Előfizetés

Fél évig fordították Paks 2 engedélyét

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:23
Fotó: Szalmás Péter/Népszava
Fél éve, hogy az Európai Bizottság megadta az utolsó engedélyt is a paksi kapacitásbővítő beruházáshoz. Az állami támogatás miatt indított vizsgálatot követő 88 oldalas határozat tartalmát azonban csak a hétvégén ismerhették meg az érdeklődők - igaz, mint a jelentést elsőként szemléző Index.hu is megjegyzi, az érzékeny adatokat, például az árakat kitakarva, és csak angolul. A késlekedést részben fordítás elhúzódásával indokolták.

A 2014 novemberében indult vizsgálat megállapította, hogy a Paks 2 mellett lobbizók érveivel szemben mégiscsak részesül állami támogatásban a projekt, ugyanis "a magyar állam a beruházása vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el". Mindvégig vita volt és eltért a brüsszeli vizsgálóbizottság, a kormány, valamint a vitába bekapcsolódó hazai zöldek véleménye a működés idejére várható áramárról és az új atomreaktorok hatásfokáról.

A kormány 90-95 százalékos kihasználtság mellett érvelt, a Bizottság azonban ezt nem tartotta elérhetőnek. A kormány által jelzett megtérülési mutatók a Bizottság szerint, a 2014-es adatokkal számolva csak 85 százalékos eséllyel teljesíthetők, míg a ugyanez a 2017-es adatokat figyelembe véve már csak 55 százalék. Ez utóbbiban közrejátszanak a csökkenő energiaárak is. Az Index írása szerint ha egy magáncég fektetett volna be a 12 milliárd eurósra becsült atomenergetikai projektbe, végül 600 millió eurós, mintegy 190 milliárd forintos veszteség érte volna.

Az EB végül elfogadta a kormány magyarázatát és megszorításokkal engedélyezte a beruházást. Így Paks 2 a nyereségét a befektetés megtérítésére és az üzemeltetésre fordíthatja, a meglévő atomerőműtől függetlenül kell üzemelnie, illetve a megtermelt áram harmadát az áramtőzsdén kell értékesítenie. Aszódi Attila a jelentés kapcsán blogbejegyzésben nyugtázta, hogy részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks 2 projekt nyereséget termel, és állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik. 

Modern házmesterek? - Elavult a társasházi törvény

Soproni H. Lajos
Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:22
GANG - Erősen megoszlik és kritikus a lakók véleménye a modern házmesterekről - Népszava fotó
Új törvényre és helyzetük tisztázására várnak a társasházban élők. A közös képviselőkre és a notórius tartozókra vonatkozó szabályokat szigorítanák.

A társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és fél millió lakóját tetemes adósság terheli. Azt pontosan senki nem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol nincs hivatalos kimutatás – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. Így becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban körülbelül 4,5 milliárd forint a tartozás, és ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van amit már nem is lehet. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak. Aztán vannak akik könnyelműek, figyelmetlenek, és ezért fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek - tette hozzá.

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amiből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni a gazdálkodásukról, információval csak ők rendelkeznek, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosításra, és elutasítják az érdeklődőt. Ezzel leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre inkább a középpontba kerül, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs elegendő jogi eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége elavultnak tartja a 2003-ban született, s legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt, miként a jogalkotók is. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak - mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak -, úgy adóznak mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon, vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, és ennek legkorábban az év végén lehet eredménye.

Szakmai kamarába terelnék a közös képviselőket
A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró "házmesterek" is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként. Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el. Egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése - állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.

Két művészeti akadémia - Az egyik a hatalom kitartottja

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:00
HELYFOGLALÓ - Kedden eldől, kié lesz a Magyar Művészeti Akadémia elnöki pozíciója, miután Fekete György mandátuma lejárt - Fotó
Magyar Művészeti Akadémia, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Csak az első él milliárdokból, csak a másodiknál elvárás a művészi szabadság.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nem akadémia, hanem egy végrehajtó hatalmat gyakorló politikai képződmény, homogén és retrográd ideológia mentén megszervezve, már a létezése sem szimmetrikus a SZIMA-éval – mondják a köztestület felpumpálását elutasító szakértők.

Elítélte az Alkotmánybíróság az MMA-t
Részlet az Alkotmánybíróság a 18/2014. számú határozatából: „Az MMA közhatalmi jogköröket nem gyakorol ugyan, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott és olyan döntéseket hoz, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Mindezek alapján a törvény nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.”

