A kereskedelmi szektorban is érzékelhető szakemberhiány mérséklése érdekében modern oktatótermet adtak át szerdán a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán a SPAR több mint 4,5 millió forintos támogatásával. A 24 fős – számítógépekkel, szoftverekkel illetve projektorral felszerelt - teremben az élelmiszerkereskedelem, az élelmiszeripari gazdaságtan, az értékesítés, a logisztika és a marketing tárgyak oktatása zajlik majd.
- Stratégiai fontosságú a leendő munkatársak felkészítése a valós vállalati elvárásokra, ezért elsők között csatlakoztunk a duális főiskolai, egyetemi képzéshez – hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője, emlékeztetve: a vállalat 13 éve működik együtt az egyetemmel. Ez idő alatt számos innovatív kezdeményezést valósítottak meg közösen, egyebek mellett az élelmiszerbiztonságra, valamint az élelmiszerek nyomon-követhetőségére vonatkozóan.
Duális képzések a műszaki, informatika, agrár, természettudomány és gazdaságtudományok képzési területek gyakorlatigényes szakjain, illetve szociális munka szakon indulnak 2015 óta. Ezek lényege, hogy a hallgatók felsőoktatási tanulmányaik idején - a valós munkatapasztalatok megszerzése érdekében - szakmailag minősített vállalatoknál gyakorlatot végeznek. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a cégeknél, mint a felsőoktatási intézményben, és ez rengeteg pluszmunkát jelent számukra. Lényegesen több tapasztalatra tesznek szert ugyanakkor, így munkaerő-piaci esélyeik is nőnek a hagyományos képzési formában tanuló társaikhoz képest. A cégek ráadásul a képzés teljes idejére kötelesek díjazásban részesíteni a hallgatókat, ennek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – 15 százaléka.
A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös az együttműködés: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére, ezzel pedig jelentős terheket és plusz költségeket spórolnak meg.
- A felsőoktatási intézmények elméleti tudását és a vállalatok valós igényeit összhangba kell hozni - fogalmazott Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, utalva arra, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-kereskedelem komoly kihívások előtt áll. - Az ENSZ szerint 2050-re a világban 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben 30 százalékkal csökken a termőföldek aránya és 40 százalékkal lesz kevesebb vizünk – mondta, hozzátéve: ezekre a problémákra a felsőoktatási intézmények és a vállalatok együttműködése adhatja meg a választ.
