Előfizetés

A marketingesek rémálma válhat valóra - Cipővásárláshoz életkor?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:06
Személyes vásárlásnál nincs szükség adatbázisra - Illusztráció/AFP
A marketingesek rémálmát válthatja valóra az Európai Unió bő fél év múlva életbe lépő új adatvédelmi rendelete, ha a cégek nem készülnek föl idejében az előírásokra.

A kezdeti komoly aggodalmak ugyan elcsitulni látszanak az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR, General Data Protection Regulation) körül, a magyar kis- és középvállalkozásokat – főként a kisebb webáruházakat - azonban komoly kihívások elé állíthatják a változások.

A 2018. május 25-től életbe lépő új szabályozás célja a személyes adatok és a magánszféra védelmének biztosítása, és hatálya kiterjed minden, az unió területén működő cégre és vállalkozásra. Új, az egész EU-ban egységes, szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok – név, lakcím, egészségügyi adatok, jövedelem, vallási, politikai nézet, nemzeti hovatartozás, kulturális profil, helymeghatározás – kezelésére és tárolására.

A magyar infotörvény ugyanakkor eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az unióban, így a GDPR valójában drasztikus változásokat nem hoz: aki az eddigi szabályozást betartotta, annak nem fog különösebb gondot okozni – mondja Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere. – A problémát inkább az jelenti, hogy a kkv-szektor egy része, főként a kisebb webshopok üzemeltetői, a jelenlegi előírásokkal sincsenek tisztában.

Közösségi oldalak: mindent házon belül
Egyre megkerülhetetlenebb a közösségi média az üzleti életben: már a kereskedők 92 százalékának van hivatalos Facebook-oldala. A többség (68 százalék) továbbra is termékek és akciók népszerűsítésére, fizetett hirdetésekre használja a felületet, de felértékelődött az ügyfélszolgálati funkció is (55 százalék). Ezt a Facebook is ösztönzi: folyamatosan bővíti a hivatalos oldalak üzenetküldési szolgáltatásait. Lehetőség van például automatikus válaszok beállítására, valamint úgynevezett “ticketing alapú” üzenetkezelésre is: egy ügyfélpanasz teljes életútja transzparens módon végig követhető, megjegyzések, előzmények is hozzáadhatók. A többi platform – Instagram, Pintereset, Messenger - is arra törekszik, hogy minél több dolgot „házon belül” tudjon intézni a felhasználó, ezzel is arra ösztönözve, hogy minél több időt töltsön el az oldalakon. Az utóbbi időben például már vásárolhatunk is ezeken az oldalakon keresztül, miáltal még több adatot tudnak meg rólunk.

Hibás adatvédelmi szabályzattal dolgoznak – és azt is egy másik, rossz szabályzatot használó cég honlapjáról „emelték át” –; nem adnak tájékoztatást az adatkérés céljáról, kezelésnek és tárolásának módjáról. Előfordul, hogy több adatot kérnek be kötelezően, mint ami szükséges volna – például cipővásárláshoz életkort -, és nem tájékoztatják a vevőt azok felhasználásról. A hírlevélküldéshez való hozzájárulást előre kipipálják, vagy hozzájárulás nélkül küldik az e-maileket – sorolja Horváth Katalin a tipikus hibákat. Becslése szerint ezek a kkv szektor mintegy 70 százalékánál előfordulnak, és elsősorban tájékozatlanságból fakadnak - a cégvezetők egyszerűen nem érzik ennek fontosságát. Pedig a veszély nem csak annyiból áll, hogy a felhasználó postaládáját kéretlen promóciós e-mailek öntik el. Kikerülhetnek banki, vagy egészségügyi adatok is: egy egészségügyi applikáció például komplett kórtörténeteket őrizhet rólunk.

Az új uniós szabályok nem is lesznek elnézőek: a jelenlegi 20 millió forintos bírságmaximum kisebb jogsértés esetén 10, súlyos vétség esetén 20 millió euróra emelkedik. Ráadásul megszűnik az a kkv-szektor számára biztosított gyakorlat, amely alapján elsőre nem büntetett, csak figyelmeztetett a hatóság.

Az utóbbi években 100-200 ügy került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elé, ebből féltucat esetben szabtak ki maximális bírságot, a többség egymillió forint alatti büntetéssel vagy figyelmeztetéssel megúszta. Horváth Katalin bízik abban, hogy május 25. után sem kerül majd sor tömeges bírságolásra. Szerinte azonban nem is a bírság jelenti egy cégnek a legnagyobb érvágást, hanem az, ha büntetésként törlik a teljes adatbázisát.