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (hivatalos rövidítése ugyan Széchenyi Akadémia, de cikkünkben a továbbiakban a SZIMA rövidítést használjuk) viszont az MTA önálló, társult intézménye, amely számára a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. A SZIMA rögzített feladata megjeleníteni a művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga. Mindkét intézmény elnökválasztás elé néz a közeljövőben.

Fekete György mandátuma lejárt, Makk Károly (Széchenyi Akadémia) elnöki pozíciója augusztus 30-án, a rendező halálával üresedett meg. „Az MMA - melynek számára a nemzeti elköteleződés alapkövetelmény - adományokból tartja fenn magát. A SZIMA pedig az MTA társult intézményeként az MTA palotájában székel.” - panaszolta fel Fekete 2011-ben, miközben éppen azért lobbizott, hogy köztestületté váljanak, és igyekezett elhitetni, hogy az MTA-hoz tartozó művészeti akadémikusok „ballib ingyenélők”, de megnyugodhat mindenki, hiszen Makovecz akadémiájának tagjai egytől egyig jobboldaliak lesznek. Ezt mindkét oldalon nehezményezték. Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke is hangsúlyozza: az akadémia, akárcsak az MTA, nem firtatja a tagok világnézetét. A kettős tagság is lehetséges, például az idén elhunyt Jókai Anna is az volt, aki SZIMA-tagsága dacára sem tartotta magát „ballibnek”. Fekete György hamar el tudta intézni, hogy ne adományokból éljenek. 2011-ben a köztestület-előkészítésére százmillió forint állami forrással gazdálkodott az MMA, 2014-ben 4,5 milliárdot, 2017-ben 10,5 milliárdot kapott a köztestületté vált egykori Egyesület.

A törvény 200 főben maximálta az MMA-köztestület rendes tagjainak számát, a Széchenyi Akadémiának eredetileg 48, pár éve 60 – hetven év alatti - rendes tagja lehet. Az MMA soha nem titkolta vonzódását a miniszterelnökhöz. Makovecz Imre 2011-ben elmondta, ha Orbán bele kíván szólni a kultúrába, akkor az MMA-n keresztül máris megteheti, csak adjon hozzá székházat, ingatlanokat és költőpénzt is. A függetlenség legkisebb igénye nélkül tette hozzá az alapítóatya a Hetek kérdésére: „Most jött el az idő, amikor Orbánék úgy gondolják, köztestületté kell nyilvánítani és használni kell az akadémiánkat.” Abban az időben Pálinkás József volt az MTA elnöke. Nem akadályozta meg, hogy Orbán Viktor művészbarátainak egyesülete bekerüljön az alkotmányba és költségvetési tétellé váljon.

Ők a lehetséges befutók
Egyéni életmű, közéleti érdeklődés és vitathatatlan nemzettudat; ez kell ahhoz, hogy valaki az MMA tagjává válhasson – mondta el a jelenlegi elnök. A kádertotó kedvelői Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Marton Éva operaénekes, Doncsev András és L. Simon László nevét említik lehetséges befutóként. L. Simon azonban nem lehet, hiszen nem tagja a testületnek, és – belső forrásaink szerint – azért nem szavazták meg a tagfelvételi kérelmét, hogy ne lehessen elnök. A hírek szerint megválasztása ellen személyesen Fekete György járt el a miniszterelnöknél.

A Kosáry Domokos által 1992-ben életre hívott SZIMÁ-val az alapítása óta együttműködött az MTA. „A rendszerváltás után felvetődött, mi történjen a tudomány és a művészet határán létező alkotókkal. Van köztük balos és jobbos kimagasló tehetségű művész is, például Kocsis Zoltán. Az MTA költségvetésében minden évben szerepel a Széchenyi Akadémiára 15 millió forint körüli támogatás” - nyilatkozta anno Pálinkás, tévesen. A valóságban, 10-12 millió forint között mozgott a költségvetés, három éve ez 19,65 millió forintra nőt. Az MMA költségvetésében viszont a törvény szerint miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás illeti meg az elnököt, a főtitkárt a pedig közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, az egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben is részesül.

