Újabb bérhullám érkezik

Publikálás dátuma
2017.10.12 07:20
LAKAT - Sok kisvállalkozást kivéreztetett a kötelező béremelés és a bérverseny FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Járulékcsökkentéssel „alapozott” a kabinet a versenyszféra és a kormány mai egyeztetésére. A munkáltatók ennél többet kérnek.

A szociális hozzájárulási adó csökkentését jelentette be kedd este Varga Mihály gazdasági miniszter. Jövő januártól a közteher 22-ről 19,5 százalékra mérséklődhet. A bejelentés időzítése nem véletlen, ugyanis ma ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (vkf), ahol többek között a múlt évi bérmegállapodások hatásait összegzik. A járulékcsökkentés amúgy a tavaly november 24-én kötött megállapodás értelmében automatikusan jár, ugyanis ha idén szeptemberig a reálbér növekedése eléri a 11 százalékot, akkor 2018-ban az eredetileg beígért 2 százalékkal szemben 2,5 százalékos járulékcsökkentéssel számolhatnak a vállalkozások.

A cégek már számolnak, hogy mennyivel könnyíti ez a fél százalék a hatéves megállapodás szerint januártól 8 százalékkal emelkedő minimálbér, és 12 százalékkal magasabb garantált bérminimum terheinek kifizetését. Abban mindenki egyetért, hogy a magyar bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiaktól. Ám zavart okozott, hogy az alacsony bérek hirtelen emelése erős nyomást gyakorolt a magasabb fizetési kategóriákra is. A munkáltatók azonban nemcsak a kormányzati lépések miatt kényszerülnek általános béremelésekre, hanem az egyre drámaibb munkaerőhiány miatt is.

Különösen a kistelepüléseken működő vállalkozások már idén is nehéz helyzetbe kerültek. A falusi kis bolt forgalma, a vállalkozások vevőközönsége ugyanis nagyjából állandó, ezért már az idei béremelések terheit is csak nehezen tudták kigazdálkodni. A járulékcsökkentés azonban csak részben enyhített a vállalkozók bérterhein és elsősorban a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) közül sokan kénytelenek voltak lehúzni a rolót, vagy különböző trükkökkel lefaragni a költségeikből.

A bérköltségek kitermelése valóban a kkv-knak okozta a legnagyobb gondot, hiszen sem a bevételeik, sem a hatékonyságuk nem bővült a bérkiáramlás mértékével - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A kicsik baja a nagyoknak is fájhat, hiszen rengeteg kkv szállít be a jelentős nemzetközi és magyar termelő-, szolgáltató cégeknek. Nagy kérdés, hogy jövőre melyik vállalkozás lesz képes kitermelni a bérterhek növekedését és melyik kényszerül visszavonulni a szürkegazdaságba.

A magasabb bérek hatására sem lesz több munkavállaló, így a cégek egymástól szipkázzák el a még itthon található jó szakembereket. A gondokat csak növeli, hogy éppen az égető munkaerőhiány miatt a cégek az élőmunkaigény csökkentése érdekében kénytelenek fejleszteni, ahol lehet automatizálni, hogy kiváltsák a hiányzó munkavállalókat. Ezekhez a beruházásokhoz jelentős források kellenének, ám a növekvő bérek és a rájuk rakódó terhek ezeket a forrásokat apasztják - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.

A vkf mai ülésén a fő téma a béremelések idei tapasztalatainak értékelés lesz, de mindenképpen szeretnénk felhívni arra a kormányzat figyelmét, hogy a béremelések forrását elő kell teremteni és ebben a költségvetésnek is szerepet kell vállalnia. Az MGYOSZ javasolni fogja, hogy a megállapodásban szereplő 2,5 százalékos járulékcsökkentésen felül a több évre elosztott csökkentés legalább egy részét a kormány hozza előre 2018-ra - említette Rolek Ferenc.

Varga Mihály azt is kijelentette, hogy ismét 40 milliárd forintot hagy a vállalkozói szektornál. Csakhogy, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) tagszervezeteinek munkahelyi szervezetei az idei első 9 hónap tapasztalatai alapján megállapították, sok munkaadó a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből felszabaduló forrásokat nem bérre fordította - fogalmazott Kordás László, az MSzSz elnöke lapunk megkeresésére. Az érdekvédő szerint sok cégnél különböző trükközéssel igyekeztek kibújni a béremelés alól. A megállapodás betartatása érdekében a kormányzatnak meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzést, amelyet egyébként éppen ez a kormány épített le. A szakszervezet képviselői számon kérik a kormánytól az egy számjegyű egy kulcsos adó beváltatlan ígéretét is - mondta Kordás László.

Szerző
2017.10.12 07:20

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38