Bővülő piac: fellendülőben a mobilvásárlás
Az online kiskereskedelmi forgalom 2017 első félévében csaknem 20 százalékos növekedéssel, mintegy 25 milliárd forinttal haladta meg 2016 azonos időszakának eredményét. Idén az első 6 hónapban realizált 154 milliárd forintos forgalom megközelítőleg 14 millió darab rendelést eredményezett, egy vásárló átlag évi 11-szer rendelt a weben. A GKI Digital és az Árukereső.hu felmérése szerint a legkeresettebb és legnépszerűbb termékek továbbra is a könyvek, játékok, ruházati cikkek, műszaki- és számítástechnikai eszközök, így ezek értékesítésére szakosodik a legtöbb e-kereskedő is. Emellett 2017-ben nagyot ugrott az élelmiszerek, háztartási- és drogéria cikkek, valamint a baba-mama termékek iránti online kereslet is.
Az eNET adatiból pedig az derül ki, hogy egyre többet vásárolunk mobilról is. A magyar internetezők 82 százaléka, azaz 4,5 millió ember használ okostelefont, 2015 óta pedig megduplázódott a mobilról online vásárlók száma: 2017-re elérte az 1 millió 362 ezret. A mobiltelefont fizetésre is használók tábora visszafogottan ugyan, de bővül: 2017-re közel kétmillióan fizettek már így.

Egy webáruház legfőbb értéke ugyanis a vásárlói adatbázisa. Az online kereskedők éppen azért szeretnének minél több információt megtudni a honlapjukon időző felhasználókról, hogy a célzott hirdetésekkel visszatérésre és minél gyakoribb vásárlásra ösztönözzék korábbi vevőiket. Ilyen például, amikor a webáruház a kínálatát a vásárló netes keresési előzményei alapján rendezi, vagy amikor a korábbi vásárlások alapján tematizált hírleveleket küldenek ki.

A személyre szabott hirdetések és kedvezmények – versenyképes árakkal kiegészülve – erősítik a vásárlók elkötelezettségét egy-egy cég iránt: márpedig ez ma a magyar online kiskereskedelmi piac legfontosabb célja. Rövid távon ugyanis nem várható új, érdemi vásárlóerővel rendelkező társadalmi rétegek tömeges megjelenése a szektorban – állapítja meg a GKI Digital és az Árukereső.hu közös elemzése. Az Online Kiskereskedelmi Index kutatássorozat online marketingre fókuszáló felméréséből ugyanakkor az is kiderül, hogy a gyűjtött vásárlói- és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17 százaléka használja marketing stratégiájának kialakításához.

E téren tehát még van mit fejlődniük a cégeknek, a GDPR azonban ebben nem fogja segíteni őket. Az új előírások – az eddigiektől eltérően - részletesen szabályozzák a profilalkotást is; 18 éven aluliakat például nem is lehet majd profilozni. Külön checkboxokban kell majd kipipáltatni a különböző adatfelhasználási célokhoz – statisztika, szerződéskötés, e-mailmarketing, számlázás, szállítás - a hozzájárulást. Minderről nyilvántartást is kell vezetni: ez komoly adminisztrációs terheket ró majd a cégekre. Vannak ugyan erre alkalmas szoftverek, de ezek drágák – ez szintén a kkv szektornak fog fájni. Az pedig egyenesen a marketingesek rémálmát váltja majd valóra, ha kiderül, hogy adatbázisuk nem felel meg az új adatvédelmi szabályoknak: ebben az esetben ugyanis mindenkitől egyesével újra be kell kérni a hozzájárulásokat.

Az új szabályok ugyanakkor elsősorban nem az online kiskereskedőkre irányulnak, hanem azokra a cégekre – mint például a Facebook -, amelyek a vásárlókat „adják el” a cégeknek - fogalmazott Pintér Róbert az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője, hozzátéve, hogy valószínűleg nem a kis webáruházakra fognak lecsapni elsőként a hatóságok. - Történelmi múltunk – a zsidótörvények, a deportálások – miatt Európában erős igény van arra, hogy a személyes adatokhoz ne férhessen bárki csak úgy hozzá, és ne lehessen azokat az engedélyünk nélkül fölhasználni. Májustól ez az internetre vonatkozóan is határozottan érvényes lesz – magyarázza.

