DK: még nem biztos Gyurcsány

A héten kezdődnek a tárgyalások a DK és az MSZP között – mondta Niedermüller Péter az ATV-ben. A DK Európai parlamenti képviselője közölte: a párt listavezetője az elnök, Gyurcsány Ferenc lesz, de arról még nincs döntés, hogy ha módjukban áll majd miniszterelnök-jelöltet állítani, akkor az Gyurcsány lesz-e. 

Szerző

Becsapós a kerítésegyenlet

Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:00
TISZTELET - Orbán Viktor az új rendőr-tiszthelyettesek eskütételén, valamint a hivatásosok gépkocsijainak átadásán is dicsérte
Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki.

A miniszterelnök szerint azért is jó oka van arra a rendőrség állományába kinevezett 227 új tiszthelyettesnek, hogy büszke legyen, mert olyan fontos dolgok megvédése mellett kötelezték el magukat, mint a magyar családok biztonsága és az ezeréves nemzeti-keresztény kultúránk. Orbán Viktor a fővárosi Hősök terén ismét előállt teóriájával: vannak európai országok, ahol mára ezek a fontos dolgok – mint ugye a kultúra – már a múlté lettek, ott már legfeljebb csak az együttélés véletlenszerű formái fordulnak elő. Orbán szerint a magyar rendőrök két fronton is helytálltak az utóbbi években: megvédték Magyarország és Európa határait, közben pedig az ország közbiztonságára is figyeltek. Ennek köszönhető szerinte, hogy mára hazánk lett az egyik legkevésbé veszélyes ország a világon. "Európa legsikeresebb, legnagyobb tekintélyt élvező rendőrségének lettek tagjai" – zárta a beszédet.

Kérdéses azonban e nagyság és tekintély, hiszen alig egy hónapja Orbán még pénzért kuncsorgott Európánál, méghozzá a határvédelmi erőfeszítéseket citálva. Megírtuk: a miniszterelnök szeptember elején levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, s úgy fogalmazott: „mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje”. Ezután egymásnak adták a kilincset a kormányzati politikusok, hogy Orbán érveit hangoztassák arról, miként védte meg Magyarország Európát – elsősorban a határkerítéssel.

Csakhogy – mint az közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült – a kabinet nem tud elszámolni a kerítés költségeivel, így aztán az Európai Bizottsághoz sem egy pontos, tételes számlát nyújtott be, hanem egy legfeljebb elnagyolt listát közölt csupán arról, miféle kiadásokat kíván fölróni Brüsszelnek. A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot akarnak; 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, az idén viszont – noha menekült lényegében nem is jött az országba – az év első hat hónapjában már 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek "határvédelmi költségekre".

Ebből a listából a legnagyobb tétellel – két év alatt 99 milliárddal – a most egekig magasztalt rendőrség számolt, a táblázatból azonban nem derült ki, hogy konkrétan milyen költségekről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2017-es költségvetésben a rendőrség 206 milliárd forintot kapott személyi kiadásokra, míg a beruházásaik összege 6,6 milliárd forint ebben az évben. Vagyis igencsak furcsa csaknem százmilliárd forintot az unión számon kérni, még akkor is, ha hozzávesszük, hogy februárban döntött a kormány egy, az idei költségvetésben legfeljebb 55,8 milliárdos átcsoportosításról a határvadász egységek felállítására. Lapunk írta meg még a nyáron, hogy a tervezett 3 ezer fős bevetési osztagnak júniusig csupán töredékét, 699 határvadászt sikerült szolgálatba állítani, így a rendőrség biztosan nem költhette el az erre szánt állami forrásokat sem.

Ráadásul a határra vezényelt osztagokon felül a határvédelem költségei nem terhelhették elsősorban a rendőrséget. A kerítésépítési munkákat a 2015-ös első és második fázisban ugyan a belügyi és a honvédelmi tárca osztotta fel egymás között, de a szerb-magyar határ elektronikus jelzőrendszerét és a kamerákkal ellátott határzárat már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó MVM OVIT Zrt.-n keresztül finanszírozta a kormány – persze a közadatok eltitkolásával. Miközben maga a fejlesztési tárca korábban a Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető adatkérésére mintegy 25 milliárd forint, az MVM OVIT Zrt. általi, alvállalkozóknak történt kifizetésről "vallott", a BM táblázatában csak egy, 180 millió forintos tétel található az NFM neve alatt, az is a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiadásaként. Magyarán az Orbán-kormány beletekeredett a drótkerítésbe, amelynek költségeivel sehogyan sem tud elszámolni.

