Egynapos sztrájkot hirdettek a francia közszolgák

Egynapos sztrájkot hirdettek kedden Franciaországban a közszolgálatban dolgozók, tiltakozásul a következő öt évben tervezett intézkedések, vagyis 120 ezer munkahely megszüntetése, a fizetések befagyasztása és a teljesítményalapú díjazás bevezetése ellen.

Az elmúlt hónapban számos tiltakozást szerveztek a fuvarozók, a CGT szakszervezet, a radikális baloldali ellenzék vagy a nyugdíjasok a már kihirdetett munkajogi és a tervezett további reformok ellen. Valamennyi megmozduláson tízezrek vesznek részt, de a szervezetek és a pártok közti megosztottság miatt még nem sikerült egyszerre olyan jelentős tömeget utcára vinni, hogy az meghátrálásra késztesse a kormányt és Emmanuel Macron államfőt a reformprogram végrehajtásában. 

A közszférában dolgozók megmozdulása azonban azért számíthat kivételnek, mert az elmúlt tíz évben ez az első alkalom, hogy a közszolgálati szakszervezetek egységesek. Mind a kilenc nagy szakszervezet munkabeszüntetésre és utcai tüntetésre szólította fel a közszférában dolgozó mintegy 5,4 millió munkavállalót, azaz a francia munkavállalók mintegy ötödét: tanárokat, egészségügyi és tömegközlekedési dolgozókat, az önkormányzati alkalmazottakat.

A sztrájk következményeit elsősorban a közoktatásban lehet érezni: kedden nem nyitott ki a legtöbb bölcsőde, óvoda és közoktatási intézmény. A közhivatalok a kötelező minimális szolgáltatást nyújtják, a közlekedésben azonban inkább csak a repülőtereken volt érezhető a sztrájk hatása, miután a nagyobb francia repülőterek előzetesen a járatok harminc százalékának törlését kérték a légitársaságoktól. A vasutak többsége azonban menetrend szerint közlekedett. 

A szakszervezetek 130 városban szerveztek a nap folyamán utcai tiltakozást, s azt ígérték, hogy tömegek lesznek az utcán. Párizsban délután 2 órakor kezdődik a legfőbb felvonulás. A francia sajtó országszerte mintegy félmillió tüntetőre számít.  A keddi megmozdulás fő szervezője, a CFDT szakszervezet szerint a kormány nem érzékeli a közszolgálatban dolgozók egyre mélyülő elégedetlenségét, aminek az az oka, hogy "költségvetési teherként és nem vagyonként" tekint rájuk. Ezt igazolja az IFOP közvélemény-kutató intézet felmérése is, amely szerint a közszférában dolgozók megbélyegezve érzik magukat. 

Edouard Philippe miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a közszolgálatban dolgozók munkája mennyire fontos az ország működése szempontjából, de teljes egészében vállalja a közszférát érintő reformokat.  Christophe Castaner kormányszóvivő kedden a France2 közszolgálati televízióban elismerte, hogy "jelentős a megmozdulás, meg kell hallani az aggodalmakat". 

Jóllehet a Harris Interactive közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 57 százaléka támogatja a megmozdulásokat és a sztrájkokat a munkajogi reform már kihirdetett rendeletei ellen, az eddigi tiltakozások francia elemzők szerint nem tekinthetők sikeresnek a kormánypolitikával szemben, amely az elnökválasztási kampányban meghirdetett intézkedéseket az előre megtervezett ritmusban hajtja végre. 

Hétfő este valamennyi szakszervezet tárgyalóasztalhoz ült Párizsban, hogy megfelelő eszközt találjon a nyomásgyakorlásra, de a nézeteltérések olyannyira jelenetősnek bizonyultak, hogy csak abban tudtak megállapodni, hogy október 24-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. "Nincs közös elképzelés arról, hogy a jövőben milyen akciókat kellene szervezni ahhoz, hogy azok hatással legyenek a történésekre" - mondta a találkozót követően Véronique Descacq a CFDT szakszervezettől.

