Olsen szerint a magyarok messze vannak az Eb-formájuktól

Lars Olsen, a feröeri labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya szerint a magyar csapat nem igazán lépett előre az Európa-bajnokság óta, ezzel együtt nehéz mérkőzésre számít a két együttes keddi világbajnoki selejtezőjén a sorozat zárásakor.

A szakember elmondta, a gárda rögtön szombaton a lettek elleni, gól nélküli döntetlennel véget ért összecsapást követően repülőre ült, így vasárnap már Budapesten tréningezett.

"Minden játékosom készen áll a találkozóra, láttam a magyarok összecsapását, ismerem őket és azt is tudom, hogy inkább otthon erősek" - nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón a dán tréner.

Olsen az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte, a magyarok a tavalyi Európa-bajnokságon, valamint az azt megelőző selejtezősorozatban mutatott játékukat nem tudták megközelíteni az utóbbi időben, a csapat nem lépett előre, ez azonban annak is betudható, hogy Király Gábor visszavonult és Gera Zoltán sem játszott sérülés miatt. A feröeri szakvezető kiemelte, óriási sikert jelentene az ország labdarúgásának, ha győzni tudnának a Groupama Arénában, amivel megszereznék a harmadik helyet a csoportban.

Jóan Símun Edmundsson, az együttes támadója arról beszélt, hogy a lettek ellen a kapufát találták el, ezen most javítani szeretnének. "Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy idegenben is képesek vagyunk jól játszani, gólt szerezni" - jelentette ki a játékos.

A két csapat kedden 20.45-kor kezdődő találkozóján a harmadik hely a tét, a döntetlen a magyaroknak kedvezne.



Szerző

Tetőcserépen Orbán és a felcsúti ház

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:19
Fotó: a szerző felvétele
Polgárpukkasztás után újabban 250-300 éves cserepekre fest, vágya egy életnagyságú Omega megörökítése a giccsfestők pápájának titulált Bihari Puhl Leventének.

Több száz éves tetőcserépre festette Orbán Viktor arcképét és felcsúti házát is. Azt mondja, lehiggadt közel a hatvanhoz, magyar értékeket ment, ez amolyan „apostoli küldetése” lett; hol vannak már botrányos kiállításai, amikor kisbalta állt ki egy festménye közepéből, a másikat meg fűrésszel darabolta és centiméterre árusította?! Vagy amikor két művét is kicenzúrázta a siófoki kulturális központ akkori direktora, hiába mondta, hogy „Siófokon nyártól nyárig, ez a tárlat címe; talán a meztelen nő nem a siófoki nyár? A fröccsöntött virág, meg a gumióvszer nem a siófoki nyár?”

Egy kollégája a giccsfestők pápájának titulálta Bihari Puhl Leventét, akit „lila ködben és palástban kéne mutogatni”. Nosza, meg is festette A giccsfestők pápáját; a lila-bíbor pápai süveg alatt egy kerek lyuk, hogy oda dughassa be a fejét.

Levyntgard – saját magáról így nevezte el művészetét, mások retroavantgardnak mondják. Újabban 250-300 éves cserepekre fest. – Van egy 18. században épült házunk a Vas megyei Jánosházán, az ottani cserepekkel kezdtem, ma már gyűjtöm, amerre megyek. Az idei nyári, északi parti kiállítás-sorozatom apropóján azt írta rólam a veszprémi megyei lap: ,,a festészet Kodály Zoltánja" vagyok – magyarázza a siófoki festőművész. – Mivel öregségemre „magyarmániás” lettem és ha másban nem is biztos, ebben azonban rokon lelkek vagyunk a miniszterelnökkel, ezért úgy gondoltam: őt is az egyik cserépre festem. Személyesen akartam átadni, írtam egy levelet, kaptunk egy időpontot, valaki kijött a parlamentből és átvette. Orbán azután személyesen köszönte meg levélben: „Nagy öröm tudni, hogy egy magyar festőművész legfontosabb küldetésének hazája és honfitársai élethű és igényes ábrázolását választja… Engedje meg, hogy ezúton köszönjem meg megtisztelő ajándékát”.

