Egynapos sztrájkot hirdettek a francia közszolgák

Egynapos sztrájkot hirdettek kedden Franciaországban a közszolgálatban dolgozók, tiltakozásul a következő öt évben tervezett intézkedések, vagyis 120 ezer munkahely megszüntetése, a fizetések befagyasztása és a teljesítményalapú díjazás bevezetése ellen.

Az elmúlt hónapban számos tiltakozást szerveztek a fuvarozók, a CGT szakszervezet, a radikális baloldali ellenzék vagy a nyugdíjasok a már kihirdetett munkajogi és a tervezett további reformok ellen. Valamennyi megmozduláson tízezrek vesznek részt, de a szervezetek és a pártok közti megosztottság miatt még nem sikerült egyszerre olyan jelentős tömeget utcára vinni, hogy az meghátrálásra késztesse a kormányt és Emmanuel Macron államfőt a reformprogram végrehajtásában. 

A közszférában dolgozók megmozdulása azonban azért számíthat kivételnek, mert az elmúlt tíz évben ez az első alkalom, hogy a közszolgálati szakszervezetek egységesek. Mind a kilenc nagy szakszervezet munkabeszüntetésre és utcai tüntetésre szólította fel a közszférában dolgozó mintegy 5,4 millió munkavállalót, azaz a francia munkavállalók mintegy ötödét: tanárokat, egészségügyi és tömegközlekedési dolgozókat, az önkormányzati alkalmazottakat.

A sztrájk következményeit elsősorban a közoktatásban lehet érezni: kedden nem nyitott ki a legtöbb bölcsőde, óvoda és közoktatási intézmény. A közhivatalok a kötelező minimális szolgáltatást nyújtják, a közlekedésben azonban inkább csak a repülőtereken volt érezhető a sztrájk hatása, miután a nagyobb francia repülőterek előzetesen a járatok harminc százalékának törlését kérték a légitársaságoktól. A vasutak többsége azonban menetrend szerint közlekedett. 

A szakszervezetek 130 városban szerveztek a nap folyamán utcai tiltakozást, s azt ígérték, hogy tömegek lesznek az utcán. Párizsban délután 2 órakor kezdődik a legfőbb felvonulás. A francia sajtó országszerte mintegy félmillió tüntetőre számít.  A keddi megmozdulás fő szervezője, a CFDT szakszervezet szerint a kormány nem érzékeli a közszolgálatban dolgozók egyre mélyülő elégedetlenségét, aminek az az oka, hogy "költségvetési teherként és nem vagyonként" tekint rájuk. Ezt igazolja az IFOP közvélemény-kutató intézet felmérése is, amely szerint a közszférában dolgozók megbélyegezve érzik magukat. 

Edouard Philippe miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a közszolgálatban dolgozók munkája mennyire fontos az ország működése szempontjából, de teljes egészében vállalja a közszférát érintő reformokat.  Christophe Castaner kormányszóvivő kedden a France2 közszolgálati televízióban elismerte, hogy "jelentős a megmozdulás, meg kell hallani az aggodalmakat". 

Jóllehet a Harris Interactive közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 57 százaléka támogatja a megmozdulásokat és a sztrájkokat a munkajogi reform már kihirdetett rendeletei ellen, az eddigi tiltakozások francia elemzők szerint nem tekinthetők sikeresnek a kormánypolitikával szemben, amely az elnökválasztási kampányban meghirdetett intézkedéseket az előre megtervezett ritmusban hajtja végre. 

Hétfő este valamennyi szakszervezet tárgyalóasztalhoz ült Párizsban, hogy megfelelő eszközt találjon a nyomásgyakorlásra, de a nézeteltérések olyannyira jelenetősnek bizonyultak, hogy csak abban tudtak megállapodni, hogy október 24-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. "Nincs közös elképzelés arról, hogy a jövőben milyen akciókat kellene szervezni ahhoz, hogy azok hatással legyenek a történésekre" - mondta a találkozót követően Véronique Descacq a CFDT szakszervezettől.

