A szociális hozzájárulási adó csökkentését jelentette be kedd este Varga Mihály gazdasági miniszter. Jövő januártól a közteher 22-ről 19,5 százalékra mérséklődhet. A bejelentés időzítése nem véletlen, ugyanis ma ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (vkf), ahol többek között a múlt évi bérmegállapodások hatásait összegzik. A járulékcsökkentés amúgy a tavaly november 24-én kötött megállapodás értelmében automatikusan jár, ugyanis ha idén szeptemberig a reálbér növekedése eléri a 11 százalékot, akkor 2018-ban az eredetileg beígért 2 százalékkal szemben 2,5 százalékos járulékcsökkentéssel számolhatnak a vállalkozások.
A cégek már számolnak, hogy mennyivel könnyíti ez a fél százalék a hatéves megállapodás szerint januártól 8 százalékkal emelkedő minimálbér, és 12 százalékkal magasabb garantált bérminimum terheinek kifizetését. Abban mindenki egyetért, hogy a magyar bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiaktól. Ám zavart okozott, hogy az alacsony bérek hirtelen emelése erős nyomást gyakorolt a magasabb fizetési kategóriákra is. A munkáltatók azonban nemcsak a kormányzati lépések miatt kényszerülnek általános béremelésekre, hanem az egyre drámaibb munkaerőhiány miatt is.
Különösen a kistelepüléseken működő vállalkozások már idén is nehéz helyzetbe kerültek. A falusi kis bolt forgalma, a vállalkozások vevőközönsége ugyanis nagyjából állandó, ezért már az idei béremelések terheit is csak nehezen tudták kigazdálkodni. A járulékcsökkentés azonban csak részben enyhített a vállalkozók bérterhein és elsősorban a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) közül sokan kénytelenek voltak lehúzni a rolót, vagy különböző trükkökkel lefaragni a költségeikből.
A bérköltségek kitermelése valóban a kkv-knak okozta a legnagyobb gondot, hiszen sem a bevételeik, sem a hatékonyságuk nem bővült a bérkiáramlás mértékével - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A kicsik baja a nagyoknak is fájhat, hiszen rengeteg kkv szállít be a jelentős nemzetközi és magyar termelő-, szolgáltató cégeknek. Nagy kérdés, hogy jövőre melyik vállalkozás lesz képes kitermelni a bérterhek növekedését és melyik kényszerül visszavonulni a szürkegazdaságba.
A magasabb bérek hatására sem lesz több munkavállaló, így a cégek egymástól szipkázzák el a még itthon található jó szakembereket. A gondokat csak növeli, hogy éppen az égető munkaerőhiány miatt a cégek az élőmunkaigény csökkentése érdekében kénytelenek fejleszteni, ahol lehet automatizálni, hogy kiváltsák a hiányzó munkavállalókat. Ezekhez a beruházásokhoz jelentős források kellenének, ám a növekvő bérek és a rájuk rakódó terhek ezeket a forrásokat apasztják - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.
A vkf mai ülésén a fő téma a béremelések idei tapasztalatainak értékelés lesz, de mindenképpen szeretnénk felhívni arra a kormányzat figyelmét, hogy a béremelések forrását elő kell teremteni és ebben a költségvetésnek is szerepet kell vállalnia. Az MGYOSZ javasolni fogja, hogy a megállapodásban szereplő 2,5 százalékos járulékcsökkentésen felül a több évre elosztott csökkentés legalább egy részét a kormány hozza előre 2018-ra - említette Rolek Ferenc.
Varga Mihály azt is kijelentette, hogy ismét 40 milliárd forintot hagy a vállalkozói szektornál. Csakhogy, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) tagszervezeteinek munkahelyi szervezetei az idei első 9 hónap tapasztalatai alapján megállapították, sok munkaadó a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből felszabaduló forrásokat nem bérre fordította - fogalmazott Kordás László, az MSzSz elnöke lapunk megkeresésére. Az érdekvédő szerint sok cégnél különböző trükközéssel igyekeztek kibújni a béremelés alól. A megállapodás betartatása érdekében a kormányzatnak meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzést, amelyet egyébként éppen ez a kormány épített le. A szakszervezet képviselői számon kérik a kormánytól az egy számjegyű egy kulcsos adó beváltatlan ígéretét is - mondta Kordás László.