A jelenleg működő 6-8 ezer hazai webáruház évi több mint 400 milliárd forintos forgalmának több, mint 80 százalékát 200-300 nagy webáruház generálja. Ezek a most is igen szigorú infotörvény miatt Pintér Róbert szerint fel vannak készülve a változásokra, de a GDPR nem lesz megugorhatatlan feladat a kisvállalkozások számára sem - igaz, még az idén el kell kezdeni foglalkozni vele.

Nehéz jó futárt találni

Az ingyenes házhoz szállítás és a munkaerőhiány kivéreztette az e-kereskedelem fontos pillérének számító futárcégeket - mondta Madar Norbert a GKI Digital üzletágvezetője.

- Felmérésük szerint több száz fős munkaerő-hiánnyal küzd a logisztikai szektor. Bírni fogják a futárok az év végi dömpinget?

- A futárcégek tavaly több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek közre, ez idén várhatóan 18-20 százalékkal fog emelkedni. A csomagok 30-40 százalékát az év utolsó két-három hónapjában kézbesítik a karácsony és a hatalmas akciókkal jelentkező november 24-i Black Friday miatt. Ha pár száz csomaggal csúszik egy webáruház becsült heti csomagszáma, gond van, ugyanis a futárcégek ezek alapján tervezik az adott heti kapacitásaikat. A magyar vásárlók azonban türelmesek, nem várják másnapra a csomagot, inkább az a fontos, hogy amikorra ígérik, megérkezzen. Vagyis a kereskedők a kiemelt promóciók idején nyugodtan bevállalhatnák akár a 3-5 napos szállítási határidőt is.

- Miért nehéz jó futárt találni?

- Elsőre valóban egyszerűnek tűnő feladat egy csomag házhoz szállítása, valójában komplex készségeket igényel. Nem csak autót kell vezetni, érteni kell a számítógépes rendszerhez, jó stresszkezelő és kommunikációs képességekkel is rendelkezni kell. A másik probléma, hogy Nyugat-Európában is keresettek a futárok, akiknek ott ráadásul könnyebb dolguk van. A vásárlók tőlünk nyugatabbra jellemzően előre fizetnek, így elég a csomagot csak a „kilincsre akasztani”. Nálunk viszont hajtani kell az ügyfeleket, mivel a magyarok 77 százaléka az utánvétet választja. Napi 50-60 címnél már boríthatja a szállítási menetrendet, ha egy-egy vásárlót nem ér el a futár, vagy eléri, de nincs nála pénz és emiatt várnia kell.

- Célba érnek akkor időben a karácsonyi csomagok?

- A tavalyi csúszásokból tanulva idén még tudatosabban készülnek a kereskedők. Egyszerre több futárcéggel is szerződnek, hogy ha az egyik túlterheltté válik, legyen tartalék. Jobban igyekeznek tervezni is az árukészlettel, és erőteljesebben kommunikálják a vevők felé, hogy ha a fa alatt szeretnék látni a csomagokat, akkor idejében adják le a rendeléseket.

V. A. D.



Putyin díszpolgársága - Kétfejűvé váltak az egyetemek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:03
ELVESZTETT AUTONÓMIA - "Csak az a felsőoktatási intézmény tud hatékonyan dolgozni, amelyik szabadon rendelkezik szellemi és any
 A szabad véleménynyilvánítás jogát senki nem veheti el a Debreceni Egyetem polgáraitól, s az etikai kódexük szerint is joguk van kritikát megfogalmazni – mondja Fábián István az intézmény korábbi rektora.

- Az elsők között tiltakozott Vlagyimir Putyin kitüntetése ellen. Érte retorzió?

 Eddig nem. Azzal, hogy mi ezt az állásfoglalást megtettük, nem követtünk el semmiféle olyan kihágást, ami akár etikai, akár munkajogi szempontból problematikus lehet. A sokat idézett etikai kódexünk eleve azt a kitételt tartalmazza, hogy az egyetem minden egyes polgárának joga és lehetősége, hogy kritikát fogalmazzon meg, mindenféle retorzió nélkül. Azt is kimondja, hogy az egyetem nevében természetesen nem, de saját kompetenciája körében bárki tehet ilyen észrevételt. S ha egy tanszéknek van véleménye, akkor azt jómagam tanszékvezetőként természetesen képviselhetem, sőt képviselnem kell.

- Az egyetem vezetése nem így gondolta, hisz raportra hívták önöket, s még az a rossz emlékeket idéző ötlet is felmerült, hogy egyenként beszélgetnek el a renitensekkel.

