Az Aszódi Javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, aki az országos "gyermekotthon korszerűsítő" program miatt kell hogy elhagyja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot – értesült lapunk. Az aszódi intézmény (ahol fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők töltik büntetésüket) területén, egy eddig használatlan iskolaépületben alakítanának ki számukra egy 48 férőhelyes szálláshelyet, ez mintegy 416 millió forintos központi költségvetési forrásból valósulna meg. Ehhez kapcsolódik mintegy 40 "ideiglenes befogadó férőhely" létrehozása is.
Értesüléseinket megerősítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), ám arra nem kaptunk választ, miért pont az Aszódi Javítóintézetre esett a választás, illetve mitől lesznek ott jobb körülmények között elhelyezve az érintett kiskorúak, hiszen Fóton parkosított környezetben, lakásotthonokban élnek, a városba is kimehetnek. Az SZGYF ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a "kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni ellátását a kormányzat a jövőben is gyermekotthoni keretek között fogja biztosítani". Tájékoztatásuk szerint Fóton a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.
ZÁRKAJELLEG - Fóton több „szökés” is volt, ám erre nem jelent gyógyírt akiskorú menekültek elzárása, elszigetelése - Illusztráció/AFP
A fóti gyermekotthon bezárását idén januárban jelentették be. A tervek szerint jövő nyárra teljesen felszámolnák az intézményt, ahol nemcsak kísérő nélküli kiskorúakat, hanem különleges bánásmódot igénylő magyar gyerekeket is gondoznak. Egy ideje már köztudott, hogy utóbbiakat Kalocsára, illetve Zalaegerszegre költöztetik át, ám a menekült gyerekek elhelyezését eddig homály fedte. Noha a kormány rendszerint a "túlzsúfolt, több száz fős tömegintézmények" kiváltásának szükségességére hivatkozik, a fóti intézményt bárminek, csak épp túlzsúfoltnak nem lehet nevezni. A 8-10 fős lakásotthonok kialakítása már évekkel korábban megtörtént a gyermekotthon területén, ráadásul kormányzati és uniós forrásból. Az Aszódi Javítóintézetben tervezett 48+40 férőhely kialakítása is ellentmond a kormánykommunikációban megjelenő célkitűzésnek.
– Az egy zárt, szigorúan őrzött intézmény, nyilván a szökéseket akarják megakadályozni – mutatott rá Herczog Mária, aki gyermekjogi szakértőként többször is járt az aszódi javítóban. Fóton valóban előfordult, hogy az idősebb, 15-17 éves kísérő nélküli gyerekek napokon belül továbbálltak, például amikor tudomást szereztek családtagjaik hollétéről. – Megint az a legnagyobb baj, hogy nem látni a szakmai hátteret, a szakmai indoklást, nem tudni, a személyzet hogyan tudja segíteni ezeket a gyerekeket, illetve azt sem, mennyire lesznek elkülönítve a fiatalkorú elkövetőktől – fogalmazott Herczog.
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogi szakértője szerint a kormány intézkedése nemcsak hazai, de európai szinten is botrányos. Szekeres Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott: tudomása szerint eddig egyetlen európai országban sem próbálták a családjuktól elszakított, sokszor saját szüleik lemészárlását végignéző gyerekeket ilyen környezetben elhelyezni. – Lényegében egy büntetés-végrehajtási intézet hátsó kertjébe zárják őket, ami azt az üzenetet erősíti, hogy menekültnek lenni bűn, menedékkérelmet kérni bűn – fogalmazott. Azt az MHB szakértője is elismerte, hogy Fóton többször sor került "szökésre", ám úgy vélte, erre nem jelent gyógyírt a kiskorú menekültek elzárása, elszigetelése. – Épp ellentétest hatást fognak elérni. Lehet, hogy fizikailag nehezebb lesz elhagyni az intézményt, de lélekben sokkal csábítóbb lesz a szökés gondolata – fogalmazott Szekeres, hangsúlyozva: a kormánynak olyan biztonságos, törődő környezet kialakításán kellene fáradoznia, ahol figyelembe veszik a gyerekek sajátos igényeit. Ezáltal a bizalmukat is egyszerűbben lehetne elnyerni.
