Mi az összefüggés a tankönyv és az infláció között?

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:25
Illusztráció - Fotó: Vajda József

A várakozásoknál kisebb mértékben, átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek szeptemberben - éves összevetésben - a fogyasztói árak. Havi alapon 0,1 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal. A meglepetés egyértelműen egy tételre vezethető vissza: a tankönyvek ára – az ingyenes tankönyvet kapó diákok körének bővítése miatt – éves összevetésben 58,7 százalékkal csökkent. A szeptemberi inflációt az idényáras élelmiszerek árának 4 százalékos csökkenése is lefelé húzta, illetve a szolgáltatásokon belül az üdülési szolgáltatások ára is mérséklődött.

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk (6 százalék), valamint a jármű-üzemanyagok (5,3 százalék) és az élelmiszerek drágultak (3,1 százalék).

Az elemzők az idén éves átlagban 2,3-2,4 százalékos inflációra számítanak, jövőre pedig 3 százalékos átlagos árnövekedést várnak. Az infláció július óta benne van az MNB céltartományában, és előreláthatólag a 2-3 százalékos sávban marad jövő év júniusáig, majd a jövő év második felében mozdulhat el 3 százalék fölé. A piaci elemzők ezt követően a monetáris politika lassú, fokozatos szigorítására számítanak.

Szerző

"Botrány, hogy botrányosnak tartják" - Matolcsy felháborodott

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:23
Népszava fotó
"Botrány, hogy botrányosnak tartják" egyesek, hogy az elmúlt öt évben átlagosan hétszeresére emelkedtek a jegybanki alkalmazottak bérei - egyebek mellett erről is beszélt kedden az MNB elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt zajló meghallgatásán.

Matolcsy György magyarázata szerint a firtatott bérek a magyar pénzügyi szektor közepes sávját érik csak el, az unión belül pedig Magyarországnál csak Észtországban és Litvániában keresnek kevesebbet a bankárok. 2013-tól kezdve az MNB végig nyereségesen működött, 2016-ban 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe - mondta a jegybakelnök. Szakács László (MSZP) azonban sérelmezte, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok tevékenységében "nem látható a prudencia (áttekinthetőség)". Schmuck Erzsébet (LMP) pedig felszólította az MNB-t, hogy szüntesse be az alapítványok működését. Szabó Tímea (független), a Párbeszéd politikusa utalt arra, hogy a devizahitelek forintosítása során az MNB-hez jutott mintegy 140 milliárd forintot a korábbi devizahitelesek pénzügyi gondjainak enyhítésére kellett volna fordítani, annál is inkább, mert a közeljövőben elinduló végrehajtási eljárások miatt kilakoltatások fenyegetnek több ezer lakót.

Elvetett rezsicsökkentés
Tegnap újfent elutasította a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége a szocialisták rezsicsökkentési javaslatát. Így a kezdeményezést még csírájában elfojtották, megakadályozva a plenáris ülés előtti tárgyalást is. Tóth Bertalan frakcióvezető és Szakács László MSZP-képviselő a nemzetközi olaj- és gázárak tartós megfeleződésére hivatkozva évi 1200 köbméteres - vagyis átlagos - gázfogyasztásig nem kevesebb mint 32 százalékos lakossági gázárcsökkentést javasol. Ugyanerre hivatkozva 10-10 százalékos áram- és távhődíjmérséklést is indítványoztak. Az ellenzéki párt a 2014 év végi nemzetközi áresés óta közel tucatszor élt hasonló javaslattal, de azok sorsa se tért el a mostaniétól. Az árcsökkentés elmaradása viszont az állami gáznagykereskedőnek már százmilliárdos luxusprofitot hozott. A Fidesz a felvetésekre mindössze annyit üzen, hogy a szocialista kormányok alatt sokszor nőttek a díjak, ők ellenben "megőrzik a rezsicsökkentés vívmányait". M. I.



Szerző

Már a gyakornokok megtartása is gond

Publikálás dátuma
2017.10.11. 07:23
Illusztráció/AFP
A cégek több, mint harmada szembesült már az elmúlt egy évben munkaerőhiány okozta nehézséggel: ez legnagyobb arányban a kisebb cégeknél, illetve a döntően exporttal foglalkozó vállalkozásoknál fordult elő. A gond azonban tulajdonosi szerkezettől függetlenül minden gazdasági ágazatban jelen van. Mindez a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből derül ki, amelynek során az iparkamara kutatóintézete 400 vállalkozás vezetőjét kérdezte meg.

A cégek döntő többségének a tapasztalt, több mint kétharmadának a kezdő munkavállalók felvétele okoz gondot, míg több, mint felüknek a saját emberek megtartása is probléma. A ötödüknek még a gyakornokok felvétele, illetve a cégnél dolgozó diákok maradásra bírása is gondot jelent.

A vállalkozások kétharmada béremeléssel, több, mint felük pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekszik vonzóbbá válni. Emellett a vállalkozások csaknem fele továbbképzések ígéretével, illetve a munkahelyi hangulat javításával igyekszik maradásra bírni dolgozóit, és hasonló arányban vezetik be illetve fejlesztik ennek érdekében a cafeteria-rendszert. Az atipikus foglalkoztatási formák – részmunkaidő, távmunka –, illetve előrelépései lehetőségek felajánlásával ugyanakkor csak a cégek alig több, mint harmada él.

A felmérés szerint leginkább a 100 fő feletti, a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló cégek voltak képesek lépéseket tenni munkaerejük megtartása érdekében. A kisebb, 20-49 fős, nem exportáló, építőipari, illetve tisztán hazai tulajdonú vállalkozások ugyanakkor kevéssé voltak sikeresek e téren. Néhány kivétel ugyanakkor akad: béremelésre a legnagyobb arányban éppen az építőipari cégek körében került sor, a munkakörülményeket, munkaeszközöket pedig főként az ipari vállalkozások javították.

Szerző