- Alapvető kérdés, hogy az egyetem polgárai meddig mehetnek el a szabad véleménynyilvánítás jogában. Úgy gondolom, ezen bőven belül volt mindenki. Azt a véleményemet pedig továbbra is fenntartom, hogy egy munkahelyi vezető nem nyilatkozhat olyan szavakkal a beosztottjairól, ahogyan azt az egyetem rektora tette. (Szilvássy Zoltán „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánoknak” nevezte a tiltakozókat. – a szerk). Sőt: minél magasabb poszton van valaki, annál inkább meg kell válogatnia a megfogalmazása stílusát.

- Az egész eljárás arra is alkalmas lehet, hogy példát statuáljanak, s azt sugallják: jobb, ha mindenki beáll a sorba, másképp nem kerüli el a vegzálást.

- Azt érzékelem, hogy – noha a felsőoktatással kapcsolatban mindig is voltak kritikai észrevételek – az emberek ma már óvatosabbak abban, hogy nyíltan ki is mondják ezeket. Az elmúlt évtizedekben az én ingerküszöbömet is áttörték olyan dolgok, amelyek miatt nyilvánosan kiálltam a közvélemény elé: megtettem baloldali kormányok idején is, ha nem értettem egyet az oktatás-politikával vagy annak bizonyos részleteivel. Legutóbb a Palkovics-féle felsőoktatási stratégia megszületésekor akadt ki a kijelzőm.

- Mi háborította fel?

- Ez a stratégia abból indul ki, hogy korábban minden rossz volt, s az sugallja, mintha nem lehetne a korábbi eredményekre építeni. Ezzel szemben a magyar felsőoktatás elitje messze a rendszerváltás előtt nemzetközileg ismert és elismert volt, kiváló képviselői pedig sorra hozták haza azokat az ötleteket, amelyek előre vitték az oktatás és a kutatás ügyét. Egyetlen konkrét példát mondanék: amikor az 1970-es évek második felében bejött a kutatási pályázati rendszer, az áttörte a merev egyetemi hierarchiát. A „fősodor” mellett is lehetett kutatási forrásokhoz jutni, s ez alapjaiban változtatta meg az addigi viszonyokat. Már a hetvenes-nyolcvanas években önálló tudományos műhelyek léteztek az egyetemeken, ha úgy teszik, náluk sokkal előbb történt meg a rendszerváltás, mint az országban. De a stratégia ezt is negligálni akarja. A másik probléma, hogy hosszú évekre akarja meghatározni, hogy merre menjen a magyar felsőoktatás, ahhoz viszont pénz kéne. Ám az nincs.

- Ehelyett…?

- Kaotikusakká váltak a viszonyok. A Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), amely korábban egyfajta minőséget biztosított a képzések, egyetemi tanári kinevezések terén, s többé-kevésbé ellent tudott állni a különféle lobbiérdekeknek, ellehetetlenítették, felszámolták a függetlenségét. Ennek egyik következménye, hogy finoman szólva is érdekes egyetemi tanári kinevezések történhetnek.

- Mocsai Lajosra gondol, aki épp Debrecenben kapott díszdoktori címet?

- Az ő egyetemi tanári kinevezése valóban erősen megkérdőjelezhető, noha elismerem: tehetséges kézilabda-edző volt. Érdekes, hogy az egyetemi tanári kinevezések mindig szeptember elsejétől lépnek életbe, őt viszont – egyedüliként az egész rendszerben – már augusztusban kinevezte a köztársasági elnök. Nyilvánvalóan emögött az állt, hogy minél hamarabb rektor lehessen a Testnevelési Egyetemen. Korábban az egyetemek írtak ki pályázatot erre a címre, a beérkező munkákat a szenátus bírálta el, s a MAB bólintott rá a végén – ezt is felülírta az új rendszer.

- Mi a felsőoktatás igazi rákfenéje?

- Az egyetemi autonómia teljes elvesztése, s a kancellárok kinevezése. Kétfejűvé váltak az egyetemek, van elvileg a rektor, aki az akadémiai vonalat viszi, és a kancellár, aki a gazdasági ügyekért felel. Ez fából vaskarika. Egy egyetemen nincs olyan rektori döntés, aminek ne lenne valamilyen gazdasági következménye. Csak az a felsőoktatási intézmény tud hatékonyan dolgozni, amelyik szabadon rendelkezik szellemi és anyagi forrásaival. Ezt mind elvették. Az, hogy állami pénzekből működik a felsőoktatás, nem indokolja a kézi vezérlést. Legyen világos szabályrendszer, azt tartsák és tartassák be, de ezen belül adjanak autonómiát!

