasisztikus, enyhén náci és így tovább, engem ez az ítélet nem érdekel, mert azok az emberek sem érdekelnek, akik a szívüket és a zsebüket is eladták egy olyan világnak, amely ezt az országot fel akarja számolni.”
A Széchenyi Akadémia eddigi elnökei betartották az akadémiai működések aranyszabályát: árnyaltan fogalmaznak, mert az egész akadémiát képviselik. Ferencz Győző kérdésünkre annyit mondott: mivel az alapszabályzatuk nem vár el ideológiai homogeneitást, így nem is képviselhetik a tagságot ideológiai kérdésekben. Ez az MTA tudományos tagozatainál is így működik.
