A 2014 novemberében indult vizsgálat megállapította, hogy a Paks 2 mellett lobbizók érveivel szemben mégiscsak részesül állami támogatásban a projekt, ugyanis "a magyar állam a beruházása vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el". Mindvégig vita volt és eltért a brüsszeli vizsgálóbizottság, a kormány, valamint a vitába bekapcsolódó hazai zöldek véleménye a működés idejére várható áramárról és az új atomreaktorok hatásfokáról.
A kormány 90-95 százalékos kihasználtság mellett érvelt, a Bizottság azonban ezt nem tartotta elérhetőnek. A kormány által jelzett megtérülési mutatók a Bizottság szerint, a 2014-es adatokkal számolva csak 85 százalékos eséllyel teljesíthetők, míg a ugyanez a 2017-es adatokat figyelembe véve már csak 55 százalék. Ez utóbbiban közrejátszanak a csökkenő energiaárak is. Az Index írása szerint ha egy magáncég fektetett volna be a 12 milliárd eurósra becsült atomenergetikai projektbe, végül 600 millió eurós, mintegy 190 milliárd forintos veszteség érte volna.
Az EB végül elfogadta a kormány magyarázatát és megszorításokkal engedélyezte a beruházást. Így Paks 2 a nyereségét a befektetés megtérítésére és az üzemeltetésre fordíthatja, a meglévő atomerőműtől függetlenül kell üzemelnie, illetve a megtermelt áram harmadát az áramtőzsdén kell értékesítenie. Aszódi Attila a jelentés kapcsán blogbejegyzésben nyugtázta, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks 2 projekt nyereséget termel, és állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik.