Marad a feltétel nélküli szolidaritás az alapokban?

Van vita arról, hogy az uniós támogatások odaítélését újabb feltételekhez – például a jogállam tiszteletben tartásához vagy az Európai Ügyészségben való részvételhez – kössék-e a következő költségvetési ciklusban – ismerte el Corina Cretu regionális biztos az Európai Bizottság hétfőn közzétett kohéziós jelentésének bemutatásakor. Az uniós vezető szerint azonban egy olyan mechanizmusra lenne szükség, amely nem az állampolgárokat büntetné a kormányok mulasztásai miatt. A biztos azt is mondta, ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor annak a költségvetés egészét kell érintenie és nem csak a felzárkóztatást.

Mindez némiképp árnyalja, amivel az elhúzódó menekültpolitikai vitában sokszor érveltek az Orbán Viktorral kritikus uniós vezetők: vélhetően a menekültügyi szolidaritás sem lesz az uniós támogatások "ára". Márpedig ezekre a forrásokra nagyon is szüksége van Magyarországnak. Csökkenek a különbségek az EU fejlett és fejletlenebb térségei között, de a gazdasági növekedés üteme nem mindenütt egyforma – szögezi le a most kiadott kohéziós jelentés is. A közösség régióinak állapotáról szóló átfogó beszámoló szerint folytatódik a kelet-európai régiók felzárkózása a gazdagabb nyugatiakhoz, az elmaradottabb térségek elsősorban a termelékenység növelésével tudták megközelíteni a középmezőnyt, miközben a foglalkoztatottak száma csökkent náluk. EU-szerte kevés az állami beruházás, de különösen azokban a régiókban, amelyeket az átlagnál erősebben sújtott a pénzügyi válság. Dél- és Kelet-Európa országainak gyenge az innovációs teljesítménye, a környező települések nem élvezik az általában a fővárosokban működő tudásközpontok előnyeit. A kohéziós jelentés aggasztónak nevezi, hogy túl sok az olyan támogatási projekt, amelyre egyetlen ajánlat érkezik. Egy EU illetékes szerint bizonyos régiókban ez eléri a 40 százalékot.

Halmai Katalin (Brüsszel)



Szerző

Becsapós a kerítésegyenlet

Publikálás dátuma
2017.10.10. 07:00
TISZTELET - Orbán Viktor az új rendőr-tiszthelyettesek eskütételén, valamint a hivatásosok gépkocsijainak átadásán is dicsérte
Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki.

A miniszterelnök szerint azért is jó oka van arra a rendőrség állományába kinevezett 227 új tiszthelyettesnek, hogy büszke legyen, mert olyan fontos dolgok megvédése mellett kötelezték el magukat, mint a magyar családok biztonsága és az ezeréves nemzeti-keresztény kultúránk. Orbán Viktor a fővárosi Hősök terén ismét előállt teóriájával: vannak európai országok, ahol mára ezek a fontos dolgok – mint ugye a kultúra – már a múlté lettek, ott már legfeljebb csak az együttélés véletlenszerű formái fordulnak elő. Orbán szerint a magyar rendőrök két fronton is helytálltak az utóbbi években: megvédték Magyarország és Európa határait, közben pedig az ország közbiztonságára is figyeltek. Ennek köszönhető szerinte, hogy mára hazánk lett az egyik legkevésbé veszélyes ország a világon. "Európa legsikeresebb, legnagyobb tekintélyt élvező rendőrségének lettek tagjai" – zárta a beszédet.

Kérdéses azonban e nagyság és tekintély, hiszen alig egy hónapja Orbán még pénzért kuncsorgott Európánál, méghozzá a határvédelmi erőfeszítéseket citálva. Megírtuk: a miniszterelnök szeptember elején levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, s úgy fogalmazott: „mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje”. Ezután egymásnak adták a kilincset a kormányzati politikusok, hogy Orbán érveit hangoztassák arról, miként védte meg Magyarország Európát – elsősorban a határkerítéssel.

Csakhogy – mint az közérdekű adatigénylésünk nyomán kiderült – a kabinet nem tud elszámolni a kerítés költségeivel, így aztán az Európai Bizottsághoz sem egy pontos, tételes számlát nyújtott be, hanem egy legfeljebb elnagyolt listát közölt csupán arról, miféle kiadásokat kíván fölróni Brüsszelnek. A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot akarnak; 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, az idén viszont – noha menekült lényegében nem is jött az országba – az év első hat hónapjában már 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek "határvédelmi költségekre".