Névjegy
Fábián István tanszékvezető egyetemi tanár 2010 és 2013 között volt a Debreceni Egyetem rektora, előtte rektorhelyettes volt. Három évig dolgozott kutatóprofesszorként a Miami Egyetemen, Alexander von Humboldt ösztöndíjas, poszt-doktoranduszi tanulmányait Göttingenben folytatta. Négy évvel ezelőtt azért lépett vissza az újbóli rektor-jelöltségtől, hogy általa is támogatott jelölttársa mögött egyértelmű többség sorakozzon fel. Ennek ellenére a legkevésbé támogatott, fideszes hátszelű jelöltet, a jelenlegi rektort, Szilvássy Zoltánt nevezte ki az egyetem élére Balog Zoltán.


- Elvileg ösztönzi a kormány, hogy jobban működjenek együtt a gazdasági élet valós szereplőivel, ez adhatna egy kis többletszabadságot.

- Jól hangzik, de a hétköznapi életben nem így működik. Ha például ideszól egy nagy cég, hogy a gyártási folyamatban problémájuk van, és egy héten belül kellene megtalálnunk hibát, nem mellékesen komoly pénzekért, ezt a papírforma szerint nem tudjuk megtenni. A bürokrácia miatt legalább három hónapig tartana az ügyintézés. Más kérdés, hogy a legtöbb egyetem ezt megoldja „okosba”, elvégzi a munkát és később majd leadminisztrálja. Az együttműködés bizalmi alapon, és teljesen szabálytalanul működik. Az is vicc, hogy jelenleg csak bonyolult közbeszerzésen tudunk megvásárolni bármit. Nekem két évre előre meg kellene tudnom mondani, hogy milyen vegyszerekre lesz szükség a kísérletekhez. Miközben a kutatás egyik lényeges eleme épp a kiszámíthatatlanság: a menet közben felmerülő, előre nem tervezhető új problémákra kell választ találni. Ez így komoly versenyhátrányt jelent a magyar egyetemek számára.

- Mi a véleménye a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) működéséről?

- Ezeket elvileg azért találták ki, hogy a képviseljék a hallgatók érdekeit. Az évek során azonban megbomlott az egyensúly, s felbillent a jogok és kötelességek rendszere. A HÖK-öket túlkoros, megélhetési hallgatók, sőt, olykor már ilyen státuszban sem lévők irányítják, s nem ritka a generációs szakadék képviselők és képviseltek között. Nehezen láthatók az érdekeltségi rendszerek: egyes HÖK-vezetők feltűnő jómódban élnek, teljesen abszurd módon közalkalmazotti státuszban vannak, nagy fizetésért részt vesznek egyetemi felső-vezetők pályázataiban. El lehet képzelni, milyen lelkesen képviselik konfliktusos helyzetben a hallgatókat. A „kemény mag” jól szervezett, így rendre megnyerik a soros választásokat, az egyetemi fiatalság nagy része amúgy is közönyösen figyeli a tevékenységüket. Ha pedig netán potenciális ellenfél tűnne fel a színen, azt megveszik, bedarálják. A szenátusban lévő szavazataikkal befolyásolni tudják a döntéseket, így sakkban tartják az intézményt. Mára a HÖK állam lett az államban, eredeti feladatát rég nem tölti be.

- Egyre több fiatal tanul külföldön, számos rangsor szerint nincs magyar egyetem a világ legjobb ötszáza között. Jól láthatóan romlik a színvonal.

- Az egyetemek finanszírozása biztosan romlik, s ez öngerjesztő folyamat. A fenntartó a költségvetés tervezésekor beszámolja a bevételek közé a pályázati forrásokat is, noha azok elvileg nem költhetők működésre, csak fejlesztésre, kutatásra. Annyiban biztosan jól teljesít a magyar felsőoktatás, hogy egy diploma fajlagos költségei nálunk még mindig nagyon jók. Ám a rangsorbéli helyezések addig nem fognak változni, amíg Magyarországon a teljes felsőoktatásra költenek annyit, mint amennyi a világranglista századik helyén álló egyetlen egyetem költségvetése. Folyamatos minőségvesztés figyelhető meg. Volt egy olyan szabály, hogy tudományos fokozattal kell rendelkeznie az oktatók kétharmadának – ma már ez biztosan nincs így a legtöbb egyetemen. S még mindig léteznek az Intercity professzorok, akik névlegesen vannak jelen egy intézményben, tömbösítve tartanak órákat, de nem járulnak hozzá az intézményben komoly szakmai műhelyek létrehozásához. Nekem meggyőződésem, hogy egy egyetem színvonalát a vezető oktatói határozzák meg, körülöttük alakul ki az a szellemi aura, amely vonzóvá tesz egy-egy kart vagy szakot. Márpedig ez jelenlét nélkül nem megy.