Szerző
2017.10.10 15:33

Még rövidebb pórázra fogják az önkormányzatokat

Publikálás dátuma
2018.09.22 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Aggódnak az önállóságukért a települések: nem elég, hogy az Államkincstárhoz kell utalni az uniós pénzeket, hamarosan az összes számlájuk állami kontroll alá kerülhet.
Sérül a települések önállósága azzal, hogy az állam szeptember 30-ig kötelezően a Magyar Államkincstár számlájára irányítja vissza az önkormányzatoknak a választások előtt kifizetett uniós támogatásokat – ezt erősítette meg lapunknak több polgármester. Volt, aki hozzátette: ez csak az első lépés, arra kell számítani, hogy hamarosan az összes számlájukat állami kontroll alá helyezhetik. Az eddigi intézkedések mindenesetre kísértetiesen követik annak a titkos, 12 oldalas, a „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselő, dokumentumnak az irányelveit, amelyről a Népszava tavaly júliusban számolt be. A brossúra azt taglalja, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, és ellenőrizni a költéseiket. Ennek egyik eleme az a lépés, amelyről csütörtöki lapszámunkban írtunk: az elmúlt napokban számos település kapott levelet MÁK illetékes pénztárától arról, hogy megítélt uniós támogatásokat, amennyiben azok értéke meghaladta az 50 millió forintot, át kell utalniuk egy, a MÁK-nál vezetett számlára. Több polgármester szerint az állam így akarja „kozmetikázni” a brutális, 1646 milliárdos költségvetési hiányt, amely részben éppen amiatt keletkezett, hogy az országgyűlési választások előtti propaganda részeként az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét a költségvetés terhére utalták át az önkormányzatoknak, mert a korrupciós ügyek miatt Brüsszel félig-meddig elzárta a pénzcsapokat.

– Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a többek között helyi önkormányzatok által elnyert, 100 millió forintot meghaladó összegű uniós források kifizetése csak az adott település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára történhet. A hatályos szabályozás szerint a korábban kereskedelmi banki számlára kiutalt, még fel nem használt uniós forrásokat is be kell 2018. szeptember 30-ig utalni a település Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, ha a megítélt támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot és az adott projekt nem zárul le 2018. október 31-éig – reagált pénteki cikkünkre a Pénzügyminisztérium (PM). Ez a szabályozás azonban egyáltalán nem jelenti a már kifizetett uniós források „visszavételét”- tették hozzá. (Ezt lapunk nem is állította, azt írtuk, az intézkedés leginkább a költségvetési hiány kozmetikázást szolgálja, és bonyolítja az önkormányzatok életét, mert lassabban jutnak majd hozzá a pénzükhöz - a szerk.) A PM szerint ezen uniós forrásokról továbbra is az önkormányzatok rendelkezhetnek, csupán a számla vezetője változik. – Ezzel a források cél szerinti felhasználása is biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek - írták. Köteles László, Komlóska polgármestere szerint az önkormányzatok eddig sem költhették el másra az uniós pénzeket, csak az adott fejlesztésre: – Ha elnyertünk például egy EFOP-pályázatot, akkor a saját önkormányzati számlavezető kereskedelmi bankunknál a pályázat kódjával nyitottunk egy alszámlát, és minden, a beruházással kapcsolatos költséget, például anyagvásárlás, megbízási díj, erről az alszámláról utaltunk. Az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően, átlátható és ellenőrizhető módon, órák alatt megtörténtek a tranzakciók. A Magyar Államkincstárral nincs ilyen internetes banki kapcsolatunk, vagyis visszatérünk majd az őskorba: kitöltünk egy papír alapú átutalási megbízást, azt levében feladjuk a MÁK címére, ő pedig majd napokkal később elutalja a nekünk járó pénzt. Azt a pénzt, amelyet egyébként az önkormányzat nyert el, nem az állam, mégis az utóbbi gyámkodik felette – mondta. Köteles László hozzátette: arra azért kíváncsi lenne, hogy az állam a kormánypárthoz közeli oligarcháktól is ugyanilyen szigorral irányítja-e vissza az elnyert uniós százmilliókat a költségvetési számlákra. Szavai szerint a falvak és városok körül egyre fogy a levegő, s noha a kampányidőszakban a kormánypárt körömszakadtáig tagadta, hogy az önkormányzati jogkörök megnyirbálására készül, ez a mostani rendelkezés éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja. A következő lépés szerinte az lesz, hogy minden számlájukat a MÁK-hoz irányítják, végül pedig megvonják majd a települések jogát, hogy ezek felett rendelkezzenek. Az eddigi intézkedések szerinte kísértetiesen követik annak a titkos, 12 oldalas, a „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselő, dokumentumnak az irányelveit, amelyről a Népszava tavaly júliusban számolt be. A brossúra azt taglalja, hogyan lehetne minél inkább szűkíteni az önkormányzatok önállóságát, központosítani az adatbázisukat, s ellenőrizni a költéseiket. Az állami tisztségviselők következetesen tagadják az irat létezését, a valóságban azonban szinte lépésről lépésre az abban leírtakat valósítják meg – állította lapunknak több polgármester.
2018.09.22 07:00
Frissítve: 2018.09.22 07:00