Merthogy portrét is rengeteget festett már Levy (lakásműtermének falán sokan lógnak, Csukás Istvántól Rockenbauer Pálon át Sinkó Lászlóig, de valakinek csak a tarkóját, mert a festő szerint az is sokat elárul az emberről), de hiába van kiírva a kapujára húsz éve, hogy galéria – panaszolja –, még nem sokan tértek be festményt vásárolni, vagy legalább csak körülnézni. Pár éve, amikor már a tb-jét sem tudta befizetni, bement a helyi munkaügyi központba és arra kérte az ügyintézőt: neki ne munkát, hanem megrendelőt közvetítsen…

Terve most is ezer, balatoni képeket festenek éppen lányával hatvan fotó alapján, de nem másolva, hanem ami eszükbe jut a képekről, az lesz a siófoki kerek-születésnapi tárlat anyaga. Amit pedig nagyon szeretne: életnagyságú képre festeni az Omega együttest, kisebbekre meg ami a számaikról eszébe jut, de persze ehhez is pénz kellene – igaz, 2022-ig még van idő, a legendás zenekar csak akkor lesz majd hatvan. Azt nem hiszi, hogy kijut még Amerikába, egyszer ugyanis egy fővárosi galériatulajdonos azt mondta neki a képeit látva: a magyar közönség nincs az ő művészetéhez felnőve, Európa is túl konzervatív, állítson ki Amerikában…

Tetőcserépen Orbán és a felcsúti ház

Publikálás dátuma
2017.10.09. 07:19
Fotó: a szerző felvétele
Polgárpukkasztás után újabban 250-300 éves cserepekre fest, vágya egy életnagyságú Omega megörökítése a giccsfestők pápájának titulált Bihari Puhl Leventének.

Több száz éves tetőcserépre festette Orbán Viktor arcképét és felcsúti házát is. Azt mondja, lehiggadt közel a hatvanhoz, magyar értékeket ment, ez amolyan „apostoli küldetése” lett; hol vannak már botrányos kiállításai, amikor kisbalta állt ki egy festménye közepéből, a másikat meg fűrésszel darabolta és centiméterre árusította?! Vagy amikor két művét is kicenzúrázta a siófoki kulturális központ akkori direktora, hiába mondta, hogy „Siófokon nyártól nyárig, ez a tárlat címe; talán a meztelen nő nem a siófoki nyár? A fröccsöntött virág, meg a gumióvszer nem a siófoki nyár?”

Egy kollégája a giccsfestők pápájának titulálta Bihari Puhl Leventét, akit „lila ködben és palástban kéne mutogatni”. Nosza, meg is festette A giccsfestők pápáját; a lila-bíbor pápai süveg alatt egy kerek lyuk, hogy oda dughassa be a fejét.

Levyntgard – saját magáról így nevezte el művészetét, mások retroavantgardnak mondják. Újabban 250-300 éves cserepekre fest. – Van egy 18. században épült házunk a Vas megyei Jánosházán, az ottani cserepekkel kezdtem, ma már gyűjtöm, amerre megyek. Az idei nyári, északi parti kiállítás-sorozatom apropóján azt írta rólam a veszprémi megyei lap: ,,a festészet Kodály Zoltánja" vagyok – magyarázza a siófoki festőművész. – Mivel öregségemre „magyarmániás” lettem és ha másban nem is biztos, ebben azonban rokon lelkek vagyunk a miniszterelnökkel, ezért úgy gondoltam: őt is az egyik cserépre festem. Személyesen akartam átadni, írtam egy levelet, kaptunk egy időpontot, valaki kijött a parlamentből és átvette. Orbán azután személyesen köszönte meg levélben: „Nagy öröm tudni, hogy egy magyar festőművész legfontosabb küldetésének hazája és honfitársai élethű és igényes ábrázolását választja… Engedje meg, hogy ezúton köszönjem meg megtisztelő ajándékát”.

Merthogy portrét is rengeteget festett már Levy (lakásműtermének falán sokan lógnak, Csukás Istvántól Rockenbauer Pálon át Sinkó Lászlóig, de valakinek csak a tarkóját, mert a festő szerint az is sokat elárul az emberről), de hiába van kiírva a kapujára húsz éve, hogy galéria – panaszolja –, még nem sokan tértek be festményt vásárolni, vagy legalább csak körülnézni. Pár éve, amikor már a tb-jét sem tudta befizetni, bement a helyi munkaügyi központba és arra kérte az ügyintézőt: neki ne munkát, hanem megrendelőt közvetítsen…

Terve most is ezer, balatoni képeket festenek éppen lányával hatvan fotó alapján, de nem másolva, hanem ami eszükbe jut a képekről, az lesz a siófoki kerek-születésnapi tárlat anyaga. Amit pedig nagyon szeretne: életnagyságú képre festeni az Omega együttest, kisebbekre meg ami a számaikról eszébe jut, de persze ehhez is pénz kellene – igaz, 2022-ig még van idő, a legendás zenekar csak akkor lesz majd hatvan. Azt nem hiszi, hogy kijut még Amerikába, egyszer ugyanis egy fővárosi galériatulajdonos azt mondta neki a képeit látva: a magyar közönség nincs az ő művészetéhez felnőve, Európa is túl konzervatív, állítson ki Amerikában…