Botrányos kitüntetés
Lapunk adta hírül először idén augusztusban, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. E cím alapítását néhány évvel ezelőtt épp Fábián István akkori rektor kezdeményezte. A „civis honoris causa” cím olyan belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem, vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését. Ilyen elismerést 2014-ben elsőként Habsburg György utazó nagykövet, két évvel később pedig Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök kapott.
Információink szerint legutóbbi magyarországi látogatási idején adták volna át Debrecenben a kitüntetést az orosz elnöknek, ám a Külügyminisztérium lemondta a látogatást. Az egyetemen előbb az Alkotmányjogi, majd a Szervetlen és Analitikai Kémiai, az Analízis és a Fizikai Kémiai tanszék is elhatárolódott attól, hogy az egyetem díszpolgárává váljon Vlagyimir Putyin. A szenátus döntése azonban a tiltakozás ellenére továbbra is érvényben van.

Putyin díszpolgársága - Kétfejűvé váltak az egyetemek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:03
ELVESZTETT AUTONÓMIA - "Csak az a felsőoktatási intézmény tud hatékonyan dolgozni, amelyik szabadon rendelkezik szellemi és any
 A szabad véleménynyilvánítás jogát senki nem veheti el a Debreceni Egyetem polgáraitól, s az etikai kódexük szerint is joguk van kritikát megfogalmazni – mondja Fábián István az intézmény korábbi rektora.

- Az elsők között tiltakozott Vlagyimir Putyin kitüntetése ellen. Érte retorzió?

 Eddig nem. Azzal, hogy mi ezt az állásfoglalást megtettük, nem követtünk el semmiféle olyan kihágást, ami akár etikai, akár munkajogi szempontból problematikus lehet. A sokat idézett etikai kódexünk eleve azt a kitételt tartalmazza, hogy az egyetem minden egyes polgárának joga és lehetősége, hogy kritikát fogalmazzon meg, mindenféle retorzió nélkül. Azt is kimondja, hogy az egyetem nevében természetesen nem, de saját kompetenciája körében bárki tehet ilyen észrevételt. S ha egy tanszéknek van véleménye, akkor azt jómagam tanszékvezetőként természetesen képviselhetem, sőt képviselnem kell.

- Az egyetem vezetése nem így gondolta, hisz raportra hívták önöket, s még az a rossz emlékeket idéző ötlet is felmerült, hogy egyenként beszélgetnek el a renitensekkel.

- Alapvető kérdés, hogy az egyetem polgárai meddig mehetnek el a szabad véleménynyilvánítás jogában. Úgy gondolom, ezen bőven belül volt mindenki. Azt a véleményemet pedig továbbra is fenntartom, hogy egy munkahelyi vezető nem nyilatkozhat olyan szavakkal a beosztottjairól, ahogyan azt az egyetem rektora tette. (Szilvássy Zoltán „szerencsétlen, világtalan, tehetetlen balfácánoknak” nevezte a tiltakozókat. – a szerk). Sőt: minél magasabb poszton van valaki, annál inkább meg kell válogatnia a megfogalmazása stílusát.

- Az egész eljárás arra is alkalmas lehet, hogy példát statuáljanak, s azt sugallják: jobb, ha mindenki beáll a sorba, másképp nem kerüli el a vegzálást.

- Azt érzékelem, hogy – noha a felsőoktatással kapcsolatban mindig is voltak kritikai észrevételek – az emberek ma már óvatosabbak abban, hogy nyíltan ki is mondják ezeket. Az elmúlt évtizedekben az én ingerküszöbömet is áttörték olyan dolgok, amelyek miatt nyilvánosan kiálltam a közvélemény elé: megtettem baloldali kormányok idején is, ha nem értettem egyet az oktatás-politikával vagy annak bizonyos részleteivel. Legutóbb a Palkovics-féle felsőoktatási stratégia megszületésekor akadt ki a kijelzőm.