Ukrajna a magyar iskolákon bosszulná meg a kettős állampolgárságot

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:06

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A külügyminiszter arról beszélt, hogy véget vetnek az állampolgárság „osztogatásának”, és az oktatási törvényt hozta fel példának, mint ami fontos lehet a magyaroknak.
Magyarország elérte a tűréshatárt a kétoldalú kapcsolatokban, a magyarok nem fogják csak úgy osztogatni az állampolgárságot - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi televíziós beszélgetőműsorban.  Az 1+1 országos ukrán tévécsatorna vendégeként az ukrán diplomácia vezetője – Szijjártó Péter előző napi nyilatkozatára reagálva, amelyben a magyar miniszter „kifejezetten barátságtalan” lépésnek nevezte a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági eskütételről rejtett kamerával készített felvételek felhaszálását - elmondta: a következmények nagyon egyszerűek lesznek, ismét leülnek a magyarokkal tárgyalni. „Áttekintjük, hogyan hosszabbítható meg az átmeneti időszak az ukrán oktatási törvény esetében, ez fontos kérdés a számukra” – mondta Klimkin. Kifejtette azt is, hogy meg fogják beszélni a kárpátaljai „magyar tevékenység finanszírozását.” Adatai szerint tavaly 22 ezer magyar származású ukrán állampolgár részesült támogatásban. Kárpátalján minden ötödik magyar család kap támogatást – tette hozzá. „Hogyan, milyen pénzből, milyen mechanizmusokon keresztül? Éppen most vizsgáljuk” – közölte. Az Európai Unióban nincs egységes gyakorlat az állampolgárságot illetően, és az ukrán jogrend a kettős állampolgárságért nem ír elő semmilyen büntetést – emlékeztetett Pavlo Klimkin, felvetve új állampolgársági törvény szükségességét.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az állampolgárság „osztogatását” tiltja a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény. Szerinte nem csak az állampolgárság osztogatása problematikus, hanem az is, hogy a beregszászi videófelvételen a konzuli munkatárs a magyar állampolgárság eltitkolását javasolja az ukrán hatóságok elől. Ez az ukrán törvények megsértésére irányuló felszólítás ukrán területen – mondta Klimkin. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán tett közzé egy olyan videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek Magyarország beregszászi konzulátusán. Az orgánum - közlése szerint - saját forrásból jutott hoza felvételhez .
Témák
Ukrajna
2018.09.21 21:06