Szerző

Letakarják a DK plakátjait? - Bírósághoz fordul a párt

Publikálás dátuma
2017.10.10. 15:04
Forrás: Facebook/Demokratikus Koalíció
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői bíróságon támadják meg azokat a kormányhivatali határozatokat, amelyek értelmében országszerte le kell takarni az "Orbán vagy Európa? Válassz!" feliratú plakátjaikat.

Molnár Csaba keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta hogy a kormányhivatalok döntésükkel hivatali visszaéléseket követnek el. A politikus azzal érvelt, hogy plakátjaik nem esnek a "fideszes plakáttörvény" hatálya alá, mert azokat nem a DK, hanem két EP-képviselőjük rendelte meg és fizette ki. Véleménye szerint miután a megrendelő nem magyar költségvetésből finanszírozott szervezet, ezért nem vonatkozik rájuk a jogszabály.

Az ügyvezető alelnök hangsúlyozta, szeretnék ha a bíróság nem csak a kormányhivatali határozatok törvénytelenséget állapítaná meg, de fel is függesztené azok végrehajtását. Molnár Csaba emellett azt üzente "a kormányhivatalokban ülő fideszes pártkatonáknak", hogy mivel semmibe vették a magyar törvényeket, ezért egy kormányváltás után tettükért bíróság előtt fognak felelni. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a DK és az MSZP vezetőinek előző napi tárgyalásán nem volt szó közös választási listáról vagy miniszterelnök-jelöltről, csak a 106 egyéni körzetről beszéltek. Hozzátette, hogy eddig csak MSZP-vel tárgyaltak, de később másokkal is tárgyalni fognak.

A DK október 1-én indította egy hónapos óriásplakátkampányát "az európai Magyarországért". Mint mondták: országszerte közel félezer helyen jelenik meg hirdetésük a mintegy 17,5 millió forintos költséget az EP szociáldemokrata frakciójának DK-delegációja állja képviselői költségkeretéből. 

Szerző

Vashegyi György az MMA új elnöke

Publikálás dátuma
2017.10.10. 14:59
FOTÓ: Mudra László, Zeneakadémia Forrás: Facebook/Purcell Kórus és Orfeo Zenekar
Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert választották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új elnökévé a szervezet keddi közgyűlésén a Pesti Vigadóban.

Vashegyi György karmester lesz a következő három évben az MMA elnöke. Vashegyi a 234 leadott szavazatból 140-et, míg a másik két jelölt, Marton Éva operaénekes 36-ot, Rátóti Zoltán színművész pedig 50-et kapott. A közgyűlés egyik meglepetése volt, hogy korábban Rátóti Zoltán nem vetődött fel a jelöltként, viszont sokak meglepetésére a kormányzati kultúrpolitikát is kritizáló ám mégis az egyik legnagyobb esélyesnek tartott Jankovics Marcell visszalépett a jelöltségtől. Rövid hozzászólásában annyit mondott, nem fűz ehhez magyarázatot, csak bocsánatot akar kérni azoktól, akik arra számítottak, hogy ő lesz az elnök. Alelnökjelöltként viszont indult és meg is választották. Beszédében elmondta, azért nem lenne jó elnöknek, mert kritikus alkat. Viszont alelnökként felhívhatja olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyeken érdemes változtatni. Másik alelnököt nem sikerült megválasztani, ahogy a négy elnökségi tagot sem.