- Mi háborította fel?

- Ez a stratégia abból indul ki, hogy korábban minden rossz volt, s az sugallja, mintha nem lehetne a korábbi eredményekre építeni. Ezzel szemben a magyar felsőoktatás elitje messze a rendszerváltás előtt nemzetközileg ismert és elismert volt, kiváló képviselői pedig sorra hozták haza azokat az ötleteket, amelyek előre vitték az oktatás és a kutatás ügyét. Egyetlen konkrét példát mondanék: amikor az 1970-es évek második felében bejött a kutatási pályázati rendszer, az áttörte a merev egyetemi hierarchiát. A „fősodor” mellett is lehetett kutatási forrásokhoz jutni, s ez alapjaiban változtatta meg az addigi viszonyokat. Már a hetvenes-nyolcvanas években önálló tudományos műhelyek léteztek az egyetemeken, ha úgy teszik, náluk sokkal előbb történt meg a rendszerváltás, mint az országban. De a stratégia ezt is negligálni akarja. A másik probléma, hogy hosszú évekre akarja meghatározni, hogy merre menjen a magyar felsőoktatás, ahhoz viszont pénz kéne. Ám az nincs.

- Ehelyett…?

- Kaotikusakká váltak a viszonyok. A Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), amely korábban egyfajta minőséget biztosított a képzések, egyetemi tanári kinevezések terén, s többé-kevésbé ellent tudott állni a különféle lobbiérdekeknek, ellehetetlenítették, felszámolták a függetlenségét. Ennek egyik következménye, hogy finoman szólva is érdekes egyetemi tanári kinevezések történhetnek.

- Mocsai Lajosra gondol, aki épp Debrecenben kapott díszdoktori címet?

- Az ő egyetemi tanári kinevezése valóban erősen megkérdőjelezhető, noha elismerem: tehetséges kézilabda-edző volt. Érdekes, hogy az egyetemi tanári kinevezések mindig szeptember elsejétől lépnek életbe, őt viszont – egyedüliként az egész rendszerben – már augusztusban kinevezte a köztársasági elnök. Nyilvánvalóan emögött az állt, hogy minél hamarabb rektor lehessen a Testnevelési Egyetemen. Korábban az egyetemek írtak ki pályázatot erre a címre, a beérkező munkákat a szenátus bírálta el, s a MAB bólintott rá a végén – ezt is felülírta az új rendszer.

- Mi a felsőoktatás igazi rákfenéje?

- Az egyetemi autonómia teljes elvesztése, s a kancellárok kinevezése. Kétfejűvé váltak az egyetemek, van elvileg a rektor, aki az akadémiai vonalat viszi, és a kancellár, aki a gazdasági ügyekért felel. Ez fából vaskarika. Egy egyetemen nincs olyan rektori döntés, aminek ne lenne valamilyen gazdasági következménye. Csak az a felsőoktatási intézmény tud hatékonyan dolgozni, amelyik szabadon rendelkezik szellemi és anyagi forrásaival. Ezt mind elvették. Az, hogy állami pénzekből működik a felsőoktatás, nem indokolja a kézi vezérlést. Legyen világos szabályrendszer, azt tartsák és tartassák be, de ezen belül adjanak autonómiát!

Névjegy
Fábián István tanszékvezető egyetemi tanár 2010 és 2013 között volt a Debreceni Egyetem rektora, előtte rektorhelyettes volt. Három évig dolgozott kutatóprofesszorként a Miami Egyetemen, Alexander von Humboldt ösztöndíjas, poszt-doktoranduszi tanulmányait Göttingenben folytatta. Négy évvel ezelőtt azért lépett vissza az újbóli rektor-jelöltségtől, hogy általa is támogatott jelölttársa mögött egyértelmű többség sorakozzon fel. Ennek ellenére a legkevésbé támogatott, fideszes hátszelű jelöltet, a jelenlegi rektort, Szilvássy Zoltánt nevezte ki az egyetem élére Balog Zoltán.


- Elvileg ösztönzi a kormány, hogy jobban működjenek együtt a gazdasági élet valós szereplőivel, ez adhatna egy kis többletszabadságot.