A SZIMA tagjai között a nemzetközi porondon is elismert alkotók vannak, míg Fekete visszatérő gondolata volt az elmúlt években, hogy az MMA feladata a magyar kultúra világszínvonalának felmutatása. „Példaként mondom: a világ legjobb gobelinművészei Magyarországon élnek. Tud valaki erről?” - kérdezte egy Heti Válasznak adott interjújában. A kérdésfelvetése elég komikus, hiszen a Széchenyi Akadémia taglistája elegendő bizonyíték a magyar kultúra világszínvonalának elismertségére. Íróink közül Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter vagy Krasznahorkai László külföldi ismertsége vitathatatlan, de érdemes átnézni a teljes listát, mindegyik név ismert a hazai és külföldi kultúrafogyasztók körében. A zenészek között találjuk Kurtág Györgyöt, Jeney Zoltánt, tiszteletbeli tagként Eötvös Pétert.

A filmesek közül említhetjük Szabó Istvánt, Jancsót, Mészáros Mártát, Tarr Bélát, Enyedi Ildikót. Makovecz Imre – az online archívumokban ma is olvasható - hazaárulásra utaló, csak félig burkoltan antiszemita megjegyzései a Széchenyi Akadémia tagjaival kapcsolatban, Fekete vádaskodásai és politikai állásfoglalásai éles ellentétben állnak bármilyen oldali akadémiai tagtól elvárt minimummal.

Makovecz Imre és az idegenszívűek
Amikor a sajtó 2011-ben furcsállta az ideologikus intézmény alkotmányba emelését, az alapító Makovecz Imre így reagált: „ha az MMA köztestületté válik, megszűnik a liberálisok privilégiuma, és előreléphetnek azok, akik eddig csak szemlélői lehettek az irodalmi és művészvilág hivatalos eseményeinek. Nem érdekel az idegenszívűek viselkedése. Ha az akadémia enyhén fasisztikus, enyhén náci és így tovább, engem ez az ítélet nem érdekel, mert azok az emberek sem érdekelnek, akik a szívüket és a zsebüket is eladták egy olyan világnak, amely ezt az országot fel akarja számolni.”

A Széchenyi Akadémia eddigi elnökei betartották az akadémiai működések aranyszabályát: árnyaltan fogalmaznak, mert az egész akadémiát képviselik. Ferencz Győző kérdésünkre annyit mondott: mivel az alapszabályzatuk nem vár el ideológiai homogeneitást, így nem is képviselhetik a tagságot ideológiai kérdésekben. Ez az MTA tudományos tagozatainál is így működik.

Nem sóhivatal egy művészeti akadémia?
Ferencz Győzőt, a Széchenyi Akadémia ügyvezetőjét kérdeztük:
- Mi lenne a kormány teendője az MMA-val és a SZIMÁ-val?
- Az lett volna helyes, ha az alaptörvényben annyi állna, hogy Magyarország kormánya garantálja a tudományos kutató- és a művészeti alkotómunka szabadságát.
- Szükség van ezekre az intézményekre? Nem sóhivatal egy művészeti akadémia?
- Akadémiánk jóvátételi szándékkal született. Az MTA 1949-ben szovjet mintájú kutatóintézeti a szerkezetet létrehozva kizárta tagjai közül az alkotóművészeket, köztük Márai Sándort, Illyés Gyulát. Kosáry az irodalmi és művészeti élet akkori reprezentatív alakjait kívánta újból integrálni akadémiai keretek közé. Nem hiszem, hogy komolyan kétségbe lehet vonni a tudományos vagy művészeti akadémiák létjogosultságát. Minden kultúrának szüksége van olyan testületre, amely önmagára reflektál, integrálja és megjeleníti sokféleségben rejlő gazdagságát.
- Az MMA-apanázs havi 280ezerre nőtt. Önöknél?
- Csak azok kapnak fizetést, illetve tiszteletdíjat, akik az ügyintézését végzik. Nálunk nincs javadalmazás. A művészek anyagi gondjait nem így kell megoldani.
- A Széchenyi Akadémia tagságát ballibezni szokás az MMA-ban. Van valóságalapja?
- Meg kell nézni, kik között szokás ez, utána már nem érdemes ezzel foglalkozni. De válaszolok: az alapítók között (ők főleg írók voltak) igen tudatos mérlegelés eredményeképpen, megtaláljuk Nemes Nagy Ágnest, Szabó Magdát, Görgey Gábort, Juhász Ferencet, Konrád Györgyöt és Jókai Annát. Nem gondolkodtak egyformán. A sokféleség elve később sem változott. A biológusok teljesítményét sem politikai hovatartozásuk alapján ítélik meg. Akadémiánk elutasítja a kirekesztés és bezárkózás minden formáját.