Fotó: Tóth Gergő

Fotó: Tóth Gergő

Most nem kísérte botrány a közgyűlést, mint 2015-ben, amikor Gulyás Márton ugrott fel a pódiumra, majd káosz közepette lökdösték le a biztonságiak. Talán a botrányok megelőzése miatt a Pesti Vigadó dísztermébe most nem lehetett bejutni, a média képviselői, a fotósok is egy külön teremben várakozhattak. A közgyűlés menetrendje egyébként kicsit nyögvenyelősen haladt, ugyanis a tagok a napirendi pontokról nem gombnyomással, hanem piros szavazólapokkal, kézfeltartással szavaztak. Az elnökválasztás viszont viszonylag gyorsan lezajlott, hiszen az első körben megkapta Vashegyi György a szavazatok több mint 50 százalékát. “A művészeti értékeknek sokkal jelentősebb szerepet kell játszaniuk minden magyar életében” - mondta programbeszédében a korábban az MMA-n belül vezetői pozíciót nem betöltött Vashegyi, aki a jelöltek közül a legkonkrétabb terveket fogalmazta meg. Kiemelt több területet is, például a művészeti nevelés erősítését a közoktatásban, irányadást a közművelődési lehetőségek szélesítésében, a művészeti ismeretterjesztést a közmédiában és a makoveczi örökséget követve a művészeti élet határokon átnyúló egységének megerősítését. Hozzátette: fontos a mindenkori kormányzattal való együttműködés, az MMA pedig a nemzet egésze számára szellemi hátországot nyújtana és kész a tanácsadásra a kultúra, az oktatás, az országimázs és a nemzetpolitika kérdésében.

Az MDF-ben, majd a KDNP-ben politikusi szerepet betöltő belsőépítész Fekete György leköszönése után konszolidáció várható az az évről évre egyre több milliárd fölött rendelkező MMA-ban, Fekete Györgynek azonban marad befolyása, őt tiszteletbeli elnökké választották.

Névjegy
Liszt Ferenc-díjas karmester, csembalóművész. Hellmuth Rilling és John Elliot Gardiner kurzusain tanult régizenét, 1990-ben megalapított a Purcell Kórust, 1991-ben az Orfeo Zenekart. A hazai régizenei mozgalom megkerülhetetlen alakja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen régizenei kamarát és historikus zenetörténetet tanít, emellett nemzetközileg is keresett karmester.

- Az akadémia az életem, több lehetőségem van, hogy részt vegyek a működésben. Az építészeti tagozatban sok tennivaló van - mondta lapunknak Fekete György. -Tiszteletbeli elnökként bennmaradok az elnökségben szavazati joggal, a kompetenciáimat azonban nem az összművészeti tennivalókra szeretném fordítani, hanem az Építészeti Múzeummal és a Nemzeti Szalonnal szeretnék foglalkozni - nyilatkozta, a megválasztott Vashegyi Györggyel kapcsolatban pedig elmondta: -Nem szóltam bele az elnöki kampányba, nem mentem el azokra a találkozókra sem, ahol a jelöltek prezentálták terveiket. Ha valakinek nem szabad ebbe beleavatkozni, az én vagyok. Azzal dolgozom együtt, akit megválasztottak. Vashegyi György 70 százalékos többséggel nyert, és mindenben támogatom, amiben úgy érzem, az akadémia előre prognosztizált, sok éves programjához járul hozzá és nem egy kívülálló szempontot hoz be és eszerint változtatna meg dolgokat - mondta Fekete, aki a közgyűlésen értékelte az elmúlt hat évet. A beszéde után vastapsot kapott Fekete beszélt a kezdetekről, az elhunyt alapítókról, “áruló kilépőkről”, a sajtó évekig tartó “alávaló támadásairól” és arról, hogy nekik egy dolguk van: “minden reggel szűzen ébredni és megcsinálni, amire a nemzettől megbízatást kaptak.” Azt csak megemlítette, hogy az akadémia, amely tagjainak havi 290 ezer forintos életjáradékot biztosít, milyen további segítséget eszközölt ki a kormánynál. A részletekről a közgyűlést megnyitó Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter részletesebben is beszélt.