- Jól hangzik, de a hétköznapi életben nem így működik. Ha például ideszól egy nagy cég, hogy a gyártási folyamatban problémájuk van, és egy héten belül kellene megtalálnunk hibát, nem mellékesen komoly pénzekért, ezt a papírforma szerint nem tudjuk megtenni. A bürokrácia miatt legalább három hónapig tartana az ügyintézés. Más kérdés, hogy a legtöbb egyetem ezt megoldja „okosba”, elvégzi a munkát és később majd leadminisztrálja. Az együttműködés bizalmi alapon, és teljesen szabálytalanul működik. Az is vicc, hogy jelenleg csak bonyolult közbeszerzésen tudunk megvásárolni bármit. Nekem két évre előre meg kellene tudnom mondani, hogy milyen vegyszerekre lesz szükség a kísérletekhez. Miközben a kutatás egyik lényeges eleme épp a kiszámíthatatlanság: a menet közben felmerülő, előre nem tervezhető új problémákra kell választ találni. Ez így komoly versenyhátrányt jelent a magyar egyetemek számára.

- Mi a véleménye a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) működéséről?

- Ezeket elvileg azért találták ki, hogy a képviseljék a hallgatók érdekeit. Az évek során azonban megbomlott az egyensúly, s felbillent a jogok és kötelességek rendszere. A HÖK-öket túlkoros, megélhetési hallgatók, sőt, olykor már ilyen státuszban sem lévők irányítják, s nem ritka a generációs szakadék képviselők és képviseltek között. Nehezen láthatók az érdekeltségi rendszerek: egyes HÖK-vezetők feltűnő jómódban élnek, teljesen abszurd módon közalkalmazotti státuszban vannak, nagy fizetésért részt vesznek egyetemi felső-vezetők pályázataiban. El lehet képzelni, milyen lelkesen képviselik konfliktusos helyzetben a hallgatókat. A „kemény mag” jól szervezett, így rendre megnyerik a soros választásokat, az egyetemi fiatalság nagy része amúgy is közönyösen figyeli a tevékenységüket. Ha pedig netán potenciális ellenfél tűnne fel a színen, azt megveszik, bedarálják. A szenátusban lévő szavazataikkal befolyásolni tudják a döntéseket, így sakkban tartják az intézményt. Mára a HÖK állam lett az államban, eredeti feladatát rég nem tölti be.

- Egyre több fiatal tanul külföldön, számos rangsor szerint nincs magyar egyetem a világ legjobb ötszáza között. Jól láthatóan romlik a színvonal.

- Az egyetemek finanszírozása biztosan romlik, s ez öngerjesztő folyamat. A fenntartó a költségvetés tervezésekor beszámolja a bevételek közé a pályázati forrásokat is, noha azok elvileg nem költhetők működésre, csak fejlesztésre, kutatásra. Annyiban biztosan jól teljesít a magyar felsőoktatás, hogy egy diploma fajlagos költségei nálunk még mindig nagyon jók. Ám a rangsorbéli helyezések addig nem fognak változni, amíg Magyarországon a teljes felsőoktatásra költenek annyit, mint amennyi a világranglista századik helyén álló egyetlen egyetem költségvetése. Folyamatos minőségvesztés figyelhető meg. Volt egy olyan szabály, hogy tudományos fokozattal kell rendelkeznie az oktatók kétharmadának – ma már ez biztosan nincs így a legtöbb egyetemen. S még mindig léteznek az Intercity professzorok, akik névlegesen vannak jelen egy intézményben, tömbösítve tartanak órákat, de nem járulnak hozzá az intézményben komoly szakmai műhelyek létrehozásához. Nekem meggyőződésem, hogy egy egyetem színvonalát a vezető oktatói határozzák meg, körülöttük alakul ki az a szellemi aura, amely vonzóvá tesz egy-egy kart vagy szakot. Márpedig ez jelenlét nélkül nem megy.

Botrányos kitüntetés
Lapunk adta hírül először idén augusztusban, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. E cím alapítását néhány évvel ezelőtt épp Fábián István akkori rektor kezdeményezte. A „civis honoris causa” cím olyan belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem, vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését. Ilyen elismerést 2014-ben elsőként Habsburg György utazó nagykövet, két évvel később pedig Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök kapott.
Információink szerint legutóbbi magyarországi látogatási idején adták volna át Debrecenben a kitüntetést az orosz elnöknek, ám a Külügyminisztérium lemondta a látogatást. Az egyetemen előbb az Alkotmányjogi, majd a Szervetlen és Analitikai Kémiai, az Analízis és a Fizikai Kémiai tanszék is elhatárolódott attól, hogy az egyetem díszpolgárává váljon Vlagyimir Putyin. A szenátus döntése azonban a tiltakozás ellenére továbbra is érvényben van.