Ebből a listából a legnagyobb tétellel – két év alatt 99 milliárddal – a most egekig magasztalt rendőrség számolt, a táblázatból azonban nem derült ki, hogy konkrétan milyen költségekről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2017-es költségvetésben a rendőrség 206 milliárd forintot kapott személyi kiadásokra, míg a beruházásaik összege 6,6 milliárd forint ebben az évben. Vagyis igencsak furcsa csaknem százmilliárd forintot az unión számon kérni, még akkor is, ha hozzávesszük, hogy februárban döntött a kormány egy, az idei költségvetésben legfeljebb 55,8 milliárdos átcsoportosításról a határvadász egységek felállítására. Lapunk írta meg még a nyáron, hogy a tervezett 3 ezer fős bevetési osztagnak júniusig csupán töredékét, 699 határvadászt sikerült szolgálatba állítani, így a rendőrség biztosan nem költhette el az erre szánt állami forrásokat sem.

Ráadásul a határra vezényelt osztagokon felül a határvédelem költségei nem terhelhették elsősorban a rendőrséget. A kerítésépítési munkákat a 2015-ös első és második fázisban ugyan a belügyi és a honvédelmi tárca osztotta fel egymás között, de a szerb-magyar határ elektronikus jelzőrendszerét és a kamerákkal ellátott határzárat már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó MVM OVIT Zrt.-n keresztül finanszírozta a kormány – persze a közadatok eltitkolásával. Miközben maga a fejlesztési tárca korábban a Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető adatkérésére mintegy 25 milliárd forint, az MVM OVIT Zrt. általi, alvállalkozóknak történt kifizetésről "vallott", a BM táblázatában csak egy, 180 millió forintos tétel található az NFM neve alatt, az is a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség kiadásaként. Magyarán az Orbán-kormány beletekeredett a drótkerítésbe, amelynek költségeivel sehogyan sem tud elszámolni.

Marad a feltétel nélküli szolidaritás az alapokban?

Van vita arról, hogy az uniós támogatások odaítélését újabb feltételekhez – például a jogállam tiszteletben tartásához vagy az Európai Ügyészségben való részvételhez – kössék-e a következő költségvetési ciklusban – ismerte el Corina Cretu regionális biztos az Európai Bizottság hétfőn közzétett kohéziós jelentésének bemutatásakor. Az uniós vezető szerint azonban egy olyan mechanizmusra lenne szükség, amely nem az állampolgárokat büntetné a kormányok mulasztásai miatt. A biztos azt is mondta, ha feltételeket is támasztanának 2020 után a kifizetéseknek, akkor annak a költségvetés egészét kell érintenie és nem csak a felzárkóztatást.

Mindez némiképp árnyalja, amivel az elhúzódó menekültpolitikai vitában sokszor érveltek az Orbán Viktorral kritikus uniós vezetők: vélhetően a menekültügyi szolidaritás sem lesz az uniós támogatások "ára". Márpedig ezekre a forrásokra nagyon is szüksége van Magyarországnak. Csökkenek a különbségek az EU fejlett és fejletlenebb térségei között, de a gazdasági növekedés üteme nem mindenütt egyforma – szögezi le a most kiadott kohéziós jelentés is. A közösség régióinak állapotáról szóló átfogó beszámoló szerint folytatódik a kelet-európai régiók felzárkózása a gazdagabb nyugatiakhoz, az elmaradottabb térségek elsősorban a termelékenység növelésével tudták megközelíteni a középmezőnyt, miközben a foglalkoztatottak száma csökkent náluk. EU-szerte kevés az állami beruházás, de különösen azokban a régiókban, amelyeket az átlagnál erősebben sújtott a pénzügyi válság. Dél- és Kelet-Európa országainak gyenge az innovációs teljesítménye, a környező települések nem élvezik az általában a fővárosokban működő tudásközpontok előnyeit. A kohéziós jelentés aggasztónak nevezi, hogy túl sok az olyan támogatási projekt, amelyre egyetlen ajánlat érkezik. Egy EU illetékes szerint bizonyos régiókban ez eléri a 40 százalékot.

Halmai Katalin (Brüsszel)



Szerző