“A magyar kormányra számíthatnak” - ezzel zárta mondandóját Balog. Ezt bizonyította azzal, ami a a médiában már korábban is megjelent, hogy bejelentette: a Hild-villa, a volt MÚOSZ-székház, a Pesti Vigadó, a Bajza utca 31. alatti épület és az Ybl-villa mellett az MMA megkapja egy építészeti múzeum kialakítására a volt BM kórház épületét is. Emellett elmondta, művészjáradékra a 2018-as költségvetésben az MMA sorában 800 millió forintot különítettek el. Ezt az MMA folyósítja január 1-jétől azoknak, akik 65. évüket betöltötték és művészeti tevékenységért állami vagy miniszteri díjban részesültek vagy a jövőben részesülnek és nem akadémikusok. Az ösztöndíjrendszerre is kap pénzt az MMA: havi 200 ezer forint egy művész maximum 36 hónapig részesülhet. Az első évben 100 fő, felmenő rendszerben pedig évente újabb 100 fővel bővül. A Magyar Közlöny szeptermber 22-ei számában már megjelent erről a határozat, eszerint 2018-ban 96, 2019-ben 384, 2020-ban 672, 2021-ben 864 milliót szánnak erre.

Vashegyi György : nem lettem politikus azért, mert az MMA elnökévé választottak

- Gyors karriert futott be az MMA-n belül. Korábban is megvoltak az ambíciói vezetői posztra?

-Az MMA maga is gyors karriert futott be, hiszen egy hat éve működő köztestületről van szó. 2013-tól voltam levelezőtag, idén májustól rendes tag, de az elmúlt negyed században a saját szakmámban tevékenykedtem. Nem merült föl bennem, hogy az elnöki pozícióra aspiráljak. Júniusban egy nem zenész akadémikus társam keresett meg, hogy jelölni szeretne. Kértem pár nap gondolkodási időt, majd úgy döntöttem, nem tisztességes egy ilyen feladat elől elfutni, ha az ember érez magában erőt és tenni akarást. A következő három évben is karmester maradok, de a főállásom az MMA vezetése lesz.

- Az MMA-ról kialakult egy olyan kép, hogy egy ultrakonzervatív köztestületről van szó, amely kormányzati segítséggel egyre nagyobb befolyást szerez a kultúratámogatás területén, milliárdos ingatlanokat kap, ráadásul az elnöke egy megosztó személyiség volt. Mit gondol erről, és változtatna-e ezen a képen?

- Biztos vannak, akik így vélekednek az MMA-ról, bízom abban, hogy minél kevesebben fogják a jövőben így gondolni. Fekete Györgynek nagyon sokat köszönhet az MMA. Ha a nyilatkozataiból nemcsak egy-egy mondatot emelünk ki, hanem megnézzük a szövegösszefüggést is, akkor kiderül, okkal mondta, amiket mondott. De ő a politika felől érkezett, így a másként gondolkodó politikai erők ilyen alapon is kritizálják. Kulturális államtitkár is volt, és neki köszönhetjük az NKA létrejöttét is, ami sokat mozdított a kulturális életen. Én nem vállaltam politikai szerepet: Büszke vagyok, hogy úgy építtetünk fel és működtettünk két együttest, hogy az elmúlt harminc év klasszikus zenei életében messze a legkevesebb közpénzt használtunk föl, így értünk el hazai és nemzetközi eredményeket. Nem gondolom, hogy politikussá válnék azért, mert az MMA elnöke lettem. Számomra a két jelszó az érték és a minőség.

- Mi az, amit elnökként elsőként meg szeretne valósítani a programjából?

- Sok információnak nem vagyok a birtokában, mert az elmúlt hat évben nem voltam ott az elnökségi üléseken. Egyszerű tag voltam, a zenei tagozatban dolgoztam. A tagozatoknak amúgy nem túl nagy a költségvetésük. Emellett a nemzetközi és határon túli bizottságokban dolgoztam és több dolgot is megvalósítottunk. Ilyen volt például a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara. Hasonló dolgokat szeretnék csinálni, de nemcsak zenei területen.

 

Frissítve: 2017.10.10. 23:02