Chirac mauzóleuma, könyvtéglákból

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:31
Chirac és neje tíz évvel ezelőtt Fotó: AFP/Patrick Kovarik
Fotó: /
Méltánytalan volt Jacques Chirac-kal, a francia Ötödik Köztársaság egyik legnépszerűbb elnökével a politika. Nimbusza ennek ellenére töretlen.

A francia alkotmánymódosítás két teljes esztendőt elcsent Jacques Chirac elnök hivatali idejéből. Majdnem elérte már Mitterrand tizennégy elnöki évét, amikor hatályba lépett, hogy ezen túl az Élysée-palotában mindenkinek csakis öt év járhat. Jó esetben kétszer öt. Amit az utódok közül senki nem ért el, az első ciklus után Sarkozytől Hollande-ig, kivétel nélkül mindenki megbukott.

Chiracnak még jutott tizenkét év. Éppen tíz esztendeje, 2007 májusában búcsúzott el a hatalomtól, és ebből az alkalomból az idei tél a francia könyvkiadásban Chirac-ciklus lesz. December végéig hét kötet jelenik meg róla. Elismerők, méltatók, de természetesen kritikusak is. De Gaulle igazi elismert utódának, az őt közvetlenül követő filozofikus hajlamú Georges Pompidou-t tartják, akihez kegyetlen volt a sors, élete derekán végzett vele a szörnyű betegség. Utána egyetlen hűséges degaulle-istának, úgyszólván csakis Chiracot ismerték el. Ő most november végén tölti be nyolcvanötödik évét, gyakorlatilag teljesen visszavonultan él, és ez magyarázza a rendkívüli érdeklődést is iránta. Azt se tudja igazán senki, hogy az egészségi állapota kifogástalan-e, bármilyen kór gyötri-e, csupán megalapozatlan, suttogó találgatásokat terjesztenek róla.

A Le Monde találékonyan, kötetekbe gyűjtött mauzóleumnak minősítette e szokatlan érdeklődést. Megelőlegezett nekrológoknak, amelyekben rajongók és ellenfelek mondják el gyakran ellentétes véleményüket. A kisebb szenzációkra mindig szomjas Paris Match hírmagazin meglehetősen önkényesen barátságtalan, javarészt pletykákból táplálkozó sztorikból festett portrét. Különössége a történetnek, hogy az állítólagos forrás Daniel Le Conte, a hajdani jó barát, bensőséges szóvivő, most júliusban halt meg 68 éves korában, és azzal a címmel tette közzé visszaemlékezéseit, hogy „Elnök úr, az éjszaka beköszöntött. A Chirac rejtély”. Találgatják, Le Conte elárulta-e a baráti intimitást, a kötetét szenzációnak szánta-e? Egyébként őt úgy tartják számon többnyire ma is, mint igazi cimborát, kellemes társat, akivel naphosszat együtt töltött az elnök. Az volt állítólag Le Conte igazi szándéka, hogy ápolja Chirac mindennapi kapcsolatát a külvilággal, éreztesse milyen környezetben él. De éppen ellenkezőleg alakult. A Paris Match publikációjából kisebb botrány kerekedett. A család legfiatalabb leánya, Claude riasztott. Maga a cím, „Chirac alkonya” is kihozta őt a sodrából, amely álláspontja szerint nélkülözi a tiszteletet és a méltóságot. „Azt óhajtom – mondta Claude -, hogy vallják be egyértelműen és kereken, az egész riport a család ellenére született, nem tudtunk róla semmit. Sokkolt, bosszantott”.

A L’Express hetilap szerint a valóság azonban ennél cifrább. Chiracnak és feleségének, Bernadette-nek a viszonya állítólag pokoli volt, immár hét éve. Hónapokon keresztül nem is étkeztek együtt, vagy csupán nagyon ritkán. Bernadette késő éjszaka tért nyugovóra, másnap déltájban ébredt, külön szobájában reggelizett. Nappal ellenben Chirac, ha nem volt éhes lepihent, mély álomba merült, hiába ébresztgették, néha sürgősen kórházba kellett szállítani, ahol az orvosok megállapították, ellentétes hatású gyógyszereket szedett, jelentős mellékhatásokkal. A liftbe az előző otthonban nem fért be a tolószéke, amelyben közlekedett. Elköltöztek. Chirac most földszinten él, parkra néző árnyas szobában, napfényben ritkán van része. Mintha csak névtelenek otthona volna a lakhelyük.

A barátságos szellemiségű kötet a napokban jelenik meg Jean-Louis Debrének, a nemzetgyűlés egykori elnökének a tollából. „Majd később újabb részletek” címmel tette közzé, visszaemlékezéseinek második részeként. „Chirac – írta – ma nosztalgikus visszaemlékezésekre serkent, azt a múltat idézi föl, amelyben a politikusokat még hősöknek tartották. A franciák tudnak kedvelni olyanokat is, akikért egyébként nem túlzottan rajonganak”. Arnaud Ardoin újságíró a maga visszatekintéseiben azt írta, hogy negyvenöt éves politikai pálya és tucatnyi könyv, amely ezt elemzi, még mindig változatlanul ébren tarthatja a honfitársak érdeklődését. Akárcsak a fáraósírok, amelyekből mindig rejtélyek bukkanhatnak felszínre. A misztikus Chirac, az utolsók egyike, aki maga és emlékei köré tud híveket toborozni, még ha ellentétes érzelműeket is. A fiatalabbak közül „az ínyenc falatokat kedvelőket”, akiknek még ma is tetszik egykori legendás fekete kocsija, a szájában állandóan ott csüngő csikk, a jellegzetes chiraci póz. Förtelmes politikai tévedések is tarkítják a múltját, gyakran szeszélyesen váltott doktrínákat, de az egyénisége változatlanul hódító.

Tíz éve távozott a hatalomból, a nosztalgia új és új erőre kap. Akadnak, akik hajlamosak azt hirdetni, előleg mindez arra az esetre, amikor majd elérkezik az igazi és végleges búcsú ideje.…

2017.10.